„Tokiói per” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
97. sor:
A törvényszék egyetlen felmentő ítéletet sem hozott. Két vádlott ([[Macuoka Jószuke]] és [[Nagano Oszami]]) természetes halált halt a per során. Hét személyt ([[Doihara Kendzsi]], [[Hirota Kóki]], [[Itagaki Szeisiró]], [[Kimura Heitaró]], [[Macui Ivana]], [[Mutó Akira]] és [[Tódzsó Hideki]]) akasztás általi halálra ítéltek. Az ítéletet [[1948]]. [[december 23.|december 23]]-án hajtották végre. A többi vádlott legalább 7 évi börtönbüntetést kapott, többen életfogytiglanit, de [[1954]]-[[1955]]-ben mindenki szabadult. [[Sigemicu Mamoru]] [[1950]]-ben [[amnesztia|amnesztiával]] szabadult.
 
Megjegyzendő, hogy az indiai bíró, Radhabinod Pal minden vádlott minden vád alóli felmentésére voksolt (és a bíróságból egyedül neki volt nemzetközi jogi végzettsége), a szovjet bíró pedig az eljárás két hivatalos nyelve, az angol és a japán közül egyiken sem értett. Robert A. Taft szenátor 1946-ban így vélekedett: „A győztesek ítélkezése a legyőzöttek felett sohasem lehet pártatlan, bármennyire körülbástyázzák is igazságszolgáltatási formulákkal.” Joseph B. Keenan fővádló viszont 1949-ben azt nyilatkozta: „Bízvást kijelenthetjük, hogy a Tódzsó-per az angolszász jogszolgáltatás mintapéldája volt.”<ref>{{cite book|last=Gy. Horváth|first=László|title=Japán kulturális lexikon|publisher=Corvina|year=1999|pages=178–9178–79}}</ref>
 
==Jegyzetek==