„Csendlak” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
bővítés |
|||
2. sor:
|név = Csendlak
|helyi név = Tišina
|kép =
|képméret =
|képaláírás = A Kisboldogasszony-plébániatemplom
|címer =
|zászló =
31. sor:
|hosszúsági ívmásodperc = 35
|szöveg pozíciója = left
|községtérkép = Karte Tisina si.png
|weboldal = www.tisina.si/
}}
'''Csendlak''' ([[1887]]-ig ''Tissina'', {{ny-sl|Tišina}}) [[falu]] és községközpont [[Szlovénia|Szlovéniában]], [[Muravidék]]en, [[Pomurska]] régióban.
==Fekvése==
[[Muraszombat]]tól 8 km-re nyugatra, a [[Mokos-patak]] partján fekszik. A falut délről a [[Mura]] erdős ártere határolja.
== A község (járás) települései ==
Csendlakon kívül a következő falvak tartoznak a
[[Bírószék]] (''Sodišinci''), [[Borhida]] (''Borejci''), [[Ferenclak]] (''Rankovci''), [[Ivánfalva]] (''Vanča vas''), [[Kőhida]] (''Gederovci''), [[Muracsermely]] (''Murski Črnci''), [[Murafüzes]] (''Trpovci''), [[Murapetróc]] (''Murski Petrovci''), [[Muravárhely]] (''Gradišče''), [[Szécsénykút]] (Petanjci) és [[Véghely]] (''Krajna'').
==Története==
A falut [[1347]]-ben ''"inter possessionem Tystina Thamasfolua vocatam"'' alakban említik először, majd [[1348]]-ban ''"possessionem Tistna vocatam"'' néven szerepel. [[1365]]-ben Széchy Péter fia, Miklós [[dalmácia|dalmát]]-horvát [[bán (méltóság)|bán]] és testvére, Domonkos [[erdélyi]] [[püspök]] kapták királyi adományul illetve cserében a [[Borsod
[[Fájl:SLO-Tišina3.JPG|bélyegkép|balra|160px|Egy öreg lakóház]]
[[Vályi András]] szerint ''"TISINA. Tót falu Vas Várm. földes Urai Gr. Szapáry, és Gr. Batthyáni Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik M. Szombathoz 3/4 mértföldnyire; határja síkos, földgye termékeny, réttye jó, legelője, és fája elég van, szőleji termők."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
[[Vas vármegye]] monográfiája szerint ''"Csendlak vend falu 43 házzal és 307 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája [[Ferenclak|Ferenczfalva]], távírója [[Muraszombat]]. A körjegyzőség székhelye. Góthikus templomának építési ideje a XIV. századba tehető. A templom falain régi freskók nyomai láthatók. Plébániája a XVII. században virágzott. Kegyura gróf Szapáry Géza. Földesurai a Szapáryak, Batthyányak és Nádasdyak voltak."'' <ref>{{Borovszky}} Vas vármegye</ref>▼
[[1890]]-ben Csendlaknak 307 lakosa volt. [[1910]]-ben 372, többségben szlovén lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Vas vármegye]] [[Muraszombati járás]]ához tartozott, [[1919]]-ben átmenetileg a [[de facto]] [[Vendvidéki Köztársaság|Mura Köztársaság]] része lett. [[1921]]-ben az első délszláv [[népszámlálás]] során 374 [[szlovének|szlovént]] és 8 [[magyarok|magyart]] számláltak a településen, közülük 373 katolikus és 9 evangélikus vallású volt. [[1931]]-ben 394 lakosa volt. [[1971]]-ben 439 lakost, 76 házat és 101 háztartást számláltak itt.▼
▲Vas vármegye monográfiája szerint ''"Csendlak vend falu 43 házzal és 307 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Ferenczfalva, távírója Muraszombat. A körjegyzőség székhelye. Góthikus templomának építési ideje a XIV. századba tehető. A templom falain régi freskók nyomai láthatók. Plébániája a XVII. században virágzott. Kegyura gróf Szapáry Géza. Földesurai a Szapáryak, Batthyányak és Nádasdyak voltak."'' <ref>{{Borovszky}} Vas vármegye</ref>
▲[[1890]]-ben Csendlaknak 307 lakosa volt. [[1910]]-ben 372, többségben szlovén lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Vas vármegye]] [[Muraszombati járás]]ához tartozott, [[1919]]-ben átmenetileg a [[de facto]] [[Vendvidéki Köztársaság|Mura Köztársaság]] része lett. [[1921]]-ben az első délszláv népszámlálás során 374 szlovént és 8 magyart számláltak a településen, közülük 373 katolikus és 9 evangélikus vallású volt. [[1931]]-ben 394 lakosa volt. [[1971]]-ben 439 lakost, 76 házat és 101 háztartást számláltak itt.
[[2002]]-ben a községnek 3990 lakosából 3889 szlovén, 85 cigány és 5 magyar lakosa volt, magának Csendlak falunak 452 lakosa volt.
==Nevezetességei==
[[Fájl:SLO-Tišina4.JPG|
*A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma a [[12. század]]ba épült. Első írásos említése 1347-ből származik „ecclesia Sancte Marie de Mysniche“ alakban. Története során többször érték károk és többször építették át. A legjelentősebb átépítése a [[16. század]] közepén történt. Ebből az időből származnak a keresztboltozat, a szentély ablakai, a harangtorony és a nyugati oldal kialakítása. A 14. századi templomhajót [[1685]]-ben a [[barokk]] átépítéskor famennyezettel látták el. A templom déli homlokzata [[1606]]-ban készült [[reneszánsz stílus]]ban. Ebből az időből származik [[Carl von Herberstorff]] lovag sírköve.
*A főutcától délre a szécsénykúti határban áll a Batthyány család [[18. század]]ban épített kastélya, egykor 600 hektáros uradalom központja. Utolsó tulajdonosa [[Batthyány Zsigmond]] volt, aki a [[II. világháború]]ig volt a birtokosa. A kastélyt mintegy 2
==Híres személyek==
* Itt született [[1800]]. [[augusztus 28]]-án [[Hüll Ferenc]] plébános, muraszombati esperes, prépost és [[Tótság]] utolsó esperese.
* Itt hunyt el [[1913]]. [[augusztus 29]]-én [[Ivanóczy Ferenc]] magyarországi szlovén író, római katolikus plébános, Muraszombat esperese.
==Jegyzetek== ▼
<references />▼
==Irodalom==▼
*Ivan Zelko: ''Historična Topografija Slovenije I. Prekmurje do leta 1500
== Külső hivatkozások ==
*[http://www.tisina.si/sl/default.asp
*[http://www.geopedia.si/#T13_L410_F10116830_s14_b4_vF Csendlak Szlovénia térképén]
*[http://lexikon.katolikus.hu/C/Csendlak.html Magyar Katolikus Lexikon]
{{Muravidék települései}}
▲==Irodalom==
{{Szlovénia községei}}
▲*Ivan Zelko: Historična Topografija Slovenije I. Prekmurje do leta 1500. Murska Sobota, 1982.
▲*Matija Slavič: Naše Prekmurje. Murska Sobota, 1999.
▲*Miroslav Kokolj: Prekmurski Slovenci 1919-1941. Murska Sobota, 1984
▲==Jegyzetek==
▲<references/>
[[Kategória:Muravidék települései]]
| |||