„Paks” változatai közötti eltérés

'''Paks''' város [[Tolna megye|Tolna megyében]], a [[Paksi kistérség]] központja. A település közel 20&nbsp;000húszezer lakosával [[Szekszárd]] és [[Dombóvár]] után a [[Tolna megye#Települései|megye harmadik legnagyobb városa]]. [[történelem|Történelme]] az [[őskor]]i civilizációktól egészen a legmodernebb korig ível, az egykor itt húzódott a [[Duna]] -menti hadiút évszázadokra jelentőssé tette. Híres [[svábok|svábSváb]] népszokásairól és jellegzetes halászlevéről messze földön híres. Kisváros létére igen sok rendezvénynek ad helyet, mint például a ''Gastroblues Fesztivál'', a ''Paksi Harmonika Fesztivál'', valamint a ''Szüreti felvonulás és mulatság''. Országos ismertségét legfőképp [[Paksi_atomerőmű|atomerőművének]] köszönheti, amely [[Magyarország]] egyetlen energiahálózatra kapcsolt atomerőműve. Az atomerőműnekEnnek köszönhetően kiemelkedő gazdasági teljesítménye miatt a legdinamikusabban fejlődő magyar városnak tartják.<ref>{{cite book|author=Kernné Magda Irén|title=Várossá válni…|pages=86|publisher=Böcz Sándor Nyomdája|year=2001|location=Szekszárd|id=ISBN 9630078511}}</ref> A város gazdasági ereje a környező települések lakosságának jó részét is vonzza, sokan dolgoznak [[ingázás|ingázóként]].<ref>{{cite book|author=Kernné Magda Irén|title=Várossá válni…|pages=87|publisher=Böcz Sándor Nyomdája|year=2001|location=Szekszárd|id=ISBN 9630078511}}</ref>

A város az ország középső részén, a [[Duna]] jobb partján, a [[Dunaföldvár]]nál kezdődő kanyarulat végénél fekszik, [[Budapest]]től mintegy 110 kilométerre délre, a [[Mezőföld]]ön. <!--Ezek nem _határolják_ Paksot, mert mind a részei, hozzá tartoznak (a Dunának csak a fele). A Paksot határoló szomszédos települések száma többmintegy mint egy tucattucatnyi.--> Északról az [[Imsósi-erdő]] és a Sánchegy (római-kori nevén Lussonium), keletről a Duna, délről az atomerőmű és Csámpa falu-puszta, nyugatról pedig az Ürgemező határolja. A város legmagasabb pontja a 103 méter magas löszös domb, a Sánchegy. <!--Ez a mondat nem a fekvéséhez tartozik.--> Az erőmű építése előtt tipikus [[mezőváros]] volt. Környékén a vadgazdaságoknak megfelelő erdők találhatók; a Duna a <!--Nem inkábbhalászatra, a halászatra?-->tavak halgazdálkodásra teremtteremtenek lehetőséget. Az Ürgemező <!--Olyan nincs, nem tudom mi akar lenni helyesen.--> [[tájvédelmi terület]], ahol védett növények és állatok (madarak, kígyók és <!--Mitkihalóban jelent a ritkán látott?--> ritkán látottlévő rágcsálók) élnek. A Sánchegy is <!--Megint ugyanaz, ilyen nincs.--> tájvédelem alatt áll, mert ez [[Közép-Európa]] egyik legnagyobb{{forrás}} [[lösz]]ös képződménye.

* Az Óváros a történelmi városrész, a nevezetességek legnagyobb része itt található. Ide tartozik a város északi része, a főutca és az onnan nyíló utcák, illetve az Alvég (a Dunára nyíló utcák), a Békaváros (a KreszparkKRESZ-park és környéke), az Öreghegy és a Malomhegy, illetve az ezek környékén fekvő utcák.

Az Óvárosban a történelmi központ és egyéb intézmények, boltsorok mellett főként régi építésű, de felújított parasztházak találhatóak, míg az Újváros zömében <!--Ezújabb acsaládi szó is furcsa, nem ez a köznyelvi forma.--> lakópanelekbőlházakból áll, amiket az erőmű építésekor <!--Paneleket létesítettek?!?--> létesítettek. A Szérűskert <!--Milyen költői.--> amolyan kertvárosszerű, javarészt modern családiházakbólcsaládi házakból álló városrész., Ezbenne utóbbisemmilyen városrészbenkereskedelmi semmilyenvagy kisipari szolgáltatás nincs, a belsőbb városrészekbe, avagyvagy a <!--Az mi? A cikkben nincs róla szó. Csak nem egy negyedik városrész mégis?--> Kishegyre kell felmenni a napi szükségletek beszerzéséhezkielégítéséhez.

A várostólváros <!--Közútonészaki nemrészét ennyi?-->képező gyalogútonkis 2&nbsp;km-refalucska fekvő[[Dunakömlőd]] <!--Miért(a kicsiháború ésután miértnémet -cska?-->lakosságát kiskitelepítették, falvacskahátrahagyott [[Dunakömlőd]]javaikat tirpákok prédálták föl, házról-házra), míg délen az atomerőművel szemben elterülő [[Csámpa-puszta]], a Székesfehérvárra vezető út menti [[Gyapa]], a németkéri erdő peremén található 90 főslakosú [[CseresznyésCseresnyés-puszta]], a jobbára mezőgazdasági tanyákból álló [[HegyespusztaHegyes-puszta]] és a város <!-[[Földes-A többipuszta]], nemvalamint a külterületenváros van?dél-->keleti külterületén lévő lakóhely, [[BiritópusztaBiritó-puszta]] (az I. István Szakközépiskolával) tartoznak a városhoz.

=== Éghajlata, vízrajza ===

A [[Kárpát-medence]] éghajlatának megfelelően a nedves, kontinentális éghajlat jellemző ebben a térségben is, ami hideg telet és forró nyarat eredményez; a leggyakoribb szélirány az északnyugati. <!--Ez nem éghajlat, hanem vízrajz.-->

A Duna áradása korábban sokszor veszélyeztette a települést, de mára hatalmas gátrendszert építettek ki a város és a folyó közé, így áradáskor csak a folyó balpartjabal partja kerül víz alá.

A Paks helynév első ismert írott formája ''Pakws'' a 14. századból, majd előfordult ''Paxi, Pax'' formában is. Eredete a Pakus személynévre vezethető vissza, melyamely a ma is használt ''Bakos'' személynév változata lehetett.<ref>{{FNESZ|42}}</ref>

Egy másik verzió szerint római eredetű, mivel Paxpax latinul békét jelent és elképzelhető, hogy itt kötöttek valamiféle békét. A Sánchegyen római auxiliáris csapatok állomásoztak, míg a Duna túloldalán [[jazigok|jazig]] törzsek éltek, akikkelamelyekkel a rómaiak sokat háborúztak.<ref>{{cite book|author=Kernné Magda Irén|title=Várossá válni…|pages=14|publisher=Böcz Sándor Nyomdája|year=2001|location=Szekszárd|id=ISBN 9630078511}}</ref>

Az egyszerű pajzs -alakot középen a Dunát jelképező ezüstszínű hullámos pólya osztja két részre.

