„Hóhatár” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a lásd még, +en interwiki |
bőv, kozmetika |
||
5. sor:
A hóhatár pontos elhelyezkedésére kihatással van a földrajzi [[Földrajzi koordináta-rendszer|szélesség]], és [[Földrajzi koordináta-rendszer|hosszúság]]. Az [[Egyenlítő]] mentén, illetve ahhoz közel, a hóhatár körülbelül 4 500 méter magasan helyezkedik el a [[tengerszint]] felett. A [[Ráktérítő]] és a [[Baktérítő]] felé haladva a hóhatár szintje először emelkedni fog: a [[Himalája|Himalájában]] az örök hó birodalma 5 700 méteren kezdődik. A térítőkön túlhaladva, a [[Földrajzi koordináta-rendszer|szélesség]] növekedésével a hóhatár szintje folyamatosan csökken. Az [[Alpok]]ban már 3 000 méteren található, illetve a [[pólus]]ok közelében, a [[jégsapka|jégsapkáknál]] eléri magát a tengerszintet is.
A hóhatár elhelyezkedését a tengerparthoz való közelség is befolyásolja. A tengerparthoz közeli területeken a hóhatár alacsonyabban helyezkedhet el, mint az azonos földrajzi szélességű, tengertől távol eső szárazföldi területeken; hiszen a tengerhez közel több a [[csapadék]] (hó formájában), a tengertől távol a környező területek nyári középhőmérséklete is magasabb.
A hóhatár változása:
58 ⟶ 59 sor:
*Flint, R. F. (1957). Glacial and Pleistocene geology. John Wiley & Sons, Inc., New York, xiii+553+555 pp.
*Kalesnik, S.V. (1939). Obshchaya glyatsiologiya (Általános gleccsertan). Uchpedgiz, Leningrad, 328 pp. (oroszul)
*Tronov, M.V. (1956). Voprosy svyazi mezhdu klimatom i oledeneniem
*Wilhelm, F. (1975). Schnee- und Gletscherkunde
{{portál|földrajz}}
| |||