„Labdaházi eskü” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
bővítés, átszerkesztés, de folyamatban |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
[[Fájl:Serment du jeu de paume.jpg|bélyegkép|jobbra| A labdaházi eskü]]A '''labdaházi eskü''' a [[francia forradalom]] kezdetének egyik jelentős epizódja, melynek során a [[Nemzetgyűlés]]sé átalakult [[Rendi Gyűlés]] képviselői [[1789]]. [[június 20]]-án esküt tettek arra, hogy „''soha ele nem válnak egymástól, és mindenütt összegyűlnek, ahol a körülmények azt megkívánják, mindaddig, amíg a királyság alkotmányát meg nem alkotják és szilárd alapokra nem fektetik''.”<ref> F. Furet, 1999. p. 76.</ref> ▼
▲A '''labdaházi eskü''' a [[francia forradalom]] kezdetének egyik jelentős epizódja, melynek során a [[Nemzetgyűlés]]sé átalakult [[Rendi Gyűlés]] képviselői [[1789]]. [[június 20]]-án esküt tettek arra, hogy „''soha ele nem válnak egymástól, és mindenütt összegyűlnek, ahol a körülmények azt megkívánják, mindaddig, amíg a királyság alkotmányát meg nem alkotják és szilárd alapokra nem fektetik''.”<ref> F. Furet, 1999. p. 76.</ref>
== Előzmények ==
22 ⟶ 21 sor:
== Következmények ==
[[Június 23]]-án a király megjelent a Nemzetgyűlés előtt. Nyilatkozatában az adók és a kölcsönök megszavazásának jogát a rendekre ruházta, elfogadta a személyes szabadságot, a sajtó szabadságát, a közigazgatás decentralizálását. Összességében elfogadta a [[liberális]] követelésket, de elutasította a jogok egyenlőségét: a hivatalok nem mindenki számára elérhetők, a fejenkénti szavazás csak bizonyos kérdésekre korlátozódik, a változások nem érintik a következő rendi gyűléseket. Javaslatait - melyek egy arisztokratikus monarchiát céloztak meg - éppen ezért a Nemzetgyűlés elutasította. A király pedig az ellenszegülő képviselőkkel szemben ekkor nem alkalmazott erőszakot.
A helyzetet tovább bonyolította, hogy [[június 25]]-én 47 nemes csatlakozott a harmadik rendhez. Így az uralkodó [[június 27]]-én maga parancsolta meg a kiváltságosoknak, hogy csatlakozzanak a Nemzetgyűléshez. Az [[Alkotmányozó Nemzetgyűlés]] ezzel tulajdonképpen létrejött, bár hivatalosan csak [[július 9]]-én vette fel a nevet.
A király és környezete közben ellencsapásra készült: csapatokat vezényelt Párizs köré, július 11-én pedig menesztette Neckert. A felkelés Július 12-én kitört.
== Jegyzetek ==
29 ⟶ 34 sor:
== Felhasznált irodalom ==
* Francois Furet: A francia forradalom története. Osiris Kiadó, Budapest, 1999. 2., javított kiadás. (Osiris tankönyvek)
* Hahner Péter (összeáll., ford., jegyz.): A nagy francia forradalom dokumentumai. Osiris Kiadó, Budapest, 1999. (Osiris tankönyvek)
[[Kategória:Francia forradalom]]
| |||