A felső rész bíborvörös, középen az ősi paksi Rátot Rátót-nemzetséget jelképező, stilizált aranyszínű hársfa levéllel.

'''Színe''': óarany és bíborvörös. Középen kettéosztott, jobb oldalon a bíborvörös szín, baloldala óarany. (Vízszintes helyzetben felül óarany, alul bíborvörös színű.) A zászló vége aranyrojt díszítésű.<br />

A [[őskőkor]] után a Kr. e. 6. évezred közepétől, az [[újkőkor]]tól már állandó szállásokon élő, élelemtermelő, állattenyésztő közösség jelent meg e tájon. A Kr. e. 4. évezredben a [[Lengyeli kultúra]] késői [[neolitikum|neolitikus]] - kora [[rézkor]]i népessége lakott Paks környékén. Az ide érkező emberek fő telephelye a Sánchegy volt, itt találták a legtöbb leletet. Egyéb régészeti leleteket még a város környékén még, Felső-Biritópusztánál és a Vörösmalom mellett találtak.

[[Fájl:PaksSacredHeartChurch.jpg|thumb|left|Az [[1901]]-ben épült Jézus Szíve templom]]A Kr. e. 4-3. évezred fordulóján újabb néphullámok érték el dél és nyugat felől a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencét]], s ez az időpont egyben a [[bronzkor]] kezdetét is jelentette. Utoljára [[2005]]-ben került elő egy bronzkori harcisisakharci sisak, amelyet ma a Paks Városi Múzeumban őriznek.

A Kr. e. 4. században egy nyugatról, a [[Rajna]] vidékéről betelepedett [[kelta]] [[eraviscus]] törzs foglalta el a [[Dunántúl]]t. A Balkán-félsziget lakóival élénk kereskedelmet folytattak, amit az itt talált görög minták alapján öntött kelta pénzérmék bizonyítjákbizonyítanak.

Annak ellenére, hogy a rómaiak már [[Caius Octavianus Caesar Augustus|Augustus]] császár uralkodása alatt elfoglalták a Dunántúlt, a tényleges bevonulás csak [[Claudius római császár|Claudius]] császár ideje alatt, Kr. u. 41 és 54 között zajlott Paks környékén. A hódítással a terület [[Pannonia (provincia)|Pannonia]] provincia része lett a [[Római Birodalom|Római Birodalmon]] belül. A közeli [[Dunakömlőd]] mellettmelletti Sánchegyen a [[IV. század]]ban felépített [[castrum]] (tábor), a Lussonium, a provincia határát képező erődláncolatnak volt az egyik tagja. A rómaiak később már a védelmi vonalként (védőfalként) funkcionáló limest is felhúzták, aminek maradványai mai is láthatók az Imsósi-erdő peremén, Madocsa felé haladva a vasúti töltésről. A római uralom végét a [[hunok]] megjelenése jelentette.

Ezt [[568]]-ban a keletről érkező [[avarok]] szüntettekszüntették meg, akiknek több évszázados jelenlétével lehet számolni egészen [[Árpád fejedelem|Árpád]] magyarjainak [[honfoglalás]]áig, illetve az államalapítás koráig. Az [[Árpád-kor]]ból kevés adat áll rendelkezésünkre.

A magyarok érkezéséig a különböző átvonuló törzsek folyamatos pusztítása következtében valószínűleg elnéptelenedett a település. [[I. Szent István]] király uralkodása idején, az ezredforduló táján keletkezett dokumentumok szerint a Pakstól 10&nbsp;km-re északraészak-keletre fekvő [[Madocsa]] és a 20&nbsp;km-re délre fekvő [[Fadd]] horgászfalvakhalászfalvak egyházi birtokok lettek, a köztük lévő területtel együtt. Mivel az egyik [[1009]]-ből származó forrásban nem jelenik meg Paks neve, ezért feltételezhető, hogy a falu akkor nem volt lakott, vagy ha mégis, akkor is csak úgy 15-20 család élhetett itt.

Paks neve [[1333]]-ban jelenik meg ismét, egy írott forrásban, egy pápai tizedjegyzékben, ami szerint Lőrinc paksi pap 23 báni dénárt fizetett. Szinte ezzel egy időben ([[1354]]) említik az olasz származású Rathold (Rátót) Olivér királynéi udvarbírót, majd tárnokmestert. Az ő utódai már következetesen használták a Paksy családnevet. A Paksy család sokat tett azért, hogy a falucska kiemelkedjen a környék falvai közül és az idő múlásával egyre inkább vezető szerephez jusson a szomszédos településekkel szemben. [[1662]]-ig ez a család, birtokoltaés e falut.mivel Paksy Lászlónak csak lánya volt, Anna, aki a Daróczy családba házasodott be, így onnantól kezdve azok birtokolták a települést.

A városból elmenekülő magyarság helyére [[szerbek|szerb|rác]], [[törökök|török]] és [[görögök|görög]] polgári lakosság települt, zömében parasztok és kézművesek.

A város pontos török -kori képét nem ismerjük, csak a [[XVII. század]]i német utazó, Henrik Ottendorf leírásaiból és térképvázlatából, [[Evlija Cselebi]] török utazó nyomán szerzett információk alapján tudjuk az egykori épületek helyét megítélni.

Az 1686-ban Budáról kiűzött török sereg szeptember közepén, visszavonulásukvisszavonulása során porig rombolta a várost.

A kiürült települést újra kellett telepíteni. Ezt először a török átcsapások akadályozták meg, majd az, hogy a Daróczy- és Száraz -családoknak, akik a Paksy -család után birtokba vehették a területet, különböző okmányokat és rengeteg pénzt kellett kifizetni a községért. Miután a hódoltság alatt és után betelepült [[rácok|rác]] katonák a [[18. század]] elején eltávoztak, megindult a magyar népesség beszivárgása. Eleinte csak a régi lakosság tért vissza, később az északabbiészakibb megyékből és az [[Alföld]]ről más elszegényedett magyar családok jöttek, majd [[1720]]-tól megindult a Dél-[[Németország]]ból hívott telepesek megjelenésejelentek meg, így a német [[Baden-Württemberg]] tartományból [[sváb]]ok érkeztek, akik a mai Kossuth utca és Rákóczi utca közötti városrészt lakták. A svábok egészen a [[II. világháború]]t követő kitelepítésekig egyharmadát tették ki a lakosságnak, bár túlnyomó többségük a század végére már elfelejtette nyelvét és magyarnak vallotta magát. Az első [[Tolna tolna-megye]]i [[ortodox]] [[zsidó vallás|zsidó]] hitközség megszerveződése révén, [[1778]]-ban 70 zsidó család is Paksra költözött, a későbbiekben ők is jelentős kisebbséggé váltak. Ahogy a svábok, úgy ők is gyorsan alkalmazkodtak a helyi lakosok szokásaihoz és asszimilálódtak környezetükbe, bár vallásukat megőrizték. Így alakult át Paks vallási és etnikai képe.

