Wikipédia

„Paks” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎Fekvése: forráspótlás
hitközség, nem hitközösség; cím után nincs pont
2. sor:
| név = Paks
| kép = Makoveczpaks.jpg
| képaláírás = MakoveczA templomSzentlélek temploma (Makovecz)
| címer = Paks címere.svg
|becenév = Atomváros, Atomcity
22. sor:
== Földrajza ==
=== Fekvése ===
A város az ország középső részén, a [[Duna]] jobb partján, a [[Dunaföldvár]]nál kezdődő kanyarulat végénél fekszik, [[Budapest]]től mintegy 110 kilométerre délre, a [[Mezőföld]]ön. <!--Ezek nem _határolják_ Paksot, mert mind a részei, hozzá tartoznak (a Dunának csak a fele). A Paksot határoló szomszédos települések száma mintegy tucatnyi.--> Északról az [[Imsósi-erdő]] és a Sánchegy (római-kori nevén ''Lussonium''), keletről a Duna, délről az atomerőmű és Csámpa-puszta, nyugatról pedig az Ürgemező határolja. A város legmagasabb pontja a 103 méter magas löszös domb, a Sánchegy, melyamely tájvédelem alatt áll, mert ez [[Közép-Európa]] egyik legnagyobb [[lösz]]ös képződménye<ref>Pincefalvak.hu: [http://www.pincefalvak.hu/pincefalu/64-paks Paks]</ref>. Az erőmű építése előtt tipikus [[mezőváros]] volt. Környékén a vadgazdaságoknak megfelelő erdők találhatók; a Duna a halászatra, a tavak halgazdálkodásra teremtenek lehetőséget. Az Ürgemező [[tájvédelmi terület]], ahol védett növények és állatok (madarak, kígyók és kihalóban lévő rágcsálók) élnek.
 
=== Városrészek ===
36. sor:
 
=== Éghajlata, vízrajza ===
A [[Kárpát-medence]] éghajlatának megfelelően a nedves, kontinentális éghajlat jellemző ebben a térségben is, ami hideg telet és forró nyarat eredményez; a leggyakoribb szélirány az északnyugatiészak-nyugati.
 
A Duna áradása korábban sokszor veszélyeztette a települést, de mára hatalmas gátrendszert építettek ki a város és a folyó közé, így áradáskor csak a folyó bal partja kerül víz alá.
73. sor:
Ezt [[568]]-ban a keletről érkező [[avarok]] szüntették meg, akiknek több évszázados jelenlétével lehet számolni egészen [[Árpád fejedelem|Árpád]] magyarjainak [[honfoglalás]]áig, illetve az államalapítás koráig. Az [[Árpád-kor]]ból kevés adat áll rendelkezésünkre.
A magyarok érkezéséig a különböző átvonuló törzsek folyamatos pusztítása következtében valószínűleg elnéptelenedett a település. [[I. Szent István]] király uralkodása idején, az ezredforduló táján keletkezett dokumentumok szerint a Pakstól 10&nbsp;km-re észak-keletre fekvő [[Madocsa]] és a 20&nbsp;km-re délre fekvő [[Fadd]] halászfalvak egyházi birtokok lettek, a köztük lévő területtel együtt. Mivel az egyik [[1009]]-ből származó forrásban nem jelenik meg Paks neve, feltételezhető, hogy a falu akkor nem volt lakott, vagy ha mégis, akkor is csak úgy 15-20 család élhetett itt.
Paks neve [[1333]]-ban jelenik meg ismét írott forrásban, egy pápai tizedjegyzékben, ami szerint Lőrinc paksi pap 23 báni dénárt fizetett. Szinte ezzel egy időben ([[1354]]) említik az olasz származású Rathold (Rátót) Olivér királynéi udvarbírót, majd tárnokmestert. Az ő utódai már következetesen használták a Paksy családnevet. A Paksy család sokat tett azért, hogy a falucska kiemelkedjen a környék falvai közül és az idő múlásával egyre inkább vezető szerephez jusson a szomszédos településekkel szemben. [[1662]]-ig ez a család, és mivel Paksy Lászlónak csak lánya volt, Anna, aki a Daróczy -családba házasodott be, így onnantól kezdve azok birtokolták a települést.
 
