Főmenü megnyitása

Módosítások

5 863 bájt hozzáadva ,  9 évvel ezelőtt
bővítés
{{Szlovén település infobox
'''Csendlak''' ([[1887]]-ig ''Tissina,'' [[szlovén nyelv|szlovénul]] ''Tišina''): faluközösség központja [[Szlovénia|Szlovéniában]] [[Muravidék régió]]ban.
|név = Csendlak
|helyi név = Tišina
|kép = SLO-Tišina2.JPG
|képméret =
|képaláírás = A Kisboldogasszony-plébániatemplom.
|címer =
|zászló =
|mottó =
|becenév =
|tartomány = [[Muravidék]]
|statisztikai régió = Pomurska
|község = Csendlak
|rang = községközpont
|kerületei =
|alapítás éve = 1347
|alapítás éve forrás =
|polgármester = Jožef Poredoš
|irányítószám = 9251
|körzethívószám =
|rendszám területkód = MS
|népsűrűség = 108
|népsűrűség forrás =
|tengerszint feletti magasság = 196
|terület = 38,8 (2,64)
|szélességi fok = 46
|szélességi ívperc = 39
|szélességi ívmásodperc = 20
|hosszúsági fok = 16
|hosszúsági ívperc = 05
|hosszúsági ívmásodperc = 35
|szöveg pozíciója = left
|községtérkép =
|weboldal = www.tisina.si
}}
'''Csendlak''' ([[1887]]-ig ''Tissina,'', {{ny-sl|Tišina}}) [[szlovén nyelv|szlovénulfalu]] ''Tišina''):és faluközösség központjaközségközpont [[Szlovénia|Szlovéniában]], [[Muravidék]]en, régió[[Pomurska]]ban régióban.
 
==Fekvése==
[[Muraszombat]]tól 8 km-re nyugatra a Mokos-patak partján fekszik. A falut délről a Mura erdős ártere határolja.
 
[[Bírószék]], [[Borhida]], [[Ferenclak]], [[Ivánfalva]], [[Kőhida]], [[Muracsermely]], [[Murafüzes]], [[Murapetróc]], [[Muravárhely]], [[Szécsénykút]] és [[Véghely]] települések tartoznak hozzá.
== A község települései ==
Csendlakon kívül a következő falvak tartoznak a községhez:
[[Bírószék]] (Sodišinci), [[Borhida]] (Borejci), [[Ferenclak]] (Rankovci), [[Ivánfalva]] (Vanča vas), [[Kőhida]] (Gederovci), [[Muracsermely]] (Murski Črnci), [[Murafüzes]] (Trpovci), [[Murapetróc]] (Murski Petrovci), [[Muravárhely]] (Gradišče), [[Szécsénykút]] (Petanjci) és [[Véghely]] települések tartoznak hozzá(Krajna).
 
==Története==
A falut [[1347]]-ben ''"inter possessionem Tystina Thamasfolua vocatam"'' alakban említik először, majd [[1348]]-ban ''"possessionem Tistna vocatam"'' néven szerepel. [[1365]]-ben Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul illetve cserében a Borsod vármegyei [[Éleskővár|Éleskőért]], [[Miskolc]]ért és tartozékaikért [[Felsőlendva|Felsőlendvát]] és tartozékait, mint a magban szakadt Omodéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt a családnak. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu ''"Tyssina in districtu Beelmura"'' alakban szerepel. <ref>Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.</ref> A felsőlendvai váruradalom belmurai kerületéhez tartozott. [[1499]]-ben ''"Thyssyna"'' alakban említik. A Széchyek fiági kihalásával a [[17. század]] végén a Szapáryak és a Batthyányak birtoka lett. A győri egyházmegye [[1698]]-as vizitációs jegyzőkönyvében „Tisina” plébánia központja, melyhez 14 falu tartozik, többségben evangélikus hívekkel.
[[1910]]-ben 372, többségben szlovén lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Vas vármegye]] [[Muraszombati járásához]] tartozott. [[2002]]-ben a községnek 3990 lakosából 3889 szlovén, 85 cigány és 5 magyar lakosa volt.<br>
[[1919]]-ben a község néhány napig a [[de facto]] [[Vendvidéki Köztársaság]] része volt.
 
