„John Augustus Roebling” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
a (Bot: következő hozzáadása: bg, de, es, fa, ja, nl, pl, ru, sv, war)
|nemzetiség = német {{zászló|Németország}}
}}
'''John Augustus Roebling''' <ref>Tanulmányozta a [[Széchenyi lánchíd]]at és a legnagyobb függőhídként írt róla.</ref> (születési neve: Johann August Röbling), ([[Mühlhausen]], [[1806]]. [[június 12]]. - [[New York]], [[1869]]. [[július 22]].) német származású építőmérnök, hídtervező, a [[Brooklyn Bridge]] tervezője.
 
==Tanulmányai==
Mühlhausenban járt iskolába. 15 éves korában [[Erfurt]]ba került, ''Ephraim Solomon Unger'' matematikus oktatta matematikára és természettudományokra. 1824-ben sikeresen felvételizett [[Berlin]]ben a Királyi Építészeti Akadémiára, ahol építészetet, mélyépítést, gát- és hídépítést, gépészetet és hidraulikát tanult. [[Hegel]] filozófiai előadásait is hallgatta. ''Johann Friedrich Dietlein'' professzor előadásainóráin hallott a [[Bajorország]]ban, Pfalzban és Westfáliában éppen akkor épülő [[függőhíd]] típusú hidakról, amiket meg is tekintett. 1826-ban sikeresen abszolválta vizsgáit. Állami szolgálatban kellett dolgoznia Westfáliában, útépítéseken volt építésvezető. Ezidőtájt készítette el a [[Ruhr]] és [[Lenne]] folyókat összekötő függőhíd első terveit, de a híd nem valósult meg. A hídépítésben ekkor kezdték alkalmazni a [[láncgörbe]] (katenoide) hiperbolikus [[függvény]]ét.
==Elhagyja Németországot==
1831-ben bátyjával valamint néhány mühlhauseni polgárral kivándorolt az [[Egyesült Államok]]ba, ahol közösen megvásároltak egy területet Butler countyban ([[Pennsylvania]]) és megalapították a ''Germánia'' települést. Később ''SaxenburgSaxonburg'' lett a neve. Roebling először mezőgazdasággal foglalkozott. Itt vette feleségül a szintén mühlhauseni Johanna Hertiget. 1837-ben megkapta az amerikai állampolgárságot. Bátyja halála után segédmérnökként dolgozott hajózási csatornák építésén. Állami megbízás keretében három évig tartó munkában felmérte és kijelölte az [[Appalache-hegység]]en át építendő vasútvonalat. 1841-ben dolgozta ki a hét szálból sodrott vaskábel gyártási technológiáját saxenburgisaxonburgi telephelyén.
==Munkássága==
[[Fájl:Brooklyn Bridge poŝtmarko DE 2006.jpg|thumb|right|Német emlékbélyeg (2006)]]
1844-ben pályázatot nyert az Allegheny folyót átszelő [[csatornahíd]] építésére. A hétlyukú, fa csatornatestből álló hidat {{szám|18}} cm átmérőjű párhuzamos vaskábelek tartották mindkét oldalon.
 
1845-ben függőhidat tervezett a Monongahela folyóra [[Pittsburgh]]nél, 1848-ban pedig két függőhíd típusú csatornahidat a Delaware és Hudson hajózási csatornára. Ekkortájt költözött [[Trenton (New Jersey)]]be.
 
Vasúti hidat tervezett a Niagara folyóra a [[Niagara-vízesés]]től {{szám|4}} km-re folyamirányban lefelé a New York Central Railroad és a kanadai Great Western Railway vasúttársaságok megbízásából. A munkálatok 1851-ben kezdődtek és négy évig tartottak. A híd {{szám|250}} m hosszú és kétszintes volt a vasúti és közúti közlekedés számára.
 
Ebben az időszakban tervezett egy vasúti hidat a [[Kentucky]] folyóra [[Cincinnati]] és [[Chattanooga]] között a Southern Railway vasúttársaság megbízásából. A híd több mint {{szám|370}} m támaszközű lett volna, de nem fejezték be, mert a vasúttársaság tönkrement. Később rácsszerkezetű híddá építették át.
 
1863-ban hidat tervezett az [[Ohio]] folyóra Cincinnatiban, melyet 1867-ben fejeztek be. Később John A. Roebling függőhíd lett a neve és a [[Brooklyn Bridge]] megépítése előtt a világ leghosszabb függőhídja volt ({{szám|322}} m támaszköz).
==Brooklyn Bridge==
Roebling 1867-ben kezdte a Brooklyn Bridge tervezését, amely a [[Brooklyn]] és [[Manhattan]] között szeli át az [[East River]]t [[New York]]ban. 1869. július 6-án méréseket végzett, amikor egy éppen kikötő komp megsebesítette a lábát. A sérült lábujjakat amputálni kellett, de három hét múlva tetanuszben meghalt. Trentonban temették el.
 
