„II. Luciusz pápa” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nallimbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő módosítása: vi:Giáo hoàng Luciô II
12akd (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{nincs forrás}}
{{Pápa infobox|
név= pápa|
kép=B Lucius II.jpg|
nagyság=200px|
Eredeti neve=Gherardo Caccianemici dal Orso|
Születési ideje=|
kezdete=[[1144]]. [[március 9]].|
felszentelése=|
vége=[[1145]]. [[február 15]].|
Előző pápa=[[II. Celesztin pápa|II. Celesztin]]|
Következő pápa=[[III. Jenő pápa|III. Jenő]]|
ellenpápa=|
címer=
}}
 
'''II. Lucius''' uralkodói néven foglalhatta el [[Szent Péter]] trónját a történelem 166. [[pápa (egyházfő)|pápája]]. Lucius pontifikátusa nem tartott egy éven át, azonban uralkodói döntései igen nagy jelentőséggel bírtak a pápaság történetében. A krónikák tanúsága szerint uralkodásának drámaiságára már régen nem volt példa az egyházfők sorában.
[[Fájl:B Lucius II.jpg|thumb|right|200px|II. Lucius portréja]]
 
[[Bologna|Bolognában]] látta meg a napvilágot ''Gerardo Caccianemici dal Orso'' néven. Amint neve is mutatja feltehetőleg nemesi családból származott. Karrierje szülővárosában indult, tudniillik Gerardo elsőként Bologna [[kanonok]]jaként tűnik fel a történelem lapjain. Később [[Róma|Rómába]] ment, és a [[Laterán]] [[kúria|kúriájánál]] kezdett dolgozni. Képességeire felfigyeltek a pápák is, és [[1124]]-ben [[II. Honorius pápa]] a ''Santa Croce in Gerusalemme-templom'' [[bíboros]]ává szentelte fel. Jó tárgyalóképessége miatt már a következő évben [[Németország]]ba küldték, mint pápai legátus, ahol részt vett [[III. Lothár német-római császár|III. Lothár]] német királlyá választásában. [[1126]] [[július]]ában ő érte el, hogy Szent Norbertet [[Magdeburg]] [[érsek]]i székébe emeljék, majd ugyanebben az évben elsimította a [[würzburg]]i [[püspök]]i választás körül kirobbant vitát. Jó kapcsolatokat alakított ki a császári udvarral, amire később is támaszkodtak az egyházfők. [[II. Ince pápa]] pontifikátusa alatt háromszor látogatott el a [[Német-római Birodalom]]ba pápai legátusként. [[1130]]-ban, [[1133]]-ban és [[1136]]-ban, amelyek sorra azokat az éveket jelölik, amikor Lothár hadjáratot indított Dél-Itália egyre nehezebben kezelhető ura, [[II. Roger szicíliai király|II. Roger]], [[szicília]]i [[király]] ellen. A király mellett pedig [[II. Anacletus]] ellenpápával szemben is sikerült megszerezni a császár támogatását. Ince pontifikátusának végén kinevezte Gerardo bíborost a Laterán [[kancellár]]jának és könyvtárosának.