„Khuzdul nyelv” változatai közötti eltérés

A törpök nyelvét más népbe való nemigen tanulta meg. ''Tolkien'' említi, hogy a legendák szerint [[Valinor]]ban ''Aulë'' talán megtanította [[Fëanor]]nak. A tündék egyáltalán nem érdeklődtek utána, még a nyelvészeik sem, mivel rosszhangzásúnak és csúfnak tartották. Maguk a törpök is titkolták a nyelvüket, és csak kevés esetet ismerünk, amikor hajlandóak voltak másokat ''khuzdul''ra tanítani. Ezek az alábbiak:

* Az Első Korban [[Beleriand]]ban a [[Hador Háza|Hador Házába]] való emberekkel az ott lakó törpök szoros kapcsolatot alakítottak ki. A feljegyzések szerint azonban az embereknek azonban nehéz volt a ''khuzdul'' elsajátítása, inkább csak egyes szavakat vettek át, és építettek be a nyelvükbe. Ennek ellenére az [[adûniadûni]]nak, a [[númenoriak]] Hador-háztól származó nyelvének számos strukturális jellegzetessége a ''khuzdul'' hatását mutatja, ami mélyebb nyelvismeret mellett bizonyít.

* Az Első Korban csak a tünde [[Curufin]] került olyan szívélyes kapcsolatba a törpökkel, hogy elsajátíthassa a nyelvüket. Így Curufinon keresztül legalább egy törp jövevényszó bekerült a [[sindarin nyelv|sindarinsindarinba]]ba: a törp '''kheled''' ‘üveg’ szó a szürketündében, mint ''heledh'' jelenik meg (vö. ''khelek-'' tő a [[A Szilmarilok|Szilmarilok]] angol kiadásának függelékében). A törpök ''khuzdul'' nyelvű önelnevezése, a '''khazâd''' ‘törpök’ a [[quenya nyelv|quenyába]] ''Casar'' ‘törp’ alakban került át, a sindarinba pedig mint ''Hadhod.'' Úgy tűnik, a törpök is kölcsönöztek a sindarinból: a '''kibil''' ‘ezüst’ szónak a szürketünde ''celeb'' szóra kell visszamennie.

* A Másodkorban a [[gondolin]]i ''Pengolodh''ról mondták, hogy egy ideig a cassorondói ([[Mória|khazad-dûmidûmi]]) törpök között élt, és tudományos (nyelvészeti) céllal megtanult egy keveset a törpök '''aglâb'''jából (beszélt nyelvéből) és '''iglishmêk'''jéből (gesztusnyelvéből).

A személyneveikkel ellentétben a törpök viszont nem titkolták a ''helyneveiket.'' A [[Gyűrűk Ura]] II. könyvének 5. fejezetében [[Gimli]] önként megemlíti Mória törp elnevezését: '''Khazad-dûm''' ‘Mória, Törptárna; ''tkp.'' törpök csanokai’, valamint felsorolja a Mória feletti hegyek nevét is: '''Barazinbar''' ‘Vörös-fok; ''tkp.'' vörös szarv’, '''Zirakzigil''' ‘Ezüstfok’, '''Bundushathûr''' ‘Felhősfő; ''tkp.'' felhők feje ''v.'' felhőkben [lévő] fő’. Sőt, ''Gimli'' engesztelő baráti megnyilvánulásnak vette, amikor [[Galadriel]] [[Lórien]]be való megérkezésekor ''khuzdul'' nyelven említette a '''Kheled-zâram''' ‘Tükör-tó; ''tkp.'' üvegtó’, '''Kibil-nâla''' ‘Ezüst-ér’ és '''Khazad-dûm''' ‘Mória’ helyneveket. Ugyanígy az Első Korban '''Mîm''', a pici-törp úgy beszél lakóhelyének, ''Amon Rûdh''nak a tünde nevéről, mint aki bosszankodik azon, hogy „a [[tündék]] minden nevet átneveztek”. Úgy tűnik tehát, hogy a törpök igényelték, hogy más népek a lakóhelyeiket törp nevükön említsék.

