„Anna Seghers” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Német költők, írók” kategória hozzáadva (a HotCattel)
Nincs szerkesztési összefoglaló
2. sor:
'''Anna Seghers''' ([[Mainz]], 1900. november 19., [[Berlin]], 1983 június 1. polgári nevén Netty Radványi, született Reiling) német író volt.
 
Erdeti nevén Netty Reiling nagypolgári zsidó családban nőtt föl [[Mainz]]ban. Történelmet, művészettörténetet és sinológiát tanult, 1922-ben doktorált és 1928-ban megjelent első elbeszélése ''"Aufstand der Fischer von St. Barbara" (A szent barbarai halászok lázadása)''.1925-ben megházasodott, férje a magyar Radványi László lett, 1926-ban Berlinbe költöztek, két gyermekük már ott született. 1929-ben belépett a [[KPD]]-be (Kommunistische Partei Deutschlands - Németországi Kommunista Párt). 1930-ban jelent meg ''"Auf dem Wege zur amerikanischen Botschaft" - (Úton az amerikai nagykövetséger)'' elbeszélőkötet, majd 1932-ben első regénye ''"Die Gefährten" (Utitársak)''
A nácik 1933-ban letartóztatták, de el tudott menekülni [[Franciaország]]ba. Itt írta meg számos híres regényét a [[weimari köztársaság]] hétköznapjairól, a két világháború közötti időszak német viszonyairól, az ellenállásról a [[nemzeti szocializmus]] ellen. Itt írta meg világhírű regényét is ''"Das siebte Kreuz. Ein Roman aus Hitlerdeutschland" (A hetedik kereszt. Regény a hitleri Németországból)'', amely 1942-ben jelent meg angolul. Az [[Egyesült Államok]]ban még a regény megjelenésének évében megfilmesítették. Németül 1947-ben jelent meg.
Miután a német csapatok megszállták [[Párizs]]t, [[Mexikó]]ba emigrált. Már ott jelent meg 1944-ben ''Transit'' című regénye, majd 1946-ban ''"Der Ausflug der toten Mädchen" (A holt leányok kirándulása)'' az egyik legsikerültebb regénye. 1947-ben újra hazatelepült, mint meggyőződéses [[marx]]ista természetesen [[Kelet-Berlin]]be. Eleinte a még Mexikóban megkezdett regények befejezésével foglalkozott, melyek Déldél-Amerikaiamerikai élményeiről és benyomásairól tanúskodnak. ''"Wiedereinführung der Sklaverei in Guadelupe" (A rabszolgaság felélesztése Guadelupéban 1948), Die Hochzeit von Haiti (Haitii esküvö 1949) Das wirkliche Blau. Eine Geschichte aus Mexiko. (A valódi kék szín. Egy történet Mexikóból 1967)''
Ezen kívül 1949-ben befejezte " Die Toten bleiben jung" (A holtak fiatalok maradnak) című regényét, amelyben az Első Világháború utáni Németország történelmét szerette volna megvilágítani. Szintén kortörténeti két utolsó nagy regénye ''"Die Entscheidung" (A döntés)'' és ''"Das Vertrauen" (A bizalom)'' Mindkét regény a Második Világháború után német viszonyokról szól. Ezek mellett megjelent egy sor elbeszélése ''"Die Linie" (A vonal, 1950)'' ''"Die Kinder" (A gyerekek, 1951)'', ''"Der Mann und sein Name" (A férfia és neve)'', ''"Der erste Schritt" (Az első lépés, 1953 - ebben talán leghíresebb elbeszélése Das Argonautenschiff), "Brot und Salz" (Kenyér és só, 1958)'' és végül ''"Das Licht auf dem Galgen" (Fény a bitófán, 1961)''