„Magyar filmművészet” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
353. sor:
G. Egy újabb filmszakmai lap indulása: Filmvilág.
A játékfilm átalakulásához három tényező mutatott utat:
Cinema Direkt: (dokumentumfilm a hétköznapokról)
Magyar József: A mi földünk (a jelenségből próbált kiindulni az ábrázolás sematikusságával szakítva), Jancsó Miklós: Alkonyok és hajnalok (hangulatkeltő elemek dominanciája), Kis József: Szent híd, Kolonits Ilona: Ellesett percek (az ellesés, megfigyelés módszerével), Szemes Marianne: Válás Budapesten (interjú módszerrel közeledés az emberhez), Kovács András: Nehéz emberek (öt feltalálót bemutatva, az ellentmondásokra építve), Mészáros Gyula: Az ígéret földje (munkások ellentmondásos viszonya a munkájukhoz): a dokumentumfilmes keresés hatását mutatta.
Balázs Béla Stúdió:
Sára Sándor: Cigányok (emberi arculat feltárása),Szabó István: Variációk egy témára (háború egy mai emberben), Te (szerelemről egy lány portréján keresztül), Kardos Ferenc: Miénk a világ - Huszárik Zoltán: Elégia - reisenbüchner Sándor: Egy portré századunkból - Takács Gábor: Aranymetszés (reális szemléleti mód megjelenése)
Animációs film:
Dargay Attila: Ne hagyd magad emberke (átmenet a gyermek és a felnőtt filmek között), Macskássy Gyula: Ceruza és radír, Párbaj (felnőtt tanmesék, amelyekben a jelzéses forma általánosító tartalmat hordoz), Nepp József: Szenvedély, Holnaptól kezdve, Gusztáv (a személyiség nagyobb szerepe a funkciónál), Kovásznai Gábor György: Monológ (nosztalgiák leleplezése), Átváltozások (férfi és nő viszonya a festmények változásával).
Jellemző a játékfilmekben:
1. Tovább távolodtak az illusztratív ábrázolástól.
2. Túlhaladták a filmművészet és társadalom kapcsolatának vulgáris értelmezését.
3. Nem jutottak el a társadalom új ellentmondásainak tudatosításához.
4. Túlhaladott volt a tematika, amelyet egy új alkotómódszer megjelenésének hiányát is jelezte.
Jellemző játékfilmek:
Makk Károly: Ház a sziklák alatt, Megszállottak (valódi konfliktus élményszerű ábrázolása, amelyet a feldolgozás nem tudott még mindig pontosan visszadni), Herskó János: Vasvirág (képes volt a tájat, a külvárost az emberi élmények forrásává tenni, oda emelni), Máriássy Félix: Csempészek (példaszerű atmoszféra teremtés), Fábri Zoltán: Két félidő a pokolban (a hagyományos formanyelv összes lehetőségének kiaknázása), Rényi Tamás: Legenda a vonaton (az ábrázolásban az érztelmek és indulatok skálájának bemutatása volt a fontos).
== 1963-1968. ==
| |||