* '''i''': alapesetben nem térhet el jelentősen a magyar ''i''-től; azonban nem tudható, hogy az '''aya''' ‘-(o/e/ö)n’ [[elöljáró]]szó '''ai-''' rövidülésében is teljes szótagértékű [i] /i/-ként kell-e ejteni, vagy egy [[kettőshangzó]] [[félhangzó]]s [i̯] /i_^/ eleméről van-e szó (ez utóbbi esetben magyaros megfelelője a ''j'' lehet)

* A magánhangzórendszer szimmetriája igényelné, hogy a rövid '''o''' hangnak is legyen hosszú '''ô '''[o:] /o/ (hosszú magyar ''ó'') párja. Azonban ez a [[korpusz (nyelvészet)|korpuszkorpuszban]]ban csak Tolkiennek egy, a ''Lhûn'' helynévhez tett etimológiai megjegyzésében fordul elő a '''sulûn''' mellékalakjaként megadott '''salôn''' formában. Így nem dönthető el egyértelműen, hogy az '''ô''' része-e a ''khuzdul'' hangrendszerének, mint kis gyakoriságú [[fonéma]], vagy Tolkien adata csak azt jelzi, hogy a ''khuzdul''ban – az arabhoz hasonlóan – az '''û''' fonémának bizonyos helyzetekben '''ô''' ejtése lehetett, esetleg nyelvjárási különbségek állnak a háttérben.

* Szintén a fenti forrás állítja, hogy a ''khuzdul''ban gyakori az angol ''above'' szóban lévőkhöz hasonló magánhangzó, azaz a [[svá]] [ǝ] /@/. E hangnak a latin betűs adatokban nincs nyoma, így meglehet, hogy a héber ún. ''mozgó svá''jához hasonlóan mássalhangzó-torlódásokban jelenik meg automatikusan. Ilyen lehet például a '''Rukhs''' ‘ork’ szó [ruk^hǝs] /ruk_h@s/ ejtéssel.

* Úgy tűnik, hogy a ''khuzdul'' nem ismeri a [[gemináta|geminátágeminátákat]]kat (hosszú mássalhangzókat), ez magyarázhatja, hogy miért van rövid '''n''' az '''Azanulbizar''' helynévben a hosszú mássalhangzót feltételező '''Azan.nûl.bizar''' etimológia mellett. A korpuszban egyetlen kettőzött mássalhangzós adat fordul elő: '''Khazad-dûm''', azonban ennek szokatlan, kötőjeles írásmódját magyarázhatja az, hogy ez egy, a kiejtette alakkal szembenálló etimologikus írásmód.

A ''khuzdul'' alapszerkezete a [[sémi nyelvek]]ére emlékeztet, vagyis hasonlít az [[arab nyelv|arabarabra]]ra és a [[héber nyelv|héberhéberre]]re. A [[szótő|tövek]], amelyekből a szavak származnak, nem önmagukban kiejthető hangsorok, hanem csupa [[mássalhangzó]]ból állnak. A [[főnév|főnevek]], [[ige (szófaj)|igék]], [[melléknév|melléknevek]] stb. nemcsak [[toldalék]]ok segítségével képződnek (ha egyáltalán van ilyen az adott nyelvben), hanem úgy, hogy meghatározott [[magánhangzó]]kat illesztünk a mássalhangzók közé, ill. egyes mássalhangzókat megkettőzünk. A [[ragozás]] során is inkább a szóbelseji magánhangzók változnak, semmint [[rag]]ok, ill. [[jel]]ek adódnak a szóhoz: az [[egyes szám]]ú ''khuzdul'' '''Rukhs''' ‘ork’ szó [[többes szám|többese]] '''Rakhâs''' ‘orkok’. A [[szó]] mássalhangzók alkotta „csontváza”, amit ''gyök''nek nevezünk, változatlan maradt: '''RKhS'''. A ragozáskor (és a szabályos [[szóképzés]]kor) „gyökképletet” adunk meg, ahol a gyökmássalhangzókat számok jelölik, így a '''Rukhs''' egyes szám struktúráját '''1u23''', a '''Rakhâs''' többes számét pedig '''1a2â3''' szimbolizálja. Az ilyen meghatározott nyelvtani funkcióval bíró struktúrákat ''törzs''nek nevezzük.

