„CinemaScope” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a nincs forrás |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
3. sor:
A CinemaScope eljárás az ún. anamorfikus nyújtási technológiát használja, minek következtében a szélesvásznú filmet "belegyömöszölik" a 35 mm-es film 1.33:1-hez képarányú filmkockájára, majd a moziban a kellő képarányra „nyújtják” azt. Sokan kísérleteztek ezzel az eljárással a [[20. század]] első felében, de ez érdektelenségbe fulladt. Az 50-es évek elején számos filmstúdió próbált versengeni a televíziókkal, emiatt sok technikai újítást bevetve, többek közt a [[3D]]-s filmet. Korábban a [[Cinerama]] technológiával mutatták be az első szélesvásznú filmeket, de ez költséges megoldás volt, mellesleg csak speciális mozikban lehetett játszani. Az anamorfikus film egy sokkal egyszerűbb és olcsóbb megoldást jelentett. Miután megvásárolta azt eredeti szülőatyjától, a Fox „CinemaScope” névre keresztelte ezt a filmtechnikát, majd [[1953]]-ban [[A Palást]] c. ókori eposzával mutatta be a nagyközönségnek. A CinemaScope hatalmas szenzáció és siker lett, az 1950-es és 1960-as évek legnépszerűbb filmes újításává nőve ki magát.
Számos filmstúdió nem bírt ellenállni a Fox sikerének és megvette tőlük az eljárást. Ezek közé tartozik a [[Metro-Goldwyn-Mayer]], a [[Warner Bros.]] és a [[Universal Pictures]].
A CinemaScope az 1960-as évek közepére teljesen eltűnt, tízéves uralkodása alatt azonban számos legendás filmet „nemzett”: [[A palást]] (1953), [[Édentől keletre]] (1955), [[Haragban a világgal]] (1955), [[Anna és a sziámi király]] (1955), [[Tiltott bolygó]] (1956), [[Börtönrock]] (1957), stb.
| |||