Vályi András szerint ''"TISINA. Tót falu Vas Várm. földes Urai Gr. Szapáry, és Gr. Batthyáni Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik M. Szombathoz 3/4 mértföldnyire; határja síkos, földgye termékeny, réttye jó, legelője, és fája elég van, szőleji termők."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
==Látnivalók==
 
[[római katolikusok|Római katolikus]] temploma [[14. század]]i eredetű, falán korabeli freskók maradványai.
Fényes Elek szerint ''"Tissina, vindus falu, Vas v., róna, termékeny vidéken a muraszombati uradalomban, 208 kath. lak."'' <ref>{{Fényes}}</ref>
 
Vas vármegye monográfiája szerint ''"Csendlak vend falu 43 házzal és 307 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Ferenczfalva, távírója Muraszombat. A körjegyzőség székhelye. Góthikus templomának építési ideje a XIV. századba tehető. A templom falain régi freskók nyomai láthatók. Plébániája a XVII. században virágzott. Kegyura gróf Szapáry Géza. Földesurai a Szapáryak, Batthyányak és Nádasdyak voltak."'' <ref>{{Borovszky}} Vas vármegye</ref>
 
[[1890]]-ben Csendlaknak 307 lakosa volt. [[1910]]-ben 372, többségben szlovén lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Vas vármegye]] [[Muraszombati járás]]ához tartozott, [[1919]]-ben átmenetileg a [[de facto]] [[Vendvidéki Köztársaság|Mura Köztársaság]] része lett. [[1921]]-ben az első délszláv népszámlálás során 374 szlovént és 8 magyart számláltak a településen, közülük 373 katolikus és 9 evangélikus vallású volt. [[1931]]-ben 394 lakosa volt. [[1971]]-ben 439 lakost, 76 házat és 101 háztartást számláltak itt.
[[2002]]-ben a községnek 3990 lakosából 3889 szlovén, 85 cigány és 5 magyar lakosa volt, magának Csendlak falunak 452 lakosa volt.
 
==Nevezetességei==
[[Fájl:SLO-Tišina4.JPG|200px|jobbra|bélyegkép|Utikápolna]]
*A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma a [[12. század]]ba épült. Első írásos említése 1347-ből származik „ecclesia Sancte Marie de Mysniche“ alakban. Története során többször érték károk és többször építették át. A legjelentősebb átépítése a [[16. század]] közepén történt. Ebből az időből származnak a keresztboltozat, a szentély ablakai, a harangtorony és a nyugati oldal kialakítása. A 14. századi templomhajót [[1685]]-ben a [[barokk]] átépítéskor famennyezettel látták el. A templom déli homlokzata [[1606]]-ban készült [[reneszánsz stílus]]ban. Ebből az időből származik Carl von Herberstorff lovag sírköve.
*A főutcától délre a szécsénykúti határban áll a Batthyány család [[18. század]]ban épített kastélya, egykor 600 hektáros uradalom központja. Utolsó tulajdonosa Batthyány Zsigmond volt, aki a [[II. világháború]]ig volt a birtokosa. A kastélyt mintegy 2 hektáros, egzotikus fákkal beültetett park övezi. Legértékesebb fái a tulipánfa (Liriodendron tulipifera), a magnóliák (Magnolia acuminata) és a 40 méter magas kaukázusi nordmannfenyő (Abies nordmanniana).
 
==Híres személyek==
* Itt született [[1800]]. [[augusztus 28]]-án [[Hüll Ferenc]] plébános, muraszombati esperes, prépost és [[Tótság]] utolsó esperese.
* [[Hüll Ferenc]]
* Itt hunyt el [[1913]]. [[augusztus 29]]-én [[Ivanóczy Ferenc]] magyarországi szlovén író, római katolikus plébános, Muraszombat esperese.
* [[Ivanóczy Ferenc]]
 
== Külső hivatkozások ==
*[http://www.tisina.si/sl/default.asp Hivatalos oldal]
*[http://www.geopedia.si/#T13_L410_F10116830_s14_b4_vF Csendlak Szlovénia térképén]
*[http://lexikon.katolikus.hu/C/Csendlak.html Magyar Katolikus Lexikon]
 
==Irodalom==
*Ivan Zelko: Historična Topografija Slovenije I. Prekmurje do leta 1500. Murska Sobota, 1982.
*Matija Slavič: Naše Prekmurje. Murska Sobota, 1999.
*Miroslav Kokolj: Prekmurski Slovenci 1919-1941. Murska Sobota, 1984
 
==Jegyzetek==
<references/>
 
[[Kategória:Muravidék települései]]