Wikipédia

„Dobronak” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
PityuBot (vitalap | szerkesztései)
578 374 szerkesztés
a →‎Története: Hunyadi Mátyás --> I. Mátyás magyar király (zöldkékít),
1. sor:
{{Szlovén település infobox
[[Fájl:Bukovniško jezero.jpg|bélyegkép|jobbra|A [[Bakónaki-tó]] Dobronak mellett]]▼
|név = Dobronak
'''Dobronak''' (szlovénül ''Dobrovnik'') többségében [[szlovéniai magyarok|magyarok]] által lakott település a [[Muravidék]] középső részén, [[Szlovénia|Szlovéniában]], a [[trianoni békeszerződés]]ig [[Zala vármegye]] lendvai járásának része, ma az azonos nevű [[község]] központja.▼
|helyi név = Dobrovnik
|kép = Meglice nad Dobrovnikom.jpg
|képméret =
|képaláírás =
|címer =
|zászló =
|mottó =
|becenév =
|tartomány = Muravidék
|statisztikai régió = Pomurska
|község = Dobronak
|rang = községközpont
|kerületei =
|alapítás éve =
|alapítás éve forrás =
|polgármester = Marjan Kardinar
|irányítószám = 9223
|körzethívószám =
|rendszám területkód = MS
|népsűrűség = 44
|népsűrűség forrás =
|tengerszint feletti magasság = 174
|terület = 31,1
|szélességi fok = 46
|szélességi ívperc = 39
|szélességi ívmásodperc = 5
|hosszúsági fok = 16
|hosszúsági ívperc = 20
|hosszúsági ívmásodperc = 52
|szöveg pozíciója = left
|községtérkép = Karte Dobrovnik si.png
|weboldal =
}}
 
▲'''Dobronak''' ([[szlovén nyelv|szlovénül]] ''Dobrovnik'') többségében [[szlovéniai magyarok|magyarok]] által lakott település[[falu]] a [[Muravidék]] középső részén, [[Szlovénia|Szlovéniában]],. aA [[trianoni békeszerződés]]ig [[Zala vármegye]] lendvai járásának része, ma az azonos nevű [[község]] központja.
[[Lendva|Lendvától]] 13 km-re, [[Muraszombat]]tól 20 km-re van. A falutól 3 km-re északnyugatra található a Bakónaki-patak ''(Bukovniški potok)'' felduzzasztásával létrehozott [[Bakónaki-tó]] ''(Bukovniško jezero).''▼
 
== Fekvése ==
Lakosainak száma 948 fő (2002), tengerszint feletti magassága 174 m.
▲[[Lendva|Lendvától]] 13 km-re, [[Muraszombat]]tól 20 km-re van. A falutól 3 km-re északnyugatra található a [[Bakónaki-patak]] (''(Bukovniški potok)'') felduzzasztásával létrehozott [[Bakónaki-tó]] (''(Bukovniško jezero).'').
 
== A község (járás) települései ==
A település lakosainak száma csökkenőben van. Fő foglalkozásuk a mezőgazdaság.▼
A községhez tartoznak még Dobronak mellett [[Őrszentvid]] (''Strehovci'') és [[Zsitkóc]] (''Žitkovci'') falvak.
 
Kétnyelvű általános iskola van a faluban.▼
 
== Története ==
22 ⟶ 55 sor:
 
[[1848-49-es forradalom és szabadságharc|1848-49]]-ben 20 dobronaki fiatal lett besorozva a magyar honvédségbe. Az [[1867]]-es [[kiegyezés]]t követő közigazgatási átrendezés során Dobronak az alsólendvai járáshoz került. [[1887]]-ben körjegyzőségi székhely lett, Bödeháza, Gáborjánháza, Göntérháza, Jósec, Kámaháza, Kebele, Radamos és Zsitkóc települések tartoztak a dobronaki jegyző alá. A dualizmus évtizedei alatt önálló csendőrőrsöt, postai és körorvosi hivatalt kapott, [[1892]]-ben pedig megalapították a tűzoltóegyletet. [[1912]]-ben a településen 3 vegyeskereskedő, 1 vasárubolt, több cipész, asztalos, kerékgyártó és fazekas, valamint egy borbély tevékenykedett. Téglagyára [[1911]]-ben kezdte meg működését.
▲[[Fájl:Bukovniško jezero.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A [[Bakónaki-tó]] Dobronak mellett]]
 
Az [[elsőI. világháború]]ban 27 dobronaki fiatal halt hősi halált. [[trianoni békeszerződés|Trianon]] után a jugoszláv államhoz került Dobronak közigazgatási, egyházi és gazdasági szerepe csökkent, mivel a vonzáskörzetébe tartozó helységek egy része a határ túloldalára került. [[1919]]-ben a területet birtokba vette néhány napra a [[Vendvidéki Köztársaság]] fegyveres ereje.
 
