„Samarjai Máté János” változatai közötti eltérés

A [[reformáció]] óta még gyakrabban felmerültek és felmerülnek a különböző keresztény felekezetek között létesítendő unió iránti törekvések, különösen a protestánsoknál. A katolikusok és protestánsok között létesítendő unióra-ra nézve különösen [[V. Károly német-római császár]] tett több ízben intézkedést [[Németország]]ban; ily célból rendeztette 1539. és 1540. a [[frankfurt]]i, [[hagenau]]i és [[regensburg]]i vallási értekezleteket (l. Interim), de amelyek közül csak az utóbbin mutatkozott némi remény, de ez is nemsokára meghiúsult. Éppen így sikertelenek maradtak azon kísérletek is, melyeket [[I. Ferdinánd]] alatt, majd kissé később [[Staphylus]], [[Wicel]] és [[Cassander]] tettek, kiknek egyesítési gondolati több protestáns hittudósnál is, mint [[Hugo Grotius]]nál, [[Calixtus György]]nél visszhangra találtak. A XVII. század utóbbi felében az [[I. Lipót]] császár által is támogatott [[RojasCristóbal de Royas y Spinola]] bécsújhelyi[[bécsújhely]]i, [[Bossuet]] francia püspökök tettek kísérletet a katolikus és protestáns egyházak egyesítésére, de néhány év múlva, bár a nagy bölcsész és államférfi [[Gottfried Wilhelm Leibniz|Leibniz]] is erősen buzgólkodott azon terv mellett, teljesen meghiúsult munkájuk s többé e tekintetben semmi remény sem mutatkozott.