„Hegymászás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Források -> Felhasznált forrás |
rendezés, formázás |
||
1. sor:
A '''hegymászás''' vagy '''alpinizmus''' a [[magashegység]]i övezetben emelkedő hegycsúcsok megmászására irányuló [[szabadidő]]s vagy [[sport]]tevékenység. Története hajnalán, a 18–19. században az alpinizmus a tűrő- és állóképességük határait megismerni vágyó kevesek nem mindennapi erőpróbájának számított. Nemritkán tudományos kutatással kötötték össze a hegycsúcsok meghódítását. Napjainkra szélesebb tömegek sporttevékenysége, amely kiváló erőnlétet és speciális felszerelést kíván meg e szenvedély hódolóitól.
== Fajtái == Az időjárási és terepviszonyok, illetve a felszerelés tekintetében *a puszta kézzel és felszerelés nélkül, vagy hegymászó kötéllel és ékekkel végzett '''sziklamászás''', illetve ereszkedés;
*a szintén kötéllel, jégcsákánnyal, jégcsavarral jeges vagy havas sziklafelületen, [[gleccser]]en végzett '''jégmászás''',
* a két ágat ötvözi a '''magashegyi hegymászás'''.
* A síléccel végzett magashegyi túrákat
* A kisebb sziklákon, technikailag nehéz, szabad mászásokat '''boulder''' mászásnak (vagy boulderezésnek) nevezzük.
* A kiépített pályán végzett gyakorlást vagy sportmászást,
== Magyar vonatkozások: ==▼
Kunisch Ádám, a késmárki líceum rektora már az 1590-es években rendszeresen vitte diákjait a Magas-Tátrába.▼
A legelső ismert magyar hegymászó Frőlich Dávid késmárki geográfus és matematikus "Medula geographie practikae" c. könyvében megírja, hogy 1615-ben késmárki diák korában, két osztálytársával megmászta a "Tátra legmagasabb csúcsát".▼
[[dr Zsigmondy Emil]] 1885 megírja az azóta is alapműnek számító: Az Alpok veszélyei c. könyvét.▼
== Nehézségi fokozatok ==
24 ⟶ 15 sor:
A hatfokozatú skála finomítására előbb a IV. fokozattól + - megjegyzésekkel finomították a skálát, majd - hogy a régi VI+ nehézségű utakat ne kellejen lemínősíteni, 1973-tól felül nyitott skálát határoztak el, és ez a mászóutak nehézségével folyamatosan bővül. Jelenlegi legnehezebb utak XII nehézségűek! Területenként más nehézségi osztályozási módok is léteznek.
▲Kunisch Ádám, a késmárki líceum rektora már az 1590-es években rendszeresen vitte diákjait a [[Magas-Tátra|Magas-Tátrába]].
▲A legelső ismert magyar hegymászó Frőlich Dávid késmárki geográfus és matematikus
▲1873-ban megalakult a [[Magyarországi Kárpát Egyesület]], Magyarország első turistaegyesülete. 1885-ben [[dr. Zsigmondy Emil]]
== Fontos mérföldkövek ==
A hegymászás első jelentős teljesítményei a [[franciaország]]i [[Mont Blanc]] meghódításához kötődtek, amelynek csúcsát elsőként [[1786]]-ban érte el [[Jacques Balmat]] és [[Michel Paccard]]. Az alpinizmus históriájának további fontosabb mérföldkövei:
77 ⟶ 74 sor:
|-
| [[1953]]. [[május 29]].
| [[
| [[Himalája]], Ázsia
| [[Edmund Hillary]], [[Tendzing Norgaj]]
101 ⟶ 98 sor:
* Heinrich Harrer: A fehér pók Bp 2003; ISBN 1586-426X
* Sir Edmund Hillary: Kockázat nélkül nincs győzelem Bp. 1982 ISBN 963 281 208 5;
* dr. Komarniczky Gyula: A Magas-Tátra hegyvilága Bp 1978; ISBN 963 253 284 8;
{{csonk-sport}}
| |||