„Kelta nyelvek” változatai közötti eltérés

* [[Indoeurópai nyelvcsalád]]

** [[őskelta nyelv|őskelta]] (kelta alapnyelv)

| '''[[Breton nyelv|Breton]]''' || [[KépFájl:Distribution relative des brittophones par Pays (2004).svg.png|200px]] || [http://www.ethnologue.com/show_language.asp?code=bre 500 000–1 200 000] || nincs || [[Bretagne]] ([[Franciaország]])

| '''[[Ír nyelv|Ír]]''' || [[KépFájl:Cainteoirí Gaeilge - Irish Speakers.svg|200px]] || folyékonyan: 380 000 || [[Írország]], [[Európai Unió]] || [[Írország]], [[Egyesült Királyság]]

| '''[[Korni nyelv|Korni]]''' || [[KépFájl:Cornish language shift.svg|200px]] || folyékonyan: 378<br />társalgási szinten: 2900 || [[Cornwall]], [[Egyesült Királyság]] || [[Cornwall]], [[Egyesült Királyság]]

| '''[[manx nyelv|Manx]]''' || [[KépFájl:Manx dialects.png|200px]] || anyanyelvként: 56<br /> második nyelvként: 1689 || [[Man sziget]] (Egyesült Királyság) || [[Man sziget]] ([[Egyesült Királyság]])

| '''[[Skót nyelv|Skót gael]]''' || [[KépFájl:ScotlandGaelicSpeakers2001.gif|200px]] || 92&nbsp;400 || [[Skócia]] || [[Egyesült Királyság]]

| '''[[Walesi nyelv|Walesi]]''' || [[KépFájl:Siaradwyr y Gymraeg ym Mhrif Ardaloedd Cymru.png|200px]] || 750&nbsp;000 || [[Wales]] || [[Wales]], [[Anglia]] (Egyesült Királyság)

* '''ír (Gaeilge)''' • Az írek kezdetben az [[ogham]]-írást használták. A 700 és 900 között született latin nyelvű vallásos szövegek fordításai viszont már a [[latin ábécé]]t használó ó-ír nyelven íródtak. 900 és 1200 között alakult ki a középír, amely jóval leegyszerűsítette az óír grammatikát. 1200-tól beszélhetünk a modern [[ír nyelv]]ről. Ma szinte kizárólag [[Írország]] nyugati partjain, az úgynevezett [[Gaeltacht]]okban beszélik anyanyelvként, ám az [[angol nyelv|angol]] mellett ez Írország (és [[2007]]-től az [[Európai Unió]]) hivatalos nyelve.

* '''skót gael (Gáidhlig)''' • Kr. u. [[500]] körül az írek elkezdték meghódítani a mai [[Skócia|Skóciát]] és az ott élő [[pikt]]eket. Így alakult ki a skót gael nyelv, amely aztán két ágra szakadt: felföldi és alföldi ágra. A kettő közül az alföldi skót kihalt, valójában nem igazán tudjuk, mennyire különbözött a felfölditől. Jelenleg mintegy százezren beszélik.

* '''manx''' • [[Man sziget]] nyelve, szintén az írből alakult ki. A [[19. század]]ban kezdett el hanyatlani, míg végleg el nem tűnt. A manx nyelv utolsó beszélője [[1974]]-ben halt meg.

* '''walesi''' • Első írásos nyomai [[9. század|9.]] és [[12. század]]i óvelszi glosszákból maradtak ránk. Ebből a korszakból két rövid vers, valamint latin szövegekbe ágyazott nyelvemlékek is fennmaradtak másolatokban. A 12. századtól errefelé megsokszorozódnak a walesi nyelven írt szövegek: történelmi, vallásos és mitológiai munkák, valamint versek is születnek. Jelenleg a walesi az a kelta nyelv, amelyet a legtöbben használnak: mintegy 700 ezren beszélik.

* '''cornwalli (korni)''' • Az első írásos emlékek 1200 tájáról maradtak ránk. Mint neve is mutatja, [[Cornwall]] területén beszélték. A [[15. század|15.]] és a [[17. század]] között jelentős cornwalli nyelvű vallásos irodalmi munkák íródtak. Ám a 17. század derekára az angol miatt kezdett kiszorulni a használatból, és a 19. századra teljesen kihalt. Az 1930-as években cornwalli újjászületési mozgalom indult, kevés sikerrel.

* '''breton''' • A [[franciaország]]i [[Bretagne]]-ban a [[9. század]]ban kezdenek megjelenni óbreton nyelvű [[glossza|glosszák]], ám a nyelv ekkori állapotában még nem különült el eléggé, ezért inkább ó-délnyugat britonnak nevezik. A 11. századdal kezdődő hosszú szünet után a 15. században jelenik meg újra breton nyelvű irodalom, ezek főleg vallási tárgyú munkák, de akad köztük egy szótár is. A maihoz hasonló, kiforrott breton nyelvről a 17. századtól kezdődően beszélhetünk.<br />Ma négy breton dialektust különböztetnek meg. Mind a négyet a kihalás fenyegette (a [[francia nyelv|francia]] térhódítása miatt), ám szerencsére időben beindult egy breton újjászületési mozgalom. Jelenleg kb. félmillión beszélik, mindannyian kétnyelvűek.

* '''gall''' • A mai [[Franciaország]], [[Svájc]] és Észak-[[Olaszország]] területén használták. A i. e. 3. századtól a i. sz. 1. századig terjedő időszakból maradtak ránk gall nyelvű feliratok. A szárazföldi kelta nyelvek közül erről van a legtöbb információnk, nem utolsó sorban [[Julius Caesar]]nak köszönhetően. Az 5. században halt ki, de nyomai megtalálhatók a [[francia nyelv]] egyes szavaiban, főleg a mezőgazdaság jelentésmezejébe tartozókban.

** '''belga''' • [[1997]]-ben [[Chateaubleu]]ben ráakadtak egy olyan feliratra, amely a ''belga'' nevű törzs (lat. ''Belgae'') területéről származott. Egyes kutatók szerint ez egy önálló belga nyelv egykori létezését bizonyítja, mások szerint csak egy gall dialektus. A viták máig tartanak.

* '''leponti''' • A mai Észak-Olaszország területén használták. Az i. e. 6. és 1. század közötti leletek tanúskodnak létezéséről. Egyesek a gall egyik változatának tartják, mások különálló nyelvként beszélnek róla.

* '''keleti kelta (noricumi)''' • Ide tartozhattak a [[Közép-Európa]] területén élt kelta törzsek nyelvjárásai. A nyelv csak két felirattöredékből ismert ([[grafenstein]]i és [[ptuj]]i felirat).

* '''galata''' • A legkeletibb kelta nyelv. Használói [[Görögország]]ban éltek az i. e. 3. századig, amikor is továbbvándoroltak [[Anatólia|Kis-Ázsiába]]. [[Pál apostol]] hozzájuk intézte egyik levelét. Egyesek a gall egyik változatának tartják. Mára kihalt.

* '''[[Keltibér nyelv|keltibér]]''' • A mai [[Spanyolország]] középső részén használták, az i. e. 3. és 1. század közötti feliratok tudósítanak róla. Hangrendszerében sok régies indoeurópai vonást őrzött meg.

[[id:Bahasa-Rumpun bahasa Keltik]]