„Réziai nyelv” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
forráshiányok |
|||
1. sor:
{{nincs forrás}}
{{Nyelv infobox
| név = Réziai nyelv
|hatterszin=lightgreen
| saját név =
| beszélők száma = 1500
| helyezés = -
| beszélik = {{Olaszország}}
20 ⟶ 21 sor:
}}
[[Fájl:Rezija3-Paternoster.JPG|jobbra|bélyegkép|150px|A [[Miatyánk]] réziaiul.]]
A '''Réziai nyelv''' vagy '''réziai dialektus''' (
A réziai nyelvet ma mindössze 1500 ember beszéli a [[Rézia]] nevű régióban, de nagyon hasonlít rá a [[Primorska]] régióban beszélt szlovén tájszólás is. A nyugati szlovén nyelvjárásokra elsősorban az [[olasz nyelv]] hatott különösképpen, de a réziaiban az olasz mellett megtalálhatóak [[friuli nyelv|friuli]] jövevényszavak is, ezek szókészletét nagyban befolyásolják.
28 ⟶ 29 sor:
Az első tudós, aki foglalkozott a réziai nyelvvel, a részben [[lengyelek|lengyel]] származású [[Jan Niecilsaw Baudouin de Courtenay]] volt. Ő volt az első, aki ténylegesen is tudományos módszerekkel próbálta igazolni, hogy a réziai nyelv. De Courtenay azonban nem zárta ki, hogy ne lenne a szlovén származéka. A következő főleg külföldi tudományos munkák is támogatták a réziai önálló nyelvi jellegét, viszont mindezt úgy próbálták bebizonyítani, hogy nem a szlovén nyelvből származna. Ebben az időben számos feltételezés kapott lábra, így de Courtnay [[Oroszország]]ban olyan állítás született, mely szerint a Rézia lakói valójában nyugatra vándorolt katolizált [[keleti szláv népek|keleti szlávok]] lennének. A réziai témával foglalkozó kutatásokat ma már többen, így Szlovéniában [[Jožef Toporišič]] nyelvész is ''rezianológiá''-nak nevezi.
Bár a nyelvészek nagyobb része pusztán szlovén nyelvjárásnak tartja, de más nyelvészek a szlovénból önállósult nyelvnek tartják{{forr}}. A réziaiak nehezen értik a szlovén irodalmi nyelvet, ezért [[2007]]-től szorgalmazták, hogy a dialektust is tanítsák azon olaszországi iskolákban, ahol a szlovén nemzetiség gyermekei is tanulnak. Toporišič és más nyelvészek szerint az effajta regionális nyelvek tanítása helytelen egy ilyen rendkívül kisszámú nép esetében. Miután a csökkenő tendencia fennmaradt, a réziai irodalmi nyelv használata aligha lehet praktikus, ez csak annál jobban elszigeteli a [[réziaik]]at. Két lehetős van így Toporišič szerint: az egyik, vagy teljesen azonosulnak a szlovén irodalmi nyelv által megszabott normákkal, vagy pedig helyette használják az olasz nyelvet, ez pedig egyet jelentene a réziaiak teljes beolvadásával.
Sajnos státuszát illetően itt is meghatározó politika. Korábban a [[fasizmus|fasiszta]] Olaszországban is előszeretettel hivatkoztak arra, hogy a réziai nem szlovén nyelv és a beszélői sem szlovénok, tulajdonképpen így akarták megosztani a környéken élő szlovén kisebbséget és ellehetetleníteni azt, hogy az velencei szlovén régiót a [[
Napjainkban az olasz neofasiszták és [[nacionalizmus|nacionalisták]] is magukénak vallják a kérdést, ugyanakkor törekszenek a réziai szlovének és a többi Olaszországban élő szlovén beolvasztására.
A hamis nacionalista olasz történelem-kutatási vélemények szerint a réziai nyelv nem azonosítható sem a szlovén, sem a szláv nyelvekkel {{forr}}. Eszerint a réziai csupán szlávosodott [[Rétoromán dialektusok|rétoromán nyelv]]. Az állítás megalapozatlanságát azonban világosan mutatja az a tény, hogy a réziaiban a szórendiség, a ragozás, illetve a szókincs döntő többsége is egyértelműen szláv nyelvre utal, nem pedig [[újlatin nyelvek|újlatinra]]. Az latinizmus (a környező újlatin nyelvek) nagyfokú hatása, gyakorlatilag csak a szókincsben, nem jelenti még azt sem, hogy ezáltal a réziai nyelv teljesen azonosult volna az újlatin nyelvekkel úgy, hogy azáltal abba a nyelvcsaládba lehessen sorolni.
[[Ljubljana|Ljubljanában]] és [[Maribor]]ban is van a réziairól elnevezve utca ''(Rezijanska ulica).''
| |||