A [[Rákóczi-szabadságharc]] idején, [[1704]]-től kezdve folyamatosan tervben volt egy erődítménnyel védett hídfőállás kiépítése a [[Duna]] jobb partján, hogy a magyar sereg azon könnyen átkelhessen és elfoglalhassa a [[Dunántúl]]t. A legalkalmasabb [[Dunaföldvár]] lett volna, de itt erős [[osztrák]] helyőrség tartózkodott, úgyhogy a [[Dunaföldvár]]hoz közeli Dunakömlődre esett a választás. [[1705]]-ben [[Bottyán János]] generális (a „Vak Bottyán”, mivel félszemét a harcokban elvesztette) és [[Vay Ádám]] mérnök kiépítette a „Bottyán -vára” néven ismert dunántúli [[kuruc]] hídfőállást és a már meglévő római erődítmény helyén védelmisáncotvédelmi sáncot, bár összevesztek egymással, mivel Vay hosszantartóhosszan tartó munkálatokat, Bottyán viszont egyszerű, de gyors építkezést szeretett volna. Végül Bottyán javaslata került ki győztesen. Az egyszerűenegyszerű, összetákolt hídonfahídon a Duna-Tisza közéről sikeresen kelt át a kuruc haderő. A hidat a Duna mindkét partján és a Dunakömlődnél magasodó hegyen is védte sánc, így egy háromrészes erődítményrendszerről beszélhetünk.

1705. június 9-én Bottyán innen indított támadást, de csapatait visszaverték, majd június 19-én Glöckelsperg osztrák ezredes ostrom alá vette a várat és 23-án elfoglalta. Bottyán visszavonult, majd november 4-én [[Solt]]nál átkelve rajtaütött a [[Dunaföldvár]]ban hagyott helyőrségen. Innen délnek fordult és bevette a saját maga által épített várat. A vár őrzését ezúttal Hellepront János ezredesre bízta, aki 3000 embert kapott a vár védelmére. Innen ment arra a dicsőséges hadjáratra, aholamelyben elfoglalta [[simontornyai vár|Simontornya várát]], majd ez után a Dunántúl egészét.

Az 1706-os hadmozdulatok alkalmával Bottyán vereséget mért a déli országrészeket pusztító szerbekre, és a Fehérvárra támadó labancokra, akik bosszúból a Bottyán-vár ellen fordultak. Hellepront és emberei feladták a várat és elmenekültek. A várban maradt civil lakosságot az osztrák zsoldosok mészárolták lelemészárolták és az erődítményt porig rombolták. A hadihelyzethadi helyzet fordulása miatt a várat már nem építették újjá, így az elveszítette jelentőségét, ennek ellenére a kuruc harcok egyik jelképévé vált.

=== A kuruc háborúktól-háborútól a '48-as szabadságharc leveréséig ===

A Paksot birtokló nemesség viszont nem csatlakozott a reformkori fejlesztésekhez, ellenezték a jobbágyfelszabadítást és a többi intézkedést. [[1847]]-ben azonban a katolikus plébánia vezetője, Daróczy Zsigmond a reformpolitikusok mellett foglalt állást és lemondott az egyházi tized szedéséről és a jobbágyfelszabadítás mellett foglalt állást. Az ő kezdeményezésére alakult Kaszinó Pakson még [[1841]]-ben, majd ezt [[1844]]-ben a frissen felújított Zöldfa vendéglőbe helyezték (ma [[Erzsébet szálló]]), ami az ország harmadik legjobbhírűlegjobb hírű kaszinója volt a pesti és a pozsonyi után.<ref>{{cite book|author=Kernné Magda Irén|title=Várossá válni…|pages=61|publisher=Böcz Sándor Nyomdája|year=2001|location=Szekszárd|id=ISBN 9630078511}}</ref>

Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] elkerülte a várost. Paks lakói ugyan mindent megtettek a harcok segítése érdekében, a kötelezően előírt honvédelmi kiadásokatadókat kifizetteis befizette a város. A harcokban a kötelezően előírt újonclétszámnál jóval többen szolgáltak paksiak. Az eredtieredeti 98 fő helyett 207 katonát küldött a város. 68-an a Bácskába induló sereghez, 139-en a Dráva menti határvonalon harcoló alakulatokhoz csatlakoztak, hogy visszaszoríthassák a szerb csapatokat. Ifjabb Rézbányai József paksi lakatosmester (leszármazottja, a nagy műveltségű Dezső 1990-ben hunyt el) vállalta, hogy elkészíti a fegyverzetüket, az ehhez szükséges pénzt a [[Tolna vármegye|vármegye]] állta. A hadjáratokról [[Petrich Ferenc]] honvédszázados készített kiváló leírást.

1851-ben Fényes Elek készített összesítő leírást a városról, a Magyarország Geographiai Szótára című könyvbe, melyamely így hangzik:

''PAKS, magyar-német magyarországi város, Tolna vármegyében, a Duna jobb partján, saját postahivatallal és váltással (postakocsihoz ló), Duna-Földvár és Tolna közt. Fekvése a Szekszárdról jövőknek igen kellemesen tűnik szembe, északról és nyugartórlnyugatról meglehetősen meredek hegy keríti, dél-nyugatról pedig róna, s többnyire homokos térség veszi körül. – Utczái tágasaktágassak, s a' főutcza derék épületeket mutathat. Népessége 8294lélek8294 lélek, kik közt 4793 római katholikus, 1530 ágostai, 1150 református, 816 héber, 5 óhitű, a többi római katholikus és mindegyik felekezetnek helyben van iskolája az óhitűeket kivéve. – A magyar nyelvet a németek is beszélik. – Határa Paksnak szerfelett nagy, s több pusztákkal bír, de szerfelett homokos. Roppant legelője a folyóhomok miatt csaknem haszonvehetetlen, s ennek egy része fákkal van kiültetve. Szőlőhegye messze kiterjed, s jó bort terem. Volt urbéri telek 95. Van itt továbbá 250 kézműves, 37 bolt, 25 dunamalom, nagy vendégfogadó és rév a Dunán. Tart 4 országos, és 2 élénk hetivásárt.''