=== Török uralom és a betelepítések ===
100. sor:
Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] elkerülte a várost. Paks lakói ugyan mindent megtettek a harcok segítése érdekében, a kötelezően előírt honvédelmi adókat is befizette a város. A harcokban a kötelezően előírt újonclétszámnál jóval többen szolgáltak paksiak. Az eredeti 98 fő helyett 207 katonát küldött a város. 68-an a Bácskába induló sereghez, 139-en a Dráva menti határvonalon harcoló alakulatokhoz csatlakoztak, hogy visszaszoríthassák a szerb csapatokat. Ifjabb Rézbányai József paksi lakatosmester (leszármazottja, a nagy műveltségű Dezső 1990-ben hunyt el) vállalta, hogy elkészíti a fegyverzetüket, az ehhez szükséges pénzt [[Tolna vármegye|vármegye]] állta. A hadjáratokról [[Petrich Ferenc]] honvédszázados készített kiváló leírást.
 
=== A 48-as szabadságharc után ===
1851-ben Fényes Elek készített összesítő leírást a városról, a Magyarország Geographiai Szótára című könyvbe, amely így hangzik:
{{idézet2|
146. sor:
*2/ 10–10&nbsp;cm átmérőjű [[sárga csillag]]ot kellett viselniük és
*3/ 5–8&nbsp;cm nagyságú betűkkel ki kellett írniuk üzletük falára, hogy ''Zsidó üzlet, Judengeschäft''.
*4/ A zsidó felekezet vezetőinek listát kellett készíteniük a híveikről. Minden családfő délután 4 órakor köteles volt jelenteni a hitközösséghitközség vezetőjénél hol tartózkodnak családtagjai. A változást a hitközösségekhitközségek vezetői kötelesek voltak jelenteni minden nap délután 5 órakor a német parancsnokságon.
*5/ Zsidó semmilyen tömegközlekedési eszközt (hajó, vonat stb.) nem használhatott.
*6/ Minden zsidó kereskedő köteles volt leltárt készíteni ingóságairól. Aki ezt elmulasztotta volna, az a jegyzőkönyv szerint a fejével volt felelős.
152. sor:
*8/ Továbbá az Obersturmführer figyelmeztette a zsidókat a rendeletben, hogy tartózkodjanak a [[feketepiac]] gyakorlásától.
 
A rendeletet aláírta dr. Arany szolgabíró, Altmann Simon ortodox zsidó hitközösségihitközségi vezető, Steiner Gyula ortodox zsidó hitközösségihitközségi vezető, Horváth István neológ zsidó hitközösségihitközségi vezető, illetve Mösslacher (Müsslacher?) s.k. SS Obersturmführer.
A lakosság közül többen nem nézték jó szemmel az eseményeket. 1944. [[június 15.|június 15-én]] névtelen levél érkezett az alispánságra. A levélben ez áll:
{{idézet2|
217. sor:
A város etnikai képe ma már teljesen mást mutat. Az egykoron nagy számú német lakosság mára abszolút [[kisebbség]]et alkot, a kitelepítések és az asszimiláció következtében. [[2001]]-ben 330-an vallották magukat németnek, ez a város lakóinak 1,6%-a, azonban az általános iskolákban még mindig vannak német nemzetiségi osztályok.
 
