Főmenü megnyitása

Módosítások

a
defsort
 
Főjegyzőként a magyar nyelv jogos fölényének elismertetésére törekedett. Több nyelven beszélő, művelt ember a reformkor jellegzetes alakja, tehát a nemesség haladóbb, modernebb részéhez tartozott. Kapcsolatba került [[Kossuth]]tal, [[Bajza József (költő)|Bajza Józseffel]], [[Vörösmarty Mihály]] köreivel, később [[Széchenyi]]vel is. Tagja lett a „Közbátorsági Bizottmány”-nak, erről [[Petőfi Sándor]] is beszámol a [[Nemzetőr]]ben.
 
Ügyvédként [[Eötvös József]]nél dolgozott, majd a királyi ügyigazgatósághoz kerül ügyvédnek. Életében jelentős esemény az, hogy [[Selmecbánya]]i látogatásakor kapcsolatba került az [[ércbányászat]]tal. Ennek az utazásának eredménye lett, hogy a [[Magyar Tudományos Akadémia]] első [[bányász]] tagja lett. Részt vett az első, pátensként kihirdetett bányatörvény szerkesztésében. Kacskovics Lajos a jó köztisztviselő mintaképe: igyekezett minden érdemi döntés előtt az illető szakmát kitanulni. A [[jogtudomány]] és a [[bányászat]]i „műszavakˇösszegyűjtéséhez magyarosításához sok adalékkal járult hozzá.
 
*[[Révai nagy lexikona]]
 
{{DEFAULTSORT:Kac~skovic~s Lajos}}
[[Kategória:Magyar szakírók]]
[[Kategória:MTA-tagok]]