''Eredetét Paksnak sűrű homály fedi, de hogy itt római gyarmat lehetett bizonyítják a kiásott római pénzek, emlékkövek, stb. Az is bizonyos, hogy régi helység, mert a Vaticanum könyvtárában található régi irományban, hol a hat-évi tizedet megadó pécsi püspöki megyebéli helységek számláltatnak elő, már mint falu említtetik Pákos nevezet alatt. I. Lajos Paksot ama híres Apostagi Zemerének ajándékozá, ki ura életét a tatárok ellen viselt háborúban megmentette, s kinek maradékai Paksi, de Pákos nevet vevén fel, sokáig virágzó nemzetségnek lettek alapítói, s Tolna, Pest, soltSolt, Fejér és Békés megyékben roppant jószágokat bírtak. Kihalván a férfi ág, az egész örökség leány ágra ment, s most is e jogon, mind Paksot, mind a többi jószágot közbirtokosok bírják.''

A [[19. század]] lassú [[Polgárság|polgárosodásában]] Paks közbirtokos családjai is szerepet játszottak. A század második felétől elindult, majd a [[dualizmus]] időszakában felgyorsult a gazdasági és kulturális fejlődés. [[1870]]-ben [[Dunaföldvár]]ról ide került a [[járás]] székhelye. [[1871]]-ben az ország közigazgatási átszervezése során megszűntek a [[mezőváros]]ok, így Paks is nagyközséggé alakult. 1875-ben vallástól független polgári iskola nyílt a városban. Fejlődött a malomipar, az olcsó vízimalmos őröltetés miatt a környékbeli gazdák idehozták a gabonájukat. A városnak egyre nagyobb szükségszüksége lett volna a vasútra, ami századforduló végére a kereskedelem és az ipar motorjává vált. [[1881]]-ben már felvetődött a [[Pusztaszabolcs–DunaújvárosPusztaszabolcs–Dunapentele-Paks-vasútvonal|Pusztaszabolcs-Dunaföldvár-Paks]] [[helyiérdekű vasút]] megépítése, de ez csak [[1895]]-ben valósult meg. A vasútvonal folytatása, melyamely Paksot [[Mözs|Mözzsel]] kötötte volna össze, már nem épült meg.

[[1887]]. [[július 18.|július 18-án]] 224, a kalocsai Jézus Szíve búcsúra igyekvő zarándok, zömmel asszony és gyermek vesztette életét a paksi kompkatasztrófában[http://www.paks.hu/hirek/hir_kozelet.php?mid=14678e4df6f831], ugyanis a kompot a rakodók rosszul pakolták fel és a hajó megbillent az egyik feléreoldalára billent.

Az I. világháború területileg nem érintette Paksot, a frontvonalak és harcok nem voltak a város közelében, azonban mint minden magyar település Paks is megszenvedte a háború velejáróit.

A vörösterror után a [[fehérterror]] is elérte a várost. A bevonuló egységek a paksi kommunista direktórium három tagját kivégezték, Mihalik Gézánét és Wiedeman Antalt a községháza udvarán, egy harmadik személyt, Szabó Erzsébetet az Imsósi-erdőben.

A két világháború közötti időszak a [[Nagy gazdasági világválság|világgazdasági válság]] ellenére a gazdasági fejlődés jeleit mutatta. Bár a szegény, eladósodott parasztcsaládok száma és az elaprózódott birtokok száma nőtt a nagybirtokokkal szemben, a napszámoskodás, a bortermelés, a Sánc-hegySánchegy lábához települő téglagyár megnyitása és a Krausz-Moskovits Egyesült Ipartelepek Rt. (gyümölcsaszaló-szeszfőzde-konzervgyár) megalakulása segített a lakosságnak a helyzet átvészelésében.

Később a Don-kanyarba küldött [[2. magyar hadsereg]]beben került ki nagy számú katona a városból. Sokan közülük nem is tértek vissza. Nevüket és emléküket a Jézus Szíve Templom előtt álló [[második világháború|II. világháborús]] emlékoszlop őrzi.

Komoly veszteségeket okozott még a [[Holokauszt]], melyamely ide is elért. Paksról és környező falvakból a zsidó lakosságot összegyűjtötték és a paksi zsinagóga (ma könyvtár) és az egykoron mögötte állóállott zsidó iskola (ma piactér) és a Villany utca (az első villamos erőműről kapta nevét) területén létesítettek [[gettó]]t. Majd a későbbiekben innen szállították őket [[Auschwitz]]ba, illetve néhányukat onnan a [[Walldorf]] melletti munkatáborba.

A zsidók jogainak korlátozásáról 1944. [[március 22.|március 22-én]] született jegyzőkönyv, melyamely 8 pontban szabályozta a zsidók életét.: 1/ Este 6 és reggel 7 óra között utcán nem tartózkodhattak.
2/ 10–10&nbsp;cm átmérőjű [[sárga csillag]]ot kellett viselniük és
3/ 5–8&nbsp;cm nagyságú betűkkel ki kellett írniuk üzletük falára, hogy Zsidó üzlet, Judengeschäft.
4/ A zsidó felekezetekfelekezet vezetőinek listát kellett készíteniük a híveikről. Minden családfő délután 4 órakor köteles volt jelenteni a hitközösség vezetőjénél hol tartózkodnak családtagjai. A változást a hitközösségek vezetői kötelesek voltak jelenteni minden nap délután 5 órakor a német parancsnokságon.
5/ Zsidó semmilyen tömegközlekedési eszközt (hajó, vonat, stb.) nem használhatott.
6/ Minden zsidó kereskedő köteles volt leltárt készíteni ingóságairól. Aki ezeketezt elmulasztotta volna, az a jegyzőkönyv szerint a fejével volt felelős.
7/ A dokumentumban szerepel még, hogy amennyiben egy közösségi vezető szegte volna meg a szabályzatot, annyiban 100 zsidó kivégzését helyezte volna kilátásba a parancsnok.
8/ Továbbá az ObersturmführerObersturmbahnführer figyelmeztette a zsidókat a rendeletben, hogy tartózkodjanak a [[feketepiac]] gyakorlásától.

A rendeletet aláírta Drdr. Arany szolgabíró s.k. , Altmann Simon orthodoxortodox zsidó hitközösségi vezető, Steiner Gyula orthodoxortodox zsidó hitközösségi vezető, Horváth István neológ zsidó hitközösségi vezető, illeteilletve Mösslacher (Müsslacher?) s.k. SS ObersturmführerObersturmbahnführer.

