„Lelkiismereti szabadság” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Talmann (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
elütések javítása
2. sor:
A '''lelkiismereti szabadság''' alapvető emberi jog, magában foglalja a személyes meggyőződés, világnézet, [[vallás]] szabad megválasztásának szabadságát.
 
Ez tehát egy gyűjtőfoglaomgyűjtőfogalom, mely jóval tágabb a vallásszabadságnál[[vallásszabadság]]nál, így pl. az atista[[ateista]] nézetek vállalása is beletartozik, mely nyilvánvalóan nem férne össze a vallás szabad megválasztásának jogával. A lelkismereti szabadság garantálása a jogállam egyik elsődleges feladata, mivel elképzelhetetlen egy szabad társadalom ott, ahol az állam polgárai jogszabályi kötelezettségük teljesítése okán – pl. törvénybe iktatják, hogy mely vallásokat nem lehet gyakorolni – lelkiismereti konfliktusba kerülnek önmagukkal.
 
== A lelkiismereti szabadság terjedelme ==
A lelkiismereti és vallásszabadság joga magában foglalja a vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés szabad megválasztását és azt a szabadságot, hogy vallását és meggyőződését mindenki vallásos szertartások végzése útján, nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa vagy ha úgy gondolja kinyilvánítását mellőzze – tehát rejtve maradjon -, gyakorolhassa vagy taníthassa.
A lelkiismereti meggyőződés terjesztése a tömegtájékoztatási eszközök útján is történhet. Nem tiltható be tehát vallási újság, vagy pl. atistaateista nézeteket valóvalló tömegtájékoztatási eszköz.
A lelkiismereti szabadságra való tekintettel lehetett a fegyveres katonai szolgálatot megtagadni Magyarországon, míg végül eltörölték a kötelező katonai szlgálatotszolgálatot.
 
 
== Garanciális szabályok ==
16 ⟶ 15 sor:
== Vallásgyakorlás speciális esetei ==
*A szülőnek, gyámnak joga van ahhoz, hogy a kiskorú gyermek erkölcsi és vallási neveléséről döntsön, és arról megfelelően gondoskodjék, így tehát a szülő joga kiterjed arra, hogy kiskorú gyermekének vallásos nevelést adjon.
*Az egyéni és közösségi vallásgyakorlást lehetővé kell tenni a szociális, egészségügyi intézményben gondozott, a büntetésvégrehajtásibüntetés-végrehajtási intézetben fogvatartott számára.
*A katonai szolgálatot teljesítő a vallását szabadon gyakorolhatja.
 
E három garanciális szabály jelentősége azért nagy, mert a rendszerváltást megelőző szocialista diktatúra évtizedeiben éppen ezeken a vallásgyakorlás során speciális körülményű területeken nem valósult meg a lelkiismereti szabadság.