„Analogia entis” változatai közötti eltérés

a
Bottal végzett egyértelműsítés: Kategória –> kategória (logika)
a (kurzív és fett tartalmú zárójelek javítása,)
a (Bottal végzett egyértelműsítés: Kategória –> kategória (logika))
 
==A kiindulópont==
Arra a problémára keres tehát megoldást, hogy a létezést állítjuk Istenről, aki magától való és szükségszerűen létezik, állítjuk az emberről, aki kapja a létét, de állítjuk pl. az embernek valamilyen sajátságáról is, amelynek nincs önálló léte, hanem csak a hordozó alanyban létezik (értelmesség). Már [[Arisztotelész]] fölvetette a kérdést, hogy milyen értelemben mondjuk a lét különböző fokaihoz tartozó dolgokról, hogy léteznek. Egyik lehetőség az, hogy csak a név közös, de a jelzett dolog egészen más (aequivocitas). Pl. Isten léte és a világ léte minden tekintetben különbözik; Isten annyira másként létezik, hogy róla legföljebb csak azt mondhatjuk el, hogy mi nem ő, de létéről semmi pozitív állítást nem tehetünk. A másik véglet az azonosság (univocitas), amely pl. Isten létét és a világ létét egynek veszi ([[monizmus]], [[panteizmus]], [[német idealizmus]]). Az arisztotelészi megoldás a kettő között van. Lényegében Isten léte és a világ léte más, de van közöttük valami megfelelőség. A megfelelőség, az azonosság éppen csak abban van, hogy mindkettő létezik, de más és más módon. Arra kell figyelemmel lennünk, hogy a különbség nagyobb, mint a megfelelőség, de a megfelelőséget mégis valamilyen tárgyi jegy alapján állítjuk. A létezés fogalma tehát mindenre kiterjed, de nem úgy, hogy hozzáadott jegyek által a körét szűkítjük vagy tágítjuk, hanem önmagában jelenti a létezők egységét és sokféleségét. Ezért a létet [[kategória (logika)|kategória]] fölötti fogalomnak is nevezzük. A mi [[logika]]i létanalógiánk alapja a [[valóság]]ban meglevő ''analogia entis'', vagyis a létezőknek a létben való megegyezése és különbözése.
 
==További meghatározása==
116 360

szerkesztés