„Jevgenyij Alekszejevics Preobrazsenszkij” változatai közötti eltérés

1917 tavaszán Preobrazsenszkijt küldöttnek választották az I. összoroszországi szovjetkongresszusra. A VI. pártkongresszuson ([[1917]] augusztusában) részt vett, a [[Központi Bizottság]] póttagjává választották. Eztán hazatért, az [[A Szovjetunió története|októberi fordulat]] idején az [[Urál]]ban tartózkodott. 1918 őszén [[Kolcsak]] emberei elfoglalták az [[Urál]]t, Preobrazsenszkij Moszkvába ment, hogy a [[Pravda|Pravdát]] szerkessze. 1919-ben írja [[Buharin]]nal együtt A kommunizmus ábécéje című munkáját. Ezután az [[ufa]]i pártszervezetben dolgozott; a IX. kongresszuson a [[Központi Bizottság]] titkárává választották. Ellenezte a [[A Szovjetunió története|breszt-litovszki békét]], [[Buharin]]nal és [[Trockij]]jal is jóban volt. [[Lenin]] is elismerte Preobrazsenszkij elméleti munkásságát, de adminisztratív döntéseivel nem értett mindig egyet, szerint Preobrazsenszkij elméletileg túlkombinálja a dolgokat, ontja magából a "tervezet"eket. Az értemiséggel szeben is bizalmatlan volt: az 1922-es moszkvai "akadémikus-sztrájkot" a Szakbizottság élén állva nem bírta megoldani, a repressziók mellett volt. A XI. kongresszuson [[Lenin]] megjegyezte, hogy Preobrazsenszkij túlzásba vitte a dolgokat". Ugyanezen a kongresszuson még azt mondta Preobrazsenszkijről: "Minden kérdéshez azzal nyúl hozzá, ami az erős oldala: ő teoretikus. midenki ismeri és becsüli ezt az oldalát. (…) De amikor politikai és adminisztratív szempontból fogja meg a kérdést, akkor valami szörnyű dolog történik."

[[ca:Yevgeni Preobrazhenski]]