:''Azon tiszteletteljes kéréssel fordulok a Méltóságos Alispán UrhozÚrhoz, én., mint magyar keresztény lakos, nem nézhetem azt a kegyetlenkedést, melyet 3 detektív visz végre a paksi gettóban a zsidókkal. Ütik-verik őket, azután hidegvízbehideg vízbe mártják kezüket, hogy nemne lássék meg az ütés. Majd a verés után nyilatkozatot kell adni nekik arról, hogy nem bántották őket. Mély tisztelettel kérem a Méltóságos Alispán urat, intézkedni szíveskedjék, mert a nemzeti szocialista Magyarországon ilyemsiilyesmi nem történhetik meg, és ez nem csak a zsidók, de mi köztünk, magyarok között is nagy megdöbbenést keltett ilyen inkvizíció.''

A háború után néhányan visszatértek és az [[1960-as évek]]ben még álltak a főutcán zsidó üzletek. A vissza nem tértek emléktábláját a paksi zsidótemetőbenzsidó temetőben lehet megtalálni.

A [[Vörös Hadsereg|szovjet hadsereg]] [[1944]]. [[december 1.|december 1-jén]] vonult be a városba. A bevonulást két frontos ostrom előzte meg. A szovjet csapatok a Duna túlpartjáról lőtték a várost, több civil megsérült, egy éppen a fodrászszalonban ülő lánnyal egy a túlpartról érkező golyó végzett. Maga a várost elfoglaló sereg délről érkezett. A bevonuló [[Oroszország|orosz]] katonákat egy magyar alakulat Csámpánál próbálta meg feltartóztatni, ám a túlerő láttán a csapat, hogy az életét menthesse, szétszéledt. Szerencsére sokan el tudtak menekülni. Csámpát feldúlták az oroszok, a férfi lakosság elmenekült, a nők elbújtak. Az ellenállás még így sem szűnt meg. Egy idős bácsi, akinek a lovát akarta ellopnielrabolni egy orosz, átvágta a katona torkát és elrejtette annak holttestét.

Magát Paksot kettős védelmi vonal vigyázta. Azon az útszakaszon, ahol ma a gimnázium áll, húzódott az egyik rendszer. Homokzsákok mögött felfegyverzett honvédek álltak, akiknek a bevonulás során sikerült lelőnilelőniük egy orosz katonát. Megtorlásul az Újvárosban két teljes családot hurcoltak ki az utcára és lőttek agyon a szovjetek. A második védelmi vonal a Sánchegyen húzódott. Ez egy többszintű lövészárokrendszer volt, de a túlerő miatt a magyar katonák kénytelenek voltak ezt is hátrahagyni.

Az idősek elmondása szerint - az orosz csapatok, mint a sáskák robogtak végig a városon „csaszí” fölkiáltással. Ezután észak felé vették útjukat, [[Dunaföldvár]] irányába.

Mivel a front 1944 telén 30&nbsp;km-re a várostól állt meg, ezért időlegesen Pakson rendezték be a 3. ukrán front parancsnokságát, ez időben [[Tolbuhin]] marsall is itt szállt meg.

A [[1947]]-ben Paksról és környékéről is telepítettek ki helyi németeket, összesen 15115 főt, köztük [[Stenger Pál]]t (1925-2008), aki a későbbiekben Reichertshofenbe került, majd hazatérve megszervezte a két település között a testvérkapcsolatot.

Természetesen a [[Rákosi-diktatúra]] ezt a települést sem kerülte ki. Több értelmiségi is [[Recsk]]re került, illetve az egyik helybéli tanárnő, [[Tarisznyás Györgyi]] belekeveredett a hírhedt [[Rajk-per]]be. Hat évet ült börtönben, hamis vádak alapján. [[Rajk László]] végig tagadta, hogy köze lehetne az ügyéhez. Az igazság sosem derült ki, az ÁVH 1959-ben és 1961-ben teljesen megsemmisítette az iratokat. A per másik paksi mellékszereplője dr. Klein Antal kisgazdapárti országgyűlési képviselő volt.

Az [[1956]] őszén Magyarországot elöntő forradalmi változások szele Paksot is elérte. A vidék népe, így a paksiak sem, nem követeltek véres leszámolást. Az elnyomott nemzeti értékek, jelképek és a nemzeti büszkeség elvesztése miatt érzett harag a kommunista jelképek ([[vörös csillag]], címer, szovjet emlékművek) és a diktatórikus gazdasági és közigazgatási intézmények ellen ösztökélte az embereket. A lakosság, a [[paraszt]]ság életét megnyomorító intézkedéseket (főleg a begyűjtés) eltörlését követelve vonult az utcára. Feldúlták és utcára szórták a beszolgáltatási nyilvántartásokat, az adóíveket, az ingatlan-nyilvántartási iratokat, megsemmisítették vagy kiosztották a munkahelyek személyi nyilvántartásának adatlapjait. A diákság az orosz nyelv oktatását sérelmezte.

:''2. Az új magyar kormány a rend helyreállítása után azonnal tűzzönitűzzön ki szabad választást, több párt részvételével.''

:''3. A SzovjetúniótólSzovjetuniótól teljes politikai és gazdasági függetlenséget.''

:''4. Március 15-ét és október 23-át nyílvánítsáknyilvánítsák nemzeti ünnepnek!''

:''5. Sajtó-, gyülekezeti- és szólásszabadságot!''

Másnap megalakult a Nemzeti Bizottság, melyamely gondoskodott egy helyi Nemzetőrség felszereléséről, ami mindvégig biztosította a forradalom vér nélküli lefolyását Pakson.

A forradalom leverése után Tuba János nemzetőrparancsnokot 3 év 8 hónap börtönre ítélték, melyetamelyet a bíróság másodfokon 11 hónapra csökkentett.

[[1967]] őszén megszületett a kormányhatározat az első magyarországi atomerőmű építéséről, melynekamelynek helyéül a Duna és Csámpa puszta között fekvő (hajdan MagyaripusztaMagyari-puszta) területet választotta.

[[1982]]. [[december 28.|december 28-án]] megindult az áramtermelés az első blokkban. A negyedik blokk [[1987]]. augusztusára lett kész, ezzel az erőmű építése gyakorlatilag befejeződött.

A török hódoltság idején az állandó harcok és a folyamatos gazdacsere rendkívül megritkította a település lakosságát, amihez hozzájárult az is, hogy a török háborúk lezárulta után kirobbanó Rákóczi-szabadságharc sem kerülte el a térséget. Ezután a folyamatos fejlődéssel együtt járt a nagy arányú népességnövekedés, egészen az első világháború kitöréséig, amikor Paks, más magyar városokhoz hasonlóan, rengeteg férfi lakost elvesztettvesztett el.

* ''Az, hogy egy azonos évre a különböző táblázatokban más-más adatok szerepelnek, annak betudhatótudható be, hogy az év különböző hónapjaiban készültek, de megközelítőleg mindegyik pontos értéket mutat.''