Fia, Washington Roebling építőmérnök folytatta a munkát, de 3 év múlva megbetegedett és részlegesen lebénult. Felesége, Emily Warren Roebling vezette tovább a munkálatokat és sikerült befejezni a hidat. 1883. május 24-en haladt át az első gyalogos a hídon.
 
 
==Roebling leszármazottai==
Roebling második fia, Ferdinand vitte tovább a kábelüzemet. Harmadik fia, Charles tervezte és építette meg a hatalmas {{szám|80}} tonnás kábelsodró gépet és megalapította [[Roebling]] várost [[New Jersey]]ben. Itt építették fel a John A. Roebling és fiai acélgyárat. Unokája, Washington A. Roebling II. a szerencsétlenül járt [[RMS Titanic]]on halt meg. Dédunokája Donald Roebling feltaláló nevéhez fűződik a kétéltű lánctalpas (amphtrack).
 
 
 
==Roebling által tervezett hidak==
*Allegheny csatornahíd, Pittsburgh (1844)
*Smithfield híd, Pittsburgh (1846)
*Lackawaxen csatornahíd (1848)
*Delaware csatornahíd (1849)
*High Falls csatornahíd (1850)
*Neversink csatornahíd (1850)
*Niagara-vízesés függőhíd (1854)
*Allegheny híd, Pittsburgh (1859)
*John A. Roebling függőhíd az Ohio folyón (1867)
*Waco függőhíd, Waco (1869)
*[[Brooklyn Bridge]], New York (1883)
==Roebling írásai==
*''Tagebuch meiner Reise von Mühlhausen in Thüringen über Bremen nach den Vereinigten Staaten von Nordamerika im Jahre 1831, geschrieben für meine Freunde.'' Eschwege, 1832.
*Tagebuch meiner Reise von Mühlhausen in Thüringen über Bremen nach den Vereinigten Staaten im Jahre 1831. Durch zeitgenössische Texte und Abbildungen kommentierte Ausgabe, hrsg. von Iris Roebling unter Mitarbeit von Eyk Henze, Halle, 2006. ISBN 978-3-89812-388-4
==Jegyzetek==
{{references}}
==Források==
* Alfred Wandsleb: ''Johann August Röbling''. In: ''Mitteldeutsche Lebensbilder'', 2. Band Lebensbilder des 19. Jahrhunderts, Magdeburg, 1927, S. 250–266.
* ''Von Mühlhausen in die Neue Welt. Der Brückenbauer J. A. Röbling (1806-1869).'' Mühlhausen/Thür. 2006 (Mühlhäuser Beiträge, Sonderheft 15). ISBN 3-935547-15-3
* Nele Güntheroth: ''Ephraim Salomon Unger. Röblings Erfurter Mentor.'' In: Verein für die Geschichte und Altertumskunde von Erfurt|Mitteilungen des Vereins für die Geschichte und Altertumskunde von Erfurt 68 (2007). S. 7-11.
* David Barnard Steinman: ''Brücken für die Ewigkeit – das Leben von Johann Roebling und seinem Sohn.'' Düsseldorf, 1957.
* Hamilton Schuyler: ''Roeblings – A century of Engineers, Bridge-builders and Industrialists. The Story of Three Generations of an Illustrious Family 1831–1931.'' Princeton, 1931, New York, 1972 (Neudr.). ISBN 0-404-05625-3
* Christiane und Horst Vielhaber: ''Von der Lenne-Brücke zur Brooklyn Bridge. Über Johann August Röblings Esloher Jahre.'' In: ''Esloher Museumsnachrichten 2008'', S. 3ff.
* Iris Roebling: ''[http://images.zeit.de/text/2003/45/A-Brooklyn "Hegels Geist über dem East River"]'' In: ''[[Die Zeit]].'' Hamburg 2005, H.45 (30. Okt.). {{ISSN|0044-2070}}
==Külső hivatkozások==
*[http://de.structurae.de/persons/data/index.cfm?ID=d000030 John Augustus Roebling a Structurae adatbankban]
*[http://www.historicsaxonburg.com John Roebling Historic Saxonburg Society]
==Galéria==
<gallery>
Image:Cincinnati-roebling-suspension-bridge.jpg
 
 
 
==Roebling írásai==
 
 
</gallery>
 
 
==Források==
 
 
 
==Külső hivatkozások==
 
[[Kategória:Németek]]