{{forr2|Az erőmű megépítése Paksot az ország legdinamikusabban fejlődő településévé tette.}} Olyan szolgáltatási ágak jelentek meg, melyekamelyek korábban elképzelhetetlennek tűntek egy ilyen kis település számára; az 1978-ban épült színház, a külön közvetítői toronnyal és melléképületekkel rendelkező sportpályák, a felújított, új eszközökkel ellátott kiváló egészségügyi létesítmények és egyéb közösségi intézmények.<ref>Kernné Magda Irén: Várossá válni… Böcz Sándor Nyomdája, Szekszárd, 2001. ISBN 963-00-7851-1</ref>
 
A Központ Statisztikai Hivatal felmérése szerint 2006-ban Paks az ország 8. leggazdagabb települése volt a személyi jövedelemadó befizetések alapján. Ez azért is kiemelkedő, mert a leggazdagabb nem agglomerációs település is egyben, mivel a listán előtte szereplő helységek valamelyik nagyváros agglomerációs körzetébe tartoznak. Paks önkormányzata, mintegy évi 6 milliárd forintból gazdálkodhat.<ref>{{cite web |url=http://index.hu/politika/belfold/ksh3647/ |title= A polgármester szállítja az ebédet a legszegényebb faluba|date=2006-01-05|accessdate=2007-05-20 |author=index.hu}}</ref>
584. sor:
 
;Újak
* Szentlélek -templom (1988) – Tervezője: [[Makovecz Imre]]
* Paksi Atomerőmű Részvénytársaság Látogató Központ (1995)
* Városi M(unkás)űvelődési Központ (1979)
* Paksi Képtár (a volt [[Paksi Konzervgyár]] területén)
* A lakótelepi sosevolt„sosevolt piacpiac” (mai funkciója: étterem, bank, lottózó, szórakozóhely)– Tervezője: [[Makovecz Imre]]
* Paksi Halászcsárda
* Kömlődi Halászcsárda
677. sor:
;Vasút
{{fő|Pusztaszabolcs–Dunaújváros–Paks-vasútvonal}}
Vasúton egy irányból, a ''42'''-es számot viselő, 1896-ban épült [[Pusztaszabolcs–Dunaújváros–Paks-vasútvonal]]on közelíthető meg a város. A Paksi Atomerőmű építésekor vált szükségessé a Mezőfalva - Paks szakasz átépítése, valamint a nyomvonal folytatása a Duna mentén az erőműig. 1976-ra készült el a vonalhosszabbítás, 1978-ban Paks városa új végállomást kapott új felvételi épülettel, valamint egy megállóhelyet (Paks-Dunapart) a város északi részén, az Óváros mellett. A régi végállomást egy ideig ''Ópaks'' névre keresztelve használták, de később megszűnt kis utasforgalma miatt. A területén vasúti múzeumot rendeztek be, melyamely az 1990-es évekig üzemelt, később a járműveket a [[Vasúttörténeti Park]]ba szállították. Az egykori állomásépület (I. osztályú HÉV felvételi épület) magánkézben van, gondosan karbantartva. A vonalon a gyorsvonatpár megszüntetésével elsorvasztották az utasforgalmat, 3 és 1/2 pár személyvonat maradt. Az atomerőmű vasúti kapcsolata miatt azonban országos, nemzetstratégiai jelentőségű, ezen szállítják ugyanis be-ki a technológiai berendezéseket, fűtőelemeket és a sugárzó hulladékot. A jövőben vissza kell állítani a környezetkímélő vasúti közlekedést!
;Légi közlekedés
Az Ürgemezőn van helikopter leszállóhely, ám egyelőre csak nagyon ritkán használják.
815. sor:
 
== Híres paksiak ==
* [[Jámbor Pál]] (1821-1897) – katolikus pap, író.
* [[Petrich Ferenc]] (1826-1899) honvédszázados, országgyűlési képviselő a XIX. században
* [[Pákolitz István]] (1919-1996) – költő, műfordító.
* [[Kovács Antal]] (1972 -) – olimpiai- és világbajnok cselgáncsozó.
* [[Gratzag Gyula]] (1899-1946) az első paksi kávékimérő üzemeltetője.
* [[Kozmann György]] (1978-) – 2xkétszeres olimpiai bronzérmes, többszörös világ- és európabajnok kenus.
* [[Braun Ákos]] (1978-) - világbajnok judos.dzsúdós
* [[Ács Péter]] (1981-) - nemzetközi sakknagymester
 
854. sor:
 
{{Legvirágosabb}}
{{Duna -menti városok}}
{{Tolna -megye városai}}
 
{{Portál|magyarság|}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Paks”