A lakosság döntő többsége [[katolikus]] (11 519 fő), de a nagy számban élnek itt [[evangélikus]]ok (2 099 fő) és [[református]]ok (1 657 fő) is. KözösségiImaházuk van a baptistáknak, közösségi háza van a városban továbbá a [[Hit Gyülekezet]]ének, az [[Evangéliumi Pünkösdi Közösség]]nek és [[nazarénus]]oknak és a [[Jehova tanúi]]nak. Ezenkívül a 2001 népszámlálás szerint 7 [[izraelita]] is lakik a városban. 3 214 lakos semmilyen felekezetnek sem tartozik, illetve 1 938-en nem válaszoltak, valamint 154 főről nem sikerült kideríteni milyen hitűek. A más vallás kategóriát 267-en jelölték meg. Összesen 15 549-en tartoznak valamilyen felekezethez.

* LétszámukA baptisták és kisegyházak létszáma ismeretlen, ugyanis ezen felekezetek tagjait a népszámlálás során egyszerűen csak az egyéb vallásúak kategóriába sorolták.

<!--részletezni kéne-->Az [[1990-es évek]]ben még 7 különálló óvodája volt a városnak, de sorra összevonták őket, illetve néhányat bezártak. Ma egy óvoda üzemel, melynekamelynek több taglétesítménye van a város különböző pontjain.

Az ország 1981-óta tartó folyamatos népességcsökkenése Paksra is érvényes volt. Az erőmű építésének befejeződése is hozzájárult az egyre nagyobb elvándorláshoz, így a gyermekek száma is apadni kezdett. Igaz a legutóbbi adatok szerint [[2007]]-ben több gyermek született a [[Paksi kistérség]]ben, mint az azt megelőző években, de ez az iskolákat még nem érinti. Korábban 4 városi, 1 egyházi és 1 gyógypedagógiai iskola működött a városban, illetve Dunakömlőd is saját iskolával rendelkezett. [[2004]]-ben nagyszabású iskola -összevonás történt, aminek következtében csak három önkormányzati iskola maradt a városban. Az Újvárosbanlakótelepen egy óriás iskola előbb II. Számúszámú Általános Iskolaként, majda Móra Ferenc és a Herrmann Ottó iskolák összevonásával [[2005]]-től II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola névvel mind aza újvárosihelyi, ésmajd [[2006]]-tól folyamatosan a környékbeli falvak felsőbb évfolyamos gyermekeit is fogadja. A belvárosban [http://www.deakf-paks.sulinet.hu/ a Deák Ferenc Általános Iskola] működik, az Óvárosban [http://www.bezeredj.hu/ a Bezerédj Általános Iskola és Diákotthon] található, melyamely Paks egyik legrégebbi iskolája. A Balogh Antal Katolikus Iskola és Nyolcosztályos Gimnázium továbbra is megmaradt, mivel ezt az egyház tartja fenn. A gyógypedagógiai iskola még üzemel, de új osztályokat már nem indít.

A gimnáziumban reál-, humán- és nyelvi képzés mellett 6 évfolyamos oktatás is működik. Utóbbi kimondottan káros{{forrás}} az általános iskoláknak, mivel 2008/2009-es tanévtől emiatt{{forrás}} az egyik általános iskolában osztályokat kell{{forrás}} összevonni, ami komoly önkormányzati vitákhoz és szülői tiltakozáshoz vezetett.

A város régóta jelentős szerepet játszott a térség életében. A 19. század végétől a [[Dunaföldvári járás]] székhelye volt, melyetamelyet az [[1950-es járásrendezés]]től megszűnéséig, 1983-ig [[Paksi járás]]nak neveztek. Ezt követően változatlan területtel a Paksi [[városkörnyék]] központja volt, ma pedig a [[Paksi kistérség]] központja is.

A város problémáinak megoldását önkormányzati bizottságok segítik, melybenebben nem csak a képviselők, hanem civilek is részt vehetnek.<br />

Pakson 7 bizottság működik, ezek a [[pénzügy|pénzüggyel]], [[építészet]]tel, [[piacgazdaság|gazdasággal]], [[oktatás]]sal, [[kultúra|kultúrával]], [[környezetvédelem]]mel, [[mezőgazdaság]]gal, [[egészségügy|egészségüggyel]], szociális ellátással, [[sport]]tal, [[esélyegyenlőség]]gel és a [[ifjúság|fiatalokkal]] fogalkoznak. Továbbá külön településrészi önkormányzat működik, ami Dunakömlőd ügyeivel foglalkozik és külön közös településrészi önkormányzata van a külső városrészeknek is. A [[Bizottság]]ok munkáját acímzetes fő[[jegyző]] felügyeli.

A város irányításának megkönnyítése érdekében, a várost 10 különböző körzetre bontották. A körzet problémáinak tálalása az önkormányzatban a [[körzet]]i képviselő feladata.

Pakson, ahogy egy húszezres városnál általában, található mentő- és tűzoltóállomás, valamint saját rendőrkapitányság. Ezek mellett az erőmű miatt itt lévő kommandósok is ügyelnek a közbiztonság állapotára, továbbá a civil önkéntesekből álló polgárőrség segíti a rendőrök munkáját.

A Paksra utazók a 2009-ben felújított Duna Hotelben szállhatnak meg. (Elkészülése 2009 nyarán várható!)

A városban 6több vendéglátóhely (étterem, pizzériapizzería, büfé) és többszámos szórakozóhely is található, ezek jó része fenn a Kishegyi-lakótelepi központban.

A főutcán bankok, cukrászdák, műszaki áruházak, vegyesboltok, ruhaüzletek, fodrászatok, kozmetikusok és egyéb szolgáltatóegységekszolgáltatók találhatók. Gyakorlatilag minden fellelhető.

Bár kórház nem üzemelnincs a városban, aza környék ötvenezres lakosságának egészségügyi ellátásellátása magas színvonalú, mivel az önkormányzat az elmúlt években komoly összeget fordított az egészségügyi központok felújítására és újabbúj központrendelőintézet építésére. A városban magánrendelések is működnek.

A vállalkozások száma folyamatosan változik, de az atomerőmű miatt számuk, a hasonló méretű városok vállalkozásainak számához viszonyítva magas.<ref>{{cite web|url=http://www.paks.hu/uzlet/index.php|title=A vállalkozások száma|publisher=Paks.hu|accessdate=2008-06-18|year=2008}}</ref>

[[Fájl:Korni kúria.jpg|300px|thumb|right|A Kornis -kúria, ma a Bezerédj Iskola működik az épületében]]

[[Fájl:PaksRowofbazaars.jpg|thumb|rightt|AzA ún. bazársorBazársor]]

* [[Városi Múzeum (Paks)|Városi Múzeum]] (Cseh-Vigyázó -kúria)

* Egykori városháza (emeletes, eredetileg copf stílusú épület, ma rendelőintézet) romos állapotban

* Szentlélek templom (19901988) – Tervezője: [[Makovecz Imre]]

* A lakótelepi sosevolt piac (mai funkciója : étterem, bank, lottózó, szórakozóhely)– Tervezője: [[Makovecz Imre]]

* Paksi Halászcsárda

* Sakkolimpiai Emlékmű (a Lakótelepen, Pauer Gyula alkotása, 2000.)

