„Élő heraldika” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
5. sor:
<gallery perrow="6">
Kép:Báthory_címer_ékek.PNG|Az '''élő heraldika''' korában a pajzson csak egy [[fémek (heraldika)|fém]] és egy [[színek (heraldika)|szín]] (és egy [[címerábra]]) volt található. Ennek kitűnő példája a Báthory család három vörös [[ék]]je, ezüst [[alap (heraldika)|alap]]on.
Kép:Báthory Erzsébet címere.jpg|[[Báthory Erzsébet]] címere. Azért került sárkányfog a [[Gutkeled nemzetség]] családi címerébe, akiktől a [[Báthory család|Báthoryak]] is származtatták magukat és származnak a Báthory-címer ékjei is, mert az egyik ősük, Bátor Opos vitéz a bajor Vencelintől eredő Márton fia [[Szent István]] korában , egy monda szerint legyőzte és megölte az [[Ecsedi-láp]]ban rejtőző sárkányt és ennek jutalmául nyerte el a szabolcsi Vid birtokot. Ezt erősítette a család egyes őseinek tagsága a [[Sárkány Lovagrend]]ben is, melynek jelvénye a pajzs köré tekeredő sárkányban figyelhető meg.
Kép:Báthory_ívelt_ékek,.jpg|Idővel az ékeket ívelt vonallal rajzolták meg, melyet a régi magyar heraldikai hagyományok szerint farkasfognak neveztek és a mesteralak fehér (ezüst) részeit a természetes szemléletmód következtében fogakként értelmezték (mivel a fehér rész van kiemelve), de a a mesteralak még csak ívelt alakú lett, nem vált valódi fogakká
Kép:Báthory_ívelt_ékek,_Vác.jpg|Ugyanaz a címer 1483-ból<br> A fogak összekapcsolódtak azon családi hagyománnyal, mely szerint Vid, a Báthoriak őse Szent István korában megölte az ecsedi láp sárkányát és ennek jutalmául nyerte el a szabolcsi Vid birtokot. Ezt erősítette a család egyes őseinek tagsága a Sárkányrendben is, melynek jelvénye a pajzs köré tekeredő sárkányban figyelhető meg.
| |||