„Vallásföldrajz” változatai közötti eltérés

Egyes megközelítések szerint a Föld [[népesség]]ének [[vallás]] szerinti megoszlásával, vallási hovatartozásával, a különböző térségek, [[ország]]ok vallási viszonyaival, továbbá a természeti-társadalmi jelenségek és a vallások (vallási nézetek, szerveződések) kölcsönös kapcsolataival, térségi problémáival foglalkozik.<ref>Hunyadi László: Általános vallásföldrajz. In: [[Tóth József]] (szerk.): Általános társadalomföldrajz I. Dialóg Campus, Bp. – Pécs (Dialóg Campus Tankönyvek) 2002. p. 359.</ref> Más megközelítés szerint a vallásföldrajz a vallás vagy a vallási tanítások térbefolyásoló szerepével foglalkozik (Berényi István). Végül pedig: a vallásföldrajz a kölcsönös vallás/tér-kapcsolattal foglalkozik, azaz a vallások befolyásával a földrajzi környezetre és fordítva, a természeti, kulturális, szociális és technikai környezet befolyásával a vallási elképzelésekre (Gisbert Rinschede)

 

== Magyarországi története ==

 

A vallás és a földrajz kapcsolatrendszerében [[Kant]] – illetve a [[felvilágosodás]] – koráig a kettő közti viszonyt – elméleti szinten, az elvi megalapozás tekintetében – a vallás határozta meg. Gyakorlatilag pedig a földrajz – mint tudomány – a vallásos világképbe illeszkedett. A 18. századtól ebben gyökeres fordulat állt be: elméleti szinten a vallás helyét átvette a filozófia, gyakorlatilag pedig a vallás maga csak a földrajz egyik – változó jelentőségű – tárgya lett.