„Ulcinj” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Nevezetességek: kurzív és fett tartalmú zárójelek javítása,
a Sablon:Montenegró községei + helyesírási, értelmezési javítások
3. sor:
== Fekvése ==
 
[[Montenegró]] tengerpartjának legdélibb városa, az [[Albánia|Albánalbán]] határtól 10 km-re fekszik.
 
== Nevének eredete ==
 
Nevét alapítójáról, '''Kolchis'''-ról kapta. Neve több változat után alakult mai formájává: először '''Kolhinum''', '''Olchinum''', majd '''Ulkinion''', a [[Római birodalom|rómaiak korában]] '''Olcinum''', majd '''Ulcinum''' formában írták, a velenceiek pedig '''Dulcigno''' néven írták, majd ebből alakult mai neve '''Ulcinj'''-á.
 
== Története ==
[[Fájl:Ulcinj old town.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Ulcinj óvárosának egyik sikátora]]
[[Fájl:Kalaja.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Ulcinj látképe a tenger felől]]
'''Ulcinj''' városát az időszámítás előtti századokban kolchiszi görögök alapították. A görög alapítású várost azonban a 444. évi földrengés idején a tenger hullámai nyelték el.
 
A mai város a bizánci időkben épült. A város a '''Nemanjidák''', később a zetai (Crna Gora-i) Balsicok, majd a velenceiek és a törökök uralma után [[1878]]-ban került Montenegróhoz (Crna Gorához).
 
[[1571]]-től kezdve Ulcinj a törökök által idetelepített '''algíri kalózok''' jóvoltából az '''Adria''' legrettegettebb kalózfészke volt, a híres '''Ulus Ali''' vezérletével, aki 600 fős kalózcsapatával pusztította az Adria partjait. Zsákmánnyal, rabszolgákkal megrakott hajói ide futottak be, s az itteni rabszolgapiacon adták el a magukkal hurcolt rabszolgákat. A kalózközpont bevehetetlenségét az is bizonyítja, hogy még [[Velencei köztársaság|Velencének]] sem sikerült kifüstölnie innen őkeőket, sőt a [[XVII. század]] végén ellenük indított hadjárat során a velenceiektől zsákmányolt hadipénztár aranyaiból építtette fel [[Szinán|Sinan pasa]] a róla elnevezett pasa dzsámit (Pasino) is.
 
A város keleti kevert népességű lakói teszik színessé, hangulatossá a város forgatagát. A lakosság ugyanis néprajzilag eléggé kevert; ''crnogorcok'', ''törökök'', ''albánok'' lakják, sőt sokáig kisebb néger kolónia is élt itt, akik nem rabszolgaként kerültek ide, hanem a hagyomány szerint még a [[XIX. század]]-ban '''Selim Surle''' ulcinji hajóskapitány telepítette le őket a városba.
 
A régi kalózvárnak mára csak a romjai maradtak, melyek a kikötő fölötti maggaslatonmagaslaton meredeznek. Falait az [[1878]]. évi felszabadító harcok során rombolták le.
 
A környék magyar vonatkozású érdekessége az egykori rabszolgavásáráról híres Ulcinj mellett fekvő kicsi '''Madzari''' (Magyarok) nevű falucskafalucskafalucska, melyetamelyet talán még a török időkben Magyarországról elhurcolt egykori magyarok leszármazottai lakjáklaknak.
 
A városkát enyhe klímája, hosszú homokos strandja, szállodasorai és keleties hangulatú piaca, és a népviseletek, népszokások különös keveredése teszi hangulatossá.
35. sor:
 
== Hivatkozások ==
 
{{Sablon:Montenegró községei}}
 
[[Kategória:Montenegró települései]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Ulcinj