|
A '''Keleti nevek magyar helyesírása''' a [[magyar helyesírás]]nak az élő és kihalt keleti nyelvek átírását részletesen tárgyaló kötete.
Létrejöttéről 1963-ban döntött az MTA Elnökségi Helyesírási Bizottsága, des csakaz előkészületek után a kidolgozás rendszeres munkája 1970-ben indult meg, s maga a kötet 1981-ben jelent meg az [[Akadémiai Kiadó]] gondozásában, Budapesten. A legújabb, 1984-es [[a magyar helyesírás szabályai|szabályzat]] is hivatkozik rá a {{akh|220|szöveg=220. pont}} alatt. (Az átírás terén nem módosult a szabályzat az előzőhöz képest.)
A kötetben tárgyalt nyelvek közül a legújabb helyesírási kézikönyv, az [[Helyesírás (Osiris)|Osiris-féle ''Helyesírás'']] hatnak közli a mai magyar átírását (kínai, japán, koreai, héber/jiddis, arab és szanszkrit – ezeket lentebb „OH.” jellel jelöltük); a többi nyelveknél tehát a fenti kötet továbbra is irányadó értékű.
==Tartalma==
Terjedelme 960 oldal, amelyből 342-t (több mint harmadát) két mutató tesz ki (a földrajzi nevek, valamint a nevek és közszavak mutatója). Törzsanyagát kilenc nagyfejezet alkotja (részben történelmi, aznagyrészt viszont rokonság szerinti, illetve tájegység alábbiakszerinti szerintbontásban):
*#'''Az [[ókori Kelet]] nyelvei'''
**##Az [[Egyiptomi nyelv|óegyiptomi nyelv]] – ''19 o.''
**##Az [[ékírás]]os nyelvek – ''[[sumer nyelv|sumer]], [[akkád nyelv|akkád]], [[kutú nyelv|kutú]], [[amurrú nyelv|amurrú]], [[kassú nyelv|kassú]], [[elámi nyelv|elámi]], [[hurri nyelv|hurri]], [[urartui nyelv|urartui]], [[hettita nyelv|hettita]], [[hatti nyelv|hatti]], [[luvijai nyelv|luvijai]], [[ahhijavai nyelv|ahhijavai]], [[indoárja nyelv|indoárja]], [[kanaáni nyelv|kanaáni]], [[hieroglif hettita nyelv|hieroglif hettita]], [[ugariti nyelv]] (az [[óperzsa nyelv]] az iráni fejezetben található) – 42 o.''
**##Bibliai nyelvek – ''[[héber nyelv|héber]] és [[arámi nyelv]] – 16 o.''
*#'''Sémi nyelvek'''
**##Az [[arab nyelv]] – ''OH. – 62 o.''
**##Az [[héber nyelv|ivrit nyelv]] – ''OH. – 12 o.''
**##A délarab nyelv és az [[etióp nyelv]] – ''8 o.''
**##A [[szír nyelv]] – ''4 o.''
*#'''[[Irán]]i nyelvek'''
*#*''[[afgán nyelv|afgán]], [[beludzs nyelv|beludzs]], valamint [[középiráni nyelvek|középiráni]], [[középperzsa nyelvek|középperzsa]], [[óiráni nyelvek]], illetve az [[óperzsa nyelv|óperzsa]] és a [[kurd nyelv]] – 36 o.''
*#'''[[Altaji nyelvcsalád|Török nyelvek]]''' – ''32 o.''
**##Török nyelvek
**##[[török hódoltság|Hódoltságkori]] török nevek és szavak
*#'''[[Mongol nyelv]]ek''' – ''24 o.''
*#'''Dél-Ázsia nyelvei'''
**##Ó- és középind nyelvek – ''[[szanszkrit nyelv|szanszkrit]] (OH.), [[prákrit nyelv|prákrit]] és [[páli nyelv]] – 16 o.''
**##Dél-Ázsia mai nyelvei – ''[[asszámi nyelv|asszámi]], [[bengáli nyelv|bengáli]], [[bihári nyelv|bihári]], [[dárd nyelv|dárd]], [[dravida nyelv|dravida]], [[gudzsaráti nyelv|gudzsaráti]], [[hindi nyelv|hindi]], [[kannada nyelv|kannada]], [[kasmíri nyelv|kasmíri]], [[malajálam nyelv|malajálam]], [[maráthi nyelv|maráthi]], [[nepáli nyelv|nepáli]], [[orija nyelv|orija]], [[pahári nyelv|pahári]], [[pandzsábi nyelv|pandzsábi]], [[rádzsasztáni nyelv|rádzsasztáni]], [[szingaléz nyelv|szingaléz]], [[szindhi nyelv|szindhi]], [[tamil nyelv|tamil]], [[telugu nyelv|telugu]], [[tibeti nyelv|tibeti]], [[urdu nyelv]] – 61 o.''
*#'''Délkelet-Ázsia nyelvei'''
*#*''[[burmai nyelv|burmai]], [[khmer nyelv|khmer]], [[lao nyelv|lao]], [[szanszkrit nyelv|szanszkrit]], [[thai nyelv|thai]] – 17 o.''
*#'''A Távol-Kelet nyelvei'''
**##Kína nyelvei
***###A [[kínai nyelv]] – ''OH. – 44 o.''
***###A [[tibeti nyelv]] – ''24 o.''
***###Kína török nyelvei – ''3 o.''
***###Kína [[mongol nyelvcsalád|mongol nyelvei]] – ''8 o.''
***###Kína mandzsu-tunguz nyelvei – ''6 o.''
**##A [[koreai nyelv]] – ''OH. – 16 o.''
**##A [[japán nyelv]] – ''OH. – 36 o.''
*#'''A [[Szovjetunió]] keleti nyelvei'''
**##A [[grúz nyelv]] – ''18 o.''
**##Az [[örmény nyelv]] – ''18 o.''
**##A Szovjetunió iráni nyelvei – ''6 o.''
**##A Szovjetunió török nyelvei – ''19 o.''
**##A Szovjetunió mongol nyelvei – ''7 o.''
**##A Szovjetunió mandzsu-tunguz nyelvei – ''5 o.''
[[Kategória:Magyar helyesírási szakkönyvek]]
| 