* Komptragédia áldozatainak emlékére állított szoboremlékműve (Katolikusa IskolaZárda mellett)

* Halas fiú (ivókútdíszkút az Erzsébet Szálló mögött,; Tóth Emőke alkotása, 1987.)

* Vak Bottyán János mellszobra (az ő nevét viselő gimnázium udvari bejáratánálfőbejáratánál)

* A Városi Művelődési Központban található a város színháza (és mozija), valamint egy könyvtár és kiállítóterem található. A színházterem 440 főülőhellyel befogadására képesbír. Itt tartja edzéseitpróbáit a világhírű [[Tűzvirág táncegyüttes]].

* A Városi Könyvtár (Pákolitz István Könyvtár) az egykori zsinagóga helyén található. Külön gyermek és felnőtt részleggel, mindegyikben bőséges választékra lehet bukkani. A könyvtárkönyvtárban internetezésiingyenes lehetőséggelnet.pont internetezési islehetőség ellátottvan. A könyvtár igazgatója évek óta a kiváló szakértő, [[Gutai István]].

* A Novák-ház ma [http://www.proartis.hu/ zeneiskolaként] funkcionál, melyetamelyet 2006-ban felújítottak. Az itt fellelhető inézmény a Pro Artis nevet viseli, ahol népi és modern hangszereken is tanulhatnak a diákok, illetve színművészetet és különböző táncokat is elsajátíthatnak (például balettet).

* A belvárosi részen a főutca gyakorlatilag sétálóutcává alakult. Megtelt kisboltokkal, melyekbenamelyekben a bevásárolni vágyók kedvükre vásárolgathatnaknézelődhetnek szabadidejükben.

* A belvárosi Ipari Parkot elkezdték ellepniellepik a különböző multinacionális cégek, komoly károkat, kiesést okozva ezzel a helyi kisboltoknakkisboltosoknak.

* Képtár, melynekamelynek tartalma főként avantgárd művészek kiállításából áll. Korábban az Erzsébet szállóban volt megtalálható, most a felújítások miatt a belvárosi Ipari Parkban helyezték el. A kiállítást megtekintette már [[Szili Katalin]] is.

* A környéken rengeteg lehetőség adódik a lovaglás elsajátításáralovaglásra. Kiváló lovasiskolák, mind Pakson, Cseresznyésben (régi nevén cseresnyésben)Cseresnyésben, Csámpán és [[Németkér]]en is találhatók.

* Korábban halászfalu volt, ezért sokan rendelkeznek még a Dunán csónakokkalcsónakkal, valamint rengeteg kiállítás szól erről, mind az Atomerőmű látogatóközpontjában, mind a Városi Múzeumban.

* Bár a paksi borok nem tartoznak a minőségi borok közé, de mivel régen a ma már beépített Kishegyen és az Erőmű helyén is hatalmas szőlőskertek sorakoztak, ezért a borászat is a régi városipaksi tradíciók közé tartozik. Erre utal a Sárgödör -téri pincesor, valamint, hogy a város peremterületén ma is rengeteg szőlőskert található. A szüreti felvonulás is a borászathoz kötődik. Pakson borbarát egyesület is működik, melyamely minden évben kiosztja a legjobbaknak járó díjakat.

* Minden év decemberében, ahogy a legtöbb városban, Pakson is nagy karácsonyfát állítanak a Városháza elé. A főutcán díszkivilágítás van.

* '''Március 15-én''' a Jámbor Pál szobornál felállított színpadon előadással emlékeznek meg 1848 eseményeiről, melyenamelyen a város vezetősége is részt vesz. [[2008]]-ban esti fáklyásmenet rendezésére is sor került, Bogáncs János, helyi Fidesz elnök vezetésévelfáklyásmenetben. AAz Deákiskolák Ferencemlékünnepséget Általánosrendeznek Iskolafelváltva, minden évben eljátszik egy 1848-cal kapcsolatos darabot ötödik osztályos tanulói közreműködésével.

* '''Május 1'''-jén a munka ünnepekor az Ürgemezőn játékok (dodgem, célbalövés, körhinta, stb.) és az ASE pályán felállított színpad (ahová minden évben hírességeket is meghívnak) várja a látogatókat. Az út mentén felállított sátrakban különböző szuvenírokatszuveníreket vehetnek az arra sétálók.

* A Piac térenPiactéren pünkösdkor '''Német nemzetiségi napok - Pünkösdi fesztivál''' keretében tartott rendezvényen szintén a majálisihoz hasonló játékok és színpad várja az érdeklődőket, ahol ez alkalommal a helyi sváb tánc csoportok és zenekarok (pl.: Roger Schilling) lépnek fel. Esténként a színpad előtti tér táncparketté válik.

* Július elején minden évben az ESZI sportcsarnkokában megrendezik a Gastro Blues fesztivált, ahol különbözővilághíres együttesek lépnek fel és egyébevés-ivás programok várják az odaérkezőket.

* Augusztus 20-án és az azt megelőző napokon, a Duna-parti sétány és az Erzsébet szálló mögötti park területén megtartott, '''Dunaparti Családi Napok''' várja a nyár végi kikapcsolódásra vágyó lakosságot. A Dunán álló víziszínpadon, szintén országosan ismert együttesek, színészek, humoristák, táncosok is fellépnek. Augusztus 20-án aA Dunán fáklyaúsztatással, valamint tűzijátékkal zárul az ünnepségsorozat. A város egyik végéből a másikba látványvonat szállítja az embereket.

* Szeptember közepén '''Szüreti felvonulás'''t tartanak a városban, amikor lovasok és szekerek tucatjai vonulnak körbe a városon, majd a Sárgödörtérre érve az ott lévő színpadon különböző népijellegűnépi jellegű tánccsoportok és zenekarok lépnek felföl, megkezdődik a '''Szüreti mulatság'''-on.

[[Fájl:Paksi viza.jpg|300px|thumb|right|1986-ban, Paksnál fogtákkifogtak kiegy a múltban Pestig ívásra felúszó Fekete-tengerrőltengeri felúszótokhalféle, az óriási [[viza|vizát]] példányát is, fotó és berendezés egy helyi presszó üvegablakában]]

* Nyaranta a piac megtelik dinnyével. A környéken [[Tengelic]] mellett találhatók dinnyeföldek, melyekamelyek tulajdonosai a gyümölcs jelentős hányadát a paksi piacon értékesítik. A jóminőségű [[görögdinnye]] mellett [[sárgadinnye]] is nagyszámban kapható.

