„Lízing” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Data Destroyer (vitalap | szerkesztései)
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő módosítása: hy:Վարձակալում; kozmetikai változtatások
1. sor:
A '''lízing''' egy [[polgári jog]]i, eszköz alapú finanszírozási [[szerződés]]fajta.
 
== Fogalma ==
A [[lízingszerződés]] alapján a [[lízingbeadó]] köteles a szerződésben meghatározott ingó vagy ingatlan dolog tulajdonjogát a [[lízingbevevő]] választása szerinti feltételek mellett és a [[lízingbevevő]] megbízása szerint abból a célból megszerezni vagy azt abból a célból előállítani, hogy azt a szerződésben meghatározott időtartamra ([[futamidő]]), [[eszköz alapú finanszírozás]] keretében a [[lízingbevevő]] használatába adja. A [[lízingbevevő]] a dolog átvételére és díj fizetésére köteles.
 
== A szó eredete ==
A szó az [[angol nyelv|angol]] ''lease'' (illetve present participle alakjából, a ''leasing'' szóból ered. A szó használata angol nyelvterületen sokkal tágabb, a [[bérlet]] olyan fajtáit is magában foglalja, amely a magyar fogalomban nem szerepel (például hozzáférési idő bérlése számítógépes hálózathoz). A tipikus szerződési forma, amely a bérlet és az adásvétel keveredéséből alakult ki, de egyik sem található meg benne tiszta formában.
 
== Definíció ==
Olyan ügyletfajta, ahol két szereplő, a [[lízingbeadó]] és a [[lízingbevevő]] meghatározott időre köt egymással szerződést. A [[lízingbeadó]] vállalja, hogy a szóban forgó eszközt, a [[lízingtárgy]]at megvásárolja, és a [[lízingbevevő]] részére átengedi annak használati jogát. Cserébe a [[lízingbevevő]] köteles [[lízingdíj]]at fizetni, amely a vételár kamatokkal növelt értékének adott naptári időszakra eső része (hónap, év… stb.). A [[lízingszerződés]] lejártakor a [[lízingtárgy]] automatikusan, vagy [[maradványérték]] megfizetése ellenében a lízingbe vevő tulajdonába kerülhet, attól függően, hogy hogyan állapodtak meg a [[lízingszerződés]] megkötésekor. A lízing jellemzően több kiegészítő szolgáltatást is magában foglalhat, például: biztosítási, vagy vámügyintézés, szállítás… stb.
 
== Fajtái ==
A lízing fajtái:
* pénzügyi lízing (ez lehet zártvégű vagy nyíltvégű)
28. sor:
 