A viszonylagos túlnépesedés, a világgazdasági válság és a diszkriminatív jugoszláv földreform (mely a település magyar lakosságát kizárta a földosztásból) nagyarányú kivándorlást idéztek elő a két világháború közötti időszakban.
 
[[1922]]-ben Dobronakon fűrésztelep létesült, 1930-ban a posta telefont[[telefon]]t kapott, a [[nagy gazdasági világválság|gazdasági világválságot]] követően, 1935-ben pedig egy kisebb [[gőzmalom|gőzmalmot]] helyeztek üzembe.
 
A [[másodikII. világháború]] alatt, 1941 és 1945 áprilisa között Dobronak újra magyar fennhatóság alá került. A falu lakossága sokat szenvedett a háború alatt, 22 fő vesztette életét. A titoi[[Joszip Broz Tito|titói]] [[Jugoszlávia|Jugoszláviában]] bevezették a termény-, valamint az állat-beszolgáltatást és a jegyrendszert. A kilátástalanság miatt sok fiatal az illegális kivándorlásban keresett menedéket. Később a hazai és a külföldi munkalehetőségek, valamint a mezőgazdaság helyzetének javulása jelentős mértékben növelték az életszínvonalat.
 
A háború utáni hatvan év építkezései következtében Dobronak új arculatot kapott. Kiépült a [[villanyáram|villany-]], a víz- és a telefonhálózat, 1962-ben átadták az új iskola épületét, 3 lakótömb is épült. Az 1970-es években kaptak a település utcái aszfaltburkolatot, 1983-ban adták át a kultúrotthont, szabályozták a patak medrét. Ezzel szemben a másodikII. világháború után államosított gazdasági kisüzemek sorra zárták be kapuikat. Amíg a [[20. század]] elején, 1910-ben a településen 1.4781478 személyt írtak össze, addig közel száz évvel később, 2002-ben már csak 948 főnyi népesség élt a településen.
 
▲A település lakosainak száma csökkenőben van. Fő foglalkozásuk a [[mezőgazdaság]].
== Nevezetességei ==▼
 
▲Kétnyelvű általános iskola van a faluban.
 
▲== Nevezetességei ==
[[Fájl:Cerkev Dobrovnik.jpg|bélyegkép|balra|100px|Templom Dobronakon]]
Egy 1334-ben keletkezett összeírás említi először Dobronakon a '''Szent Jakab templomot'''. Az 1669-ből származó canonica visitatio szerint a dobronaki plébániatemplom falazott, boltozott szentéllyel és sekrestyével, hajója gerendázott mennyezetű. A templomban három oltár volt. A fából épült templomtorony külön állt.
 
Az [[1747]]-ben a plébániatemplom leégett. A ma álló templomépületet a templom és a plébánia kegyura, [[Esterházy Miklós|Esterházy (II) Miklós]] herceg az egyház és a hívők segítségével építette 1794 és 1796 között. Az 1500 férőhelyes új épületnek boltozott mennyezete és ugyanolyan magas tornya volt, mint a tetőzete. Az első világháború kitörése előtt, [[1914]]-ben kezdte el a templombelsőt kifesteni és freskókkal díszíteni [[Pandúr Lajcsi]] lendvai[[lendva]]i festőművész. Sajnos az 1980-as évek elején a freskókat átfestették. A második[[II. világháborútvilágháború]]t követően, 1963-ban a templom tornyát megemelték, és a templom elnyerte ma is látható formáját.
 
A '''Dobronaki házban''' helytörténeti és néprajzi gyűjtemény tekinthető meg.
 
== Hivatkozások ==
* [http://www.dobronak.si/index.asp MagyarDobronak nyelvűközség honlaphonlapja]
* [http://www.bukovniskojezero.si/HU/ A Bakónaki-tó honlapja]
 
{{Muravidék települései}}
{{Szlovénia községei}}
 
[[Kategória:Muravidék települései]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Dobronak”