Paks közlekedés szempontjából mindig is kedvező helyen feküdt, hiszen már a római kortól kezdődően itt ment a hadiút a DunaDunán és annak mentén, amit később a törökök is használtak. Az M6-os autópálya hamarosan egy órányira csökkenti a fővárostól való távolságot.

Pakson építettek kikiépítettek kerékpárutat is, melyamely párhuzamosan a gyalogúttal a város déli végétől indul. A főút mellett halad, majd a gimnáziummal szemben lekanyarodik és egészen a buszpályaudvarig vezet. Kömlődre is tervezik megépítését.

Ma a [[Budapest]]ről [[Pécs]] felé tartó [[6-os főút|6-os úton]], melyamely a város mellett párhuzamosan halad a Dunával, lehet északról és délről egyaránt legkönnyebben megközelíteni a várost.

Nyugatról [[Kölesd]] felől ([[6233-as közút]]), illetve észak-nyugatról [[Székesfehérvár]] [[Cece]] irányából is könnyen megközelíthető a város ([[6231-es közút]]), bár e két út minősége messze elmarad a 6-os útétól. A Paksra érkező járatok zöme a kiépített buszpályaudvarra érkezik és innen is indul tovább, azonban a városon belül a távolsági járatoknak is több megállóhelyemegállóhelyük van. A városban helyijárathelyi közlekedésautóbuszjárat is működik, de a város minden pontjára ezzel sem lehet eljutni. Távlatilag a trolibusz lenne a megoldás.

Benn a városban a főutcát leszámítva még két fő út található, melyekamelyek közül egyik a lakótelepre vezet, míg a másik a szérűskerti utcák felé, majd kiérve a városból GyapaFehérvár irányába halad.

Vízen a Dunán lehet megközelíteni csónakkal, hajóval a várost. A kompkikötő a Sánchegy alatt található, ahonnan óránként indul járat, ami a túlpartra, [[Géderlak]]ra szállítja utasait.

Vasúton egy irányból, a ''42'''-es számot viselő, 1896-ban épült [[Pusztaszabolcs–Dunaújváros–Paks-vasútvonal]]on közelíthető meg a város. A Paksi Atomerőmű építésekor vált szükségessé a Mezőfalva - Paks szakasz átépítése, valamint a nyomvonal folytatása a Duna mentén az erőmű területéigerőműig. 1976-ra készült el a vonalhosszabbítás, 1978-ban Paks városa új végállomást kapott új felvételi épülettel, valamint egy megállóhelyet (Paks-Dunapart) a város északi részén, az Óváros mellett. A régi végállomást egy ideig ''Ópaks'' névre keresztelve használták, de később megszűnt kis utasforgalma miatt. A területén vasúti múzeumot rendeztek be, mely az 1990-es évekig üzemelt, később a járműveket a [[Vasúttörténeti Park]]ba szállították. Az egykori állomásépület (I. osztályú HÉV felvételi épület) magánkézben van, gondosan karbantartva. A vonalon gyéra azgyorsvonatpár utasforgalom,megszüntetésével többekelsorvasztották köztaz autasforgalmat, kevés számú vonat miatt (3 és 1/2 pár személyvonat) maradt. Az atomerőmű vasúti kapcsolata miatt azonban országos, nemzetstratégiai jelentőségű, ezen szállítják ugyanis be-ki a technológiai berendezéseket, fűtőelemeket és a sugárzó hulladékot. A jövőben vissza kell állítani a környezetkímélő vasúti közlekedést!

Az Ürgemezőn van helikopter leszállóhely, ám ennek használatáraegyelőre csak nagyon ritkán kerül sorhasználják.

A városban három komolyabb egyesület működik, az [[Atomerőmű Sport Egyesület]] (ASE), a [[Paksi Sport Egyesület]] (PSE) és ennek külön tagozata a Paksi FootballFutbal Club (PFC), valamint a [[DunakömlősiDunakömlődi Sport Egyesület]] (Kömlőd SE).

Paks város többféle a sport elsajátítására nyújt lehetőséget,<ref>{{cite web|url=http://www.paks.hu/vendegvaras/sport.php?mid=0|title=Paks a sport városa|publisher=Paks.hu|accessdate=2008-06-18|year=2008}}</ref> az erőmű és a városvezetés egyaránt támogatja a különböző szakosztályokat. Országosan is ismert bokszolók, dzsúdósok, evezősök, sakkozók, kosarasok kerültek már ki. A paksi Tumpek-növendék [[Kovács Antal]] a judo cselgáncs-sport első magyar olimpiai bajnoka lett az 1992-es barcelonai olimpián. [[Kozmann György]] Európa- és világbajnok (Sziklenka-Hajba-növendék) pedig Athénben, 2004-ben bronzérmet szerzett (Kolonics Györggyel) kenu párosban. Paks 1995-ben Nemzeti Sportváros címet kapott. A város kosárcsapatakosárlabdacsapata az [[ASE]] és focicsapata a [[Paksi SE]] egyaránt az országos bajnokság legmagasabb szintjén szerepel. Az iskolák diákcsapatai is sikeresen szerepelnek az országos megmérettetéseken. Ezek jó része Poór József munkásságának köszönhető.

A városban az ASE, PFC (PSE) és a Kömlőd SE rendelkezik [[labdarúgás|labdarúgó]] csapattal, de az ASE-nál csak a fiatalok edzhetnek, felnőtt csapat nincs. Mindegyik csapat saját stadionnal rendelkezik. Az Atom SE-nek sikeres{{forr}} [[kosárlabda]] csapata is van, működik [[kajak-kenu]] csapatuk, melyamely a Dunán tartja edzéseit. A [[cselgáncs]]ozóik saját ASE edzőteremben edzenek. Adott még az ASE keretein belül a [[sakk]] és a [[tenisz]] is.

A [[karate]]képzés - melynekamelynek több fajtája is található szerte a városban - jobbára magánedzésként működik, nem tartozik egyesületekhez, ahogy az újonnan megjelent küzdősport, a [[capoeira]] sem. Az [[ökölvívás]], valamint a [[tájfutás]] a PSE egyesület keretein belül működik. A [[lovaglás]] lehetőségét különböző magán lovasudvarok biztosítják, az [[úszás]]nak a városi uszoda és a strand ad helyszínt. [[Korcsolyázás]]ra a [[2006]]-ban megnyílt Gesztenyés úti korcsolyapálya használható.[[tekézés|Tekézni]] az ASE futballpálya melletti Teke Klubban nyílik lehetőség, bár ezt csak klubtagok használhatják.