„Kellner Béla” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pasztillabot (vitalap | szerkesztései)
a Források -> Felhasznált forrás
Pasztillabot (vitalap | szerkesztései)
a Linkződtelenítés: metabolizmus -> anyagcsere
7. sor:
 
== Munkássága ==
Orvosi tevékenysége és tudományos kutatásai elsősorban a [[rák (betegség)|rákos]] megbetegedések [[patológia|patológiájára]] és [[diagnosztika|diagnosztikájára]], a [[daganat]]ok [[anatómia|bonc-]] és [[hisztológia|szövettanára]] irányultak. Kimagasló jelentőségűek a daganatok növekedési típusaira, a rákbetegségek kialakulására és az [[áttét]]képződés (metasztázis) mechanizmusára vonatkozó vizsgálatai. Behatóan foglalkozott a daganatok zsír[[metabolizmusanyagcsere|anyagcseréjével]], a beteg sejtekbe sugárzott [[ergoszterin]] hatásmechanizmusával, a [[leukémia]] és a [[nyirokcsomó]]-daganatok (pl. [[Hodgkin-kór]]) kórisméjével. Kísérletes patológiai és daganat-hisztokémiai vizsgálatai során korszerűsítette az onkológiai prognosztika módszereit, az elsők között alkalmazott Magyarországon [[kemoterápia|kemoterápiás]] kezeléseket, s ő vezette be a [[radiaoktív izotóp]]ok alkalmazását az orvosbiológiai kutatásokban. [[Onkológia]]i munkássága mellett foglalkozott a [[bőrfarkas]] [[ergokalciferol|D<sub>2</sub>-vitamin]]-kezelésével, valamint az egyes fertőzésekkel járó [[mellékvese]]vérzés patológiájával is.
 
Kötetei mellett több mint 130 tudományos tanulmánya jelent meg. Debreceni, majd budapesti egyetemi pályafutása során olyan tanítványokat nevelt, mint [[Lapis Károly]], [[Sugár János]] és [[Holczinger László]]. 1948–1949-ben részt vett a [[Magyar Tudományos Akadémia]] szervezeti átalakításában, a tudományos minősítések új rendszerének kialakításában.