„Censor” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nallimbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő módosítása: pl:Cenzor (starożytny Rzym)
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő módosítása: nl:Censor (Rome); kozmetikai változtatások
18. sor:
A censorok rendkívül különleges helyet foglaltak el a római magistratusok között. Ellentétben a többi hivatallal, a censorokét ötévente ([[lustrum]]onként) töltötték be, azonban megbízatásuk csak megválasztásuk után 18 hónapig volt érvényben, köszönhetően [[Mammius Aemilius Mamercinus]] [[Kr. e. 433]]-ban hozott törvényének.
 
Külön érdekesség a hivatallal járó méltóság megítélése, a censoroknak kijáró tisztelet mértéke. Ugyanis nem volt [[imperium]]uk (főhatalom, amely had- és államvezetésre jogosít), ebből következően [[lictor]]aik sem lehettek. Megbízatásuk centuriális eredetű volt, nem pedig a [[comitia curia]] nevezte ki őket. [[Sella curulis|CurulisCurulisi]]i méltóság lévén a magasabb rangú magistratusok közé sorolták őket. Öltözékük vitatott: [[Polybius]] szerint lila [[toga peculiar]]t viselt, míg más források szerint a consulokhoz és [[praetor]]okhoz hasonlóan [[toga praetexta|toga praetextát]].
 
Logikusan a consulok és praetorok után következtek volna rangban, ám ez mégsem volt így. A censor ugyanis szent tisztviselő (sanctus magistratus) volt, aki így a [[dictator]] kivételével mindenkinél nagyobb tiszteletet érdemelt. Ennek elsősorban a censurához később kapcsolódó, újabb feladatok voltak az okai, elsősorban pedig az erkölcsfelügyelet ''([[regimen morum]])'', amelyet saját belátásuk szerint végeztek, és nem volt felettes hatóságuk.
58. sor:
== A censori hivatal vége ==
 
A censura mintegy 421 éven át létezett, Kr. e. 443-tól [[Kr. e. 22]]-ig. Igaz, közben több lustrum idején nem választottak censort, és egy forrás szerint [[Sulla]] eltörölte a címet. Ha ez hivatalosan nem is történt meg, mindenesetre [[Kr. e. 70]]-ig nem választottak censort. [[Kr. e. 58]]-ban [[Clodius]] [[tribunus]] törvényeivel korlátozta a censori jogköröket a senatori névjegyzék kezelésével kapcsolatban, és bár ezt a szabályozást hat év múlva visszavonták, a censura többé nem érte el régi súlyát. A polgárháborús időkben nem is választottak censorokat, és utoljára Kr. e. 22-ben töltötték be a magistraturát: [[Caius Octavianus Caesar Augustus|Augustus]] [[Lucius Munatius Plancus]]t és [[Paulus Aemilius Lepidus]]t nevezte ki. A két utolsó censor hivatala inkább a méltóság megszégyenítése volt, ezért aztán a későbbiekben a császárok átvállalták feladataikat [[praefectura morum]] címen. Amennyiben klasszikus értelemben vett censust, azaz összeírást tartottak, felvehették a censori címet – mint például [[Claudius római császár|Claudius]], aki az [[idősebb Vitellius]]szal, vagy [[Titus Flavius Vespasianus római császár|Vespasianus]], aki fiával, [[Titus Flavius római császár|TitusTitusszal]]szal osztozott a rangon. Domitianus felvette a ''censor perpetuus'' (örökös censor) címét, ebben azonban nem követték utódai a példáját. Ezután már csak egy alkalommal találkozunk a hivatallal, mégpedig [[Decius]] idején, aki az [[idősebb Valerianus]]t tette meg egyedüli censorrá. A [[4. század]] végén tervezték a censura újbóli bevezetését, azonban erre többé nem került sor.
 
== Források ==
{{pecz}}
* [[Ferenczy István]] – [[Maróti Egon]] – [[Hahn István]]: Az ókori Róma története (ISBN 9631927881963-19-2788-1)
* {{smithant}}
 
{{portál|ókor||Ókori Róma| }}
86. sor:
[[la:Censor]]
[[lt:Cenzorius (Roma)]]
[[nl:Censor (Rome)]]
[[no:Censor]]
[[pl:Cenzor (starożytny Rzym)]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Censor