„Thészeusz” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: af:Theseus |
FoBe (vitalap | szerkesztései) a más változat megjrgyzés |
||
26. sor:
Thészeusz Peirithoosszal való barátságának történetét szintén részletesen meséli el Plutarkhosz: [[Peirithoosz]] elhajtotta Thészeusz marháit, aki ezért üldözőbe vette. Peirithoosz szembefordult vele, majd a két hérósz megcsodálta egymás szépségét és erejét. Újdonsült barátja meghívta a lapithák országába Thészeuszt, ahol szembekerült a [[kentaurok]]kal – ekkor találkozott volna először Héraklésszal, akit bevezette az [[eleusziszi]] misztériumokba.
Állítólag együtt rabolták el Helenét [[Artemisz Orthia]] templomából – sorsot vetettek, hogy melyikőjük legyen, így lett Thészeuszé – később együtt harcoltak a [[Dioszkuroszok]] ellen. Elmentek [[Épeirosz]]ba, a molosszus király lányának kezéért, itt Peirithooszt vadállatok tépték szét, mivel a királylányt el akarta rabolni. (Más forrás<ref>[http://mek.niif.hu/00100/00183/html/m14.htm#01]</ref> szerint Peirithoosz az alvilágbeli felejtés padján maradt.) Thészeusz távollétében felbolydult Athén élete. Menesztheusz volt az első demagóg, aki feltüzelte az athéniakat Thészeusz ellen, és behívta a városba a Dioszkuroszokat (vagy Tündaridák, mivel [[Tündareosz]] spártai király gyermekei), akik húgukat követelték. Thészeusz anyja, [[Aithra]] is fogságba került. Héraklész vendégségben járt Aidóneusznál, hogy kikérje Thészeuszt, akit még mindig fogságban tartott. Közben az athéniak derekasan harcoltak a támadók ellen, de lassan kezdett fogyni Thészeusz híveinek száma.
Hálából a szent helyeket átkeresztelte Hérakleionoknak Athénban. Ezután elhajózott [[Szkürosz]]ba, mert nagyon meggyöngült a hatalma, s ott is halt meg. Segítséget kért Lükomédésztól az athéniak ellen, de vendéglátója ehelyett felvezette egy magas sziklára, s onnan lelökte. Egy másik variáció szerint megbotlott és úgy esett le a szikláról (Athénban Menesztheusz volt a király). Testét a méd háborúk után, [[Kimón]] idejében hozatták vissza Athénba, s ott nagy tiszteletnek örvendett.
| |||