„Függetlenségi nyilatkozat (Magyarország)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
2. sor:
== A Nyilatkozat kimondása és közzététele ==
[[Kossuth Lajos]]nak az [[1849]]. [[március 4]]-i megalázó [[olmützi alkotmány]]ra született meg válaszként a ''Függetlenségi nyilatkozat''. Már [[április 12]]-én előterjesztette tervét az Országos
Az [[országgyűlés]] másnap, [[április 14]]-én nyílt ülést tartott, melynek kezdetén egy román képviselő azt javasolta: a nagy ünnepélyességre való tekintettel ne a református kollégium nagytermében, hanem a Nagytemplomban üljenek össze. Miután a ház elfogadta az indítványt, [[Kossuth Lajos|Kossuth]] egy inkább népgyűlésre emlékeztető országgyűlésben terjesztette elő a [[Magyarország]] függetlenségének kimondásáról és a [[Habsburg–Lotaringiai-ház]] trónfosztásáról szóló határozat tervezetét. A tömeg lelkesedése gyorsan elvette a határozat ellenzőinek bátorságát. A javaslatot végül a képviselők közfelkiáltással, s nem szavazással fogadták el. Az [[országgyűlés]] egyben kormányzóelnökké, egy ideiglenes [[köztársasági elnök]]ké választotta [[Kossuth Lajos|Kossuth]]ot.
[[Kép:Hungary coa aka Kossuth.png|bélyegkép|jobbra|[[Kossuth-címer]]]]
A döntéseket megfogalmazó Függetlenségi nyilatkozatot, mely nagyrészt Kossuth munkája volt, [[április 19.|április 19-én]] ''A' magyar nemzet függetlenségi nyilatkozata'' címmel tették végleges szövegezésben és nyomtatásban közzé, amelyet a magyar nemzet törvényesen
{{idézet 2|''Mi, a magyar álladalmat törvényesen képviselő nemzetgyűlés, midőn jelen ünnepélyes nyilatkozatunk által Magyarországot elidegeníthetlen természetes jogaiba visszahelyezve minden hozzá tartozó részekkel és tartományokkal egyetemben az önálló független európai státusok sorába iktatjuk, s a hitszegő Habsburg-Lotharingeni házat Isten és világ előtt trónvesztettnek nyilatkoztatjuk: erkölcsi kötelességünknek ismerjük ezen elhatározásunk indokait nyilvánítani, miszerint tudva legyen az egész mívelt világ előtt, hogy e lépésre a halálig üldözött magyar nemzetet nem túlzott elbizakodás s nem forradalmi viszketeg, hanem a türelem végső kimerültsége s az önfenntartás kénytelensége vezeté.…''|[http://mek.niif.hu/04800/04834/html/kossuth0083/kossuth0083.html A magyar nemzet függetlenségi nyilatkozata Debrecen, 1849. április 19.]}}
14. sor:
== Tartalma ==
[[File:Almásy Pál signature.jpg|thumb|280px|right|[[Almásy Pál (politikus)|Almásy Pál]] az országgyűlés elnökeként hirdette
A '''Függetlenségi nyilatkozat''' kimondta:
22. sor:
# Az ország jövendő kormányrendszerét részleteiben a nemzetgyűlés fogja megállapítani, addig pedig az országot egész egyetemes kiterjedésében a nemzetgyűlés egy ajkú felkiáltásával és közmegegyezéssel kinevezett kormányzó-elnök [[Kossuth Lajos]] a maga mellé veendő miniszterekkel kormányozza.
== Hatása
Kossuth a ''Nyilatkozattal'' a békepártot akarta gyengíteni, másrészt számított a nyugati nagyhatalmak [[Magyarország]] melletti beavatkozására, vagy legalábbis a függetlenség elismerésére. Számításai azonban nem igazolódtak: a nyugati nagyhatalmak sokkal fontosabbnak tartották az [[európa]]i erőegyensúlyt és benne [[Ausztria]] szerepét annál, hogysem [[Magyarország]] kedvért felhagytak volna eddigi politikájukkal. Bár igaz, hogy az [[Oroszország|oroszok]] behívását már korábban elhatározták [[Bécs]]ben, de a ''Nyilatkozat'' kiadása teremtett a cárnak jogalapot a beavatkozásra.<br>
| |||