A ''khuzdul''ban a sémi nyelvekhez hasonlóan a gyökök rendszerint három mássalhangzóból állnak, ilyenek például '''BRZ''' ‘vörös’, '''BND''' ‘fej’, '''KBL''' ‘ezüst’, '''NRG''' ‘fekete’. Két mássalhangzós gyökre példa a '''ZN''' ‘sötét, homályos’ (de ha a gégezárhang fonologikus létét feltesszük, akkor ez is leírható három mássalhangzós gyökként: '''3ZN'''). Ezekhez adódnak az adott törzsnek megfelelő magánhangzók (esetleg [[előképző|elő-]] vagy [[utóképző]]kkel párosulva) a megadott jelentésekhez tartozó tényleges szavak képzésére: '''baraz''' ‘vörös’, '''bund''' ‘fej’, '''kibil''' ‘ezüst’, '''narag''' ‘fekete’, '''azan''' ‘sötét, homályos’. A '''KhZD''' gyök a [[törpök]]kel kapcsolatos, amint az az olyan szavakban megfigyelhető, mint a '''Khazâd''' ‘törpök’ (amelynek egyes száma a '''Rukhs''' sugallta '''1u23''' törzsnek megfelelően '''*Khuzd''' lehet), ill. '''Khuzdul''' ‘törp nyelv[en], törpül’ (amelynek [[analógia (nyelvtan)|analógiájára]] az ‘ork nyelv[en], orkul’ [[jelentés]]hez '''*Rukhsul''' szóalak tartozhat). Ugyanez a '''KhZD''' gyök található meg [[Nargothrond]] ősi ''khuzdul'' nevében, a '''Nulukkhizdîn'''ben, de ennek a helynévnek a pontos jelentése ismeretlen. (NB. A [[A Szilmarillok|Szilmarillok]] 2. fejezetében található [[hehezetlen]] '''Nulukkizdîn''' elírás, amint az a [[Középfölde Története]] sorozat 11. kötetéből – ''The War of the Jewels'' – kiderül). Úgy tűnik, a '''KhZD''' gyök alapjelentése a ‘hét (7)’ számnévhez kapcsolódik, vö. [[adûniadûni]] ''hazid'' ‘hét (7)’. Ennek alapja Törpök Hét Atyjára és a törpök hét nemzetségére való utalás lehet.

A [[főnév|főnevek]] (névszók) a ''khuzdul''ban két számot különböztetnek meg: az [[egyes szám|egyes]] és a [[többes szám]]ot. Egyetlen főnévnek ismerjük mind az egyes, mind a többes számát: ''e.sz.'' '''Rukhs''' ‘ork’, ''tb.sz.'' '''Rakhâs''' ‘ork’. A többi főnév vagy csak egyes vagy csak többes számú alakban ismert. (A többes számról l. a ''Többes szám'' részt.) A sémiben gyakori [[kettes szám]]nak nincs jele.

** [[birtokos (nyelvtan)|birtokbirtokként]]ként mint önálló szó,

** [[birtok (nyelvtan)|birtokosbirtokosként]]ként mint önálló szó,

* '''Gund.abad''' hegynév: a '''*gund''' előtag lehet, hogy megegyezik a '''gund(u)''' ‘barlang, üreg’ szóval, az '''*abad''' tag melléknévi törzshöz tartozónak tűnik ('''a1a2''' törzs, vö. '''azan''' ‘sötét, homályos’)

===== BundushathûrBundushathûr =====

* '''iglishmêk''' ‘gesztusnyelv’; a '''GL''' gyökkezdet megegyezhet az '''aglâb''' ‘(beszélt) nyelv’ szó gyökkezdetével; amennyiben az '''*iglish''' tag melléknévi jellegű struktúrájából indulunk ki ('''1i2i3''' törzs, vö. '''kibil''', '''sigin''', '''zigil²'''), úgy talán ‘beszélő, beszédre való; ; jelző, jelzésre való’ jelentést tulajdoníthatunk neki, a '''*mêk''' tag értelme pedig ‘kéz, kezek; gesztus(ok); test’ lehetne