A [[pénzügyi lízing]] során a [[jószág]] végig a [[lízingbevevő]] könyveiben szerepel, azonban a tulajdonos a [[lízingbeadó]].
== Allízing ==
Ha nem a lízingbevevő használja a lízingtárgyat, hanem tovább adja lízingbe, bérletbe. Jellemzően akkor kerül sor az alkalmazására, ha sok, kis értékű tárgyat kell bérbe adni, sok felhasználónak. A magyar jogszabályok előírják, hogy a végső felhasználónak pontosan tudni kell, hogy a lízingbeadója nem tulajdonosa a tárgynak, és milyen körülmények együttállása esetén kerülhet felmondásra a szerződés abban az esetben is, ha ő rendesen fizet.
== Határon átnyúló lízing ==
Akkor beszélünk határon átnyúló lízingről, ha a lízingbeadó és a lízingbevevő két különböző országban található. A magyar jogi szabályozás általában nem gördít akadályokat a határon átnyúló lízing elé, de kivételek persze itt is akadnak. A hatályos szabályozás szerint például [[termőföld]] nem kerülhet külföldi tulajdonba, ezért ennek [[tulajdonjog]] átruházással járó lízingje sem engedélyezett.
== Szállítói lízing ==
A szállító megállapodik a lízingcéggel, hogy azon ügyfeleinek, akik bérelni, lízingelni szeretnének, az adott lízingcéget ajánlja. A konstrukció a nagyon laza együttműködéstől kezdve a kifejezetten szoros kapcsolatig terjedhet. A magyar piacon az [[ügynök]]i keretszerződések a jellemzők, a szállító minden lízingcéghez irányított ügyfél után [[jutalék]]ot kap. Szembeötlő esete például az autóvásárlás, ahol a kiélezett verseny miatt a kereskedők [[árrés]]e az értékesített autókon minimálisra csökkent, a lízingcégektől kapott jutalék azonban kárpótolja őket.
== Teljes körű szolgáltatás ==
Elsősorban járműfinanszírozás, flottaüzemeltetés területén ismert forma. A lízing mellett a lízingbe vevő teljes körű szolgáltatást kap, és mindent egy díjba sűrítve fizet meg, pl: autóflottájának karbantartása, szervíze és lízingdíja egy számlában jelenik, a flottaüzemeltető ezzel leveszi az üzemeltetéssel járó teher nagy részét a lízingbe vevő válláról..
== Visszlízing ==
Abban az esetben beszélhetünk visszlízingről, ha az eladó a saját tulajdonát képező tárgyat eladja a lízingcégnek, majd lízingszerződést köt az eladott tulajdonra a lízingcéggel. Ilyen esetekben tehát a tárgy eladója és vevője megegyezik, az értékesített majd visszalízingelt tárgynak ugyanakkor mindenképpen [[tehermentes]]nek kell lennie. Akkor szokott visszlízingre sor kerülni, mikor a vállalkozásnak szabadon felhasználható pénzeszközökre van szüksége. Ez alapvetően két esetben fordul elő:
* a lízingbe vevőnek jól megy az üzlet és a bővítéséhez pénzre van szüksége, így a lízingcégnek eladott tárgy árából új berendezéseket vásárolhat. Hátránya, hogy az eredményből az új beruházást és a lízinget is finanszírozni kell.
44. sor:
Az operatív lízingnél a [[tulajdonos]] a tulajdonában lévő jószágot a vevőnek meghatározott időtartamra díjfizetés ellenében átadja. A tulajdonos a használatot korlátozhatja, de az [[üzemeltetés]] [[kockázat]]ait és [[költség]]eit a lízingbe adó és a lízingbe vevő megosztja egymás között. A lízingbe adó egyéb [[szolgáltatás]]okat is vállalhat a lízingbe adáson kívül. Az előre meghatározott futamidő végén a jószág visszakerül a tulajdonoshoz, aki azt újra lízingbe adhatja, vagy továbbértékesítheti. Az operatív lízingnél a lízingtárgy értéke nagyobb a pénzügyi lízingnél a lízingbe adó számára, hiszen a használat után újra visszakerül hozzá a lízing tárgya.
 
== Típusai ==
* A lízingbe vevő beruházási, díjelszámolási szándék szerint
** költségként kívánja elszámolni a díjakat: operatív lízing;
** mérlegen kívül kívánja szerepeltetni az eszközt (eszközarányos mutatók javítása miatt): operatív lízing;
** a lízingbe vevő értékcsökkenést kíván elszámolni a lízingtárgyra: pénzügyi lízing;
** a lízingbe vevő célja a mérlegfőösszeg növelése: pénzügyi lízing.
* A lízingbe vevő tulajdonjog szerzési szándék szerint
** nem kíván tulajdonjogot szerezni: operatív lízing;
** nem feltétlen kíván tulajdonjogot szerezni: nyílt végű pénzügyi lízing;
** tulajdonjogot kíván szerezni: pénzügyi lízing.
* A lízingbe vevő ÁFA fizetési szándéka szerint
** Rendelkezésre áll a lízingtárgy ÁFA-ja a futamidő kezdetén: zárt végű pénzügyi lízing;
** ÁFA-t a futamidő alatt folyamatosan fizetné: nyílt végű pénzügyi lízing, operatív lízing.
== Történelmi áttekintés ==
* I e. 2000: Mezopotámia: mezőgazdasági szerszámok hasonló formában történő rendelkezésre bocsátása
* 1852: Bell Telefon Társaság: telefonkészülékek használata bérleti díj ellenében. A birtokbaadás elválik a vételár kiegyenlítésétől
* 1952: United Leasi Corporation az első szakosodott lízingfinanszírozó társaság
 
== A lízing Magyarországon ==
* 1970: 66/1970 PM rendelet az állóeszközök feladatszerű bérbeadására
* 1989: Társasági Törvény: a prompt lízing időszaka
* 1992: Társasági Adótörvény: most már pénz is kell a lízinghez, de megjelenik a kamatmentes részlet
* 1996: Hpt: EU konform szabályozás
== Forrás ==
 
== Külső hivatkozások ==
 
 
{{DEFAULTSORT:Lizing}}
 
[[Kategória:Pénzügy]]
[[Kategória:Polgári jog]]
93 ⟶ 94 sor:
[[he:ליסינג]]
[[hr:Leasing]]
[[hy:ԼիզինգՎարձակալում]]
[[id:Sewa guna usaha]]
[[it:Leasing]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Lízing