„Új gazdaságpolitika” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a az í betűk javítása és belső hivatkozások |
|||
3. sor:
== A NEP előzményei és bevezetése ==
A forradalom után a hatalomra került bolsevik pártnak nem volt a szocializmusra vagy az átmeneti időszakra kidolgozott gazdaságpolitikája, intézményrendszere és apparátusa. A [[Kommunista Kiáltvány]]ban leírt átmeneti lépések kevéssé voltak alkalmasak arra, hogy azokat közvetlenül felhasználhassák Oroszországban, és a [[Párizsi Kommün]] gazdasági intézkedéseit sem lehetett többnek tekinteni mint általános alap. Lenin ''Állam és forradalom'' cimű munkája elsősorban az állam politikai és szervező szerepével, valamint az önigazgató társadalomhoz való viszonyával foglalkozott.
Az orosz háborús gazdaságban az állami beavatkozás számos formája már létezett ([[jegyrendszer]], állami megrendelések, stb.). Ezen kívül a munkásigazgatás különféle formái működtek, amelyek főként a gyári vezetés ellenőrzésével, néhány helyen pedig a gyár vezetésével foglalkoztak.<ref>Rosenber, W. (1978): Workers and Workers' Control in the Russian Revolution. ''History Workshop Journal 1978 5(1):89-97; doi:10.1093/hwj/5.1.89''</ref> Ilyen módon, leszámítva a bankmonopólium létrehozását, néhány nagyvállalat államosítását és a már meglévő állami beavatkozási formákat, a bolsevik párt nem nyúlt a gazdasági folyamatokba, bár támogatta a munkásigazgatást és vidéken a szegényparasztok mozgalmait. 1918. elejéig (a német támadásig) egy új gazdaságpolitika kidolgozása folyt, amelynek fő vonásai megegyeznek a NEP-pel, és a NEP "első kiadásának" lehetne tekinteni, azonban bevezetését az intervenció levette a napirendről. 1918. tavaszán a gazdaságpolitikában éles fordulatra került sor, amelynek lényege a [[hadikommunizmus]] bevezetése volt.
| |||