„Bibliakritika” változatai közötti eltérés

4 117 bájt hozzáadva ,  11 évvel ezelőtt
+*Dér Katalin, ''A Biblia olvasása'', Kairosz Kiadó, 2008, ISBN 978 963 662 019 6.
(Bibliakritika lapot átneveztem A Biblia kritikája névre: A cikk erről szól, nem pedig az ún. bibliakritikáról, ami voltaképpen a bibliai szövegkritika és segédtudományai)
 
(+*Dér Katalin, ''A Biblia olvasása'', Kairosz Kiadó, 2008, ISBN 978 963 662 019 6.)
A '''bibliakritika''' a [[Szentírás]] szövegeire alkalmazott [[szövegkritika]]i és [[történeti-irodalomkritika]]i módszerek eredményeként létrejött újkori tudományág.
#ÁTIRÁNYÍTÁS [[A Biblia kritikája]]
 
A bibliakritika nem foglal állást a Szentírás ihletett voltának kérdésében (ezzel [[a Biblia kritikája]] foglalkozik), a szöveghez elfogulatlanul igyekszik közelíteni. Alaptétele, hogy a [[sugalmazás]], ha elismerjük, ha nem, nem iktatja ki a közreműködő szerzők emberi természetét, tehát a Bibliát alkotó szövegek releváns módon vizsgálhatóak a minden más szöveg értelmezésére és vizsgálatára született tudományágak bevonásával. A [[szövegkritikai bibliakutatás]] a lehető legpontosabb szöveg helyreállítására törekszik, a [[kánonkritikai bibliakutatás]] a Biblia egy-egy részletét a teljes Biblia összefüggésében igyekszik értelmezni.
 
==Története==
A bibliakritika mint tudományág az újkor szülötte. Előfutárainak tekinthetők egyes korai humanisták ([[Erasmus]], [[Tommaso Cajetan De Vio]]), tulajdonképpen megalapítójának [[Richard Simon]] (1638–1712) francia teológus, pap tekinthető – úttörő munkája, a ''Histoire critique du vieux testament'' (Az Ószövetség történeti-kritikai vizsgálata) 1682-ben jelent meg.
 
<!-- BEDOLGOZANDÓ SZÖVEG A KATLEXIKONBÓL
Első kezdeményezői a humanisták (Cajetán, Erasmus), megalapítója R. Simon. A negatív, racionalista ~ a 18. sz. felvilágosodás terméke. Az ósz-i ~ úttörője Wellhausen, az úsz-ié Ch. Baur, folytatója B. Bauer és a radikális holland isk. Bauer gondolatai a →vallástörténeti iskolában hatnak tovább. A R. Bultmann féle mítosztalanítás olyan dogmatikus problémát próbál megoldani, amely a ~ módszerével megoldhatatlan (→liberális teológia); ezzel szemben a →formatörténeti módszer problémái megoldhatók. A ~ alkalmazását tekintve XII. Pius →Divino afflante enc-ja új korszakot nyitott. - Részterületei: a kánonkritika a szentírási kv-ek keletkezését és kialakulását kutatja, közvetlenül érintkezik a dogmatikával és dogmatört-tel. A szövegkritika kz-ok segítségével próbálja megtalálni a Szentírás eredeti szövegformáját, mely a másolások során sérüléseket szenvedhetett. A történeti irodalomkritika a szerzők, keletkezési idő, körülmények, irod. és teol. műfaj, s a felhasznált források tárgykörében kutat, az egyes kv-eket saját tört. környezetükből kiindulva próbálja magyarázni. A trienti zsin. meghatározta a szentírási kv-ek hitelességét, de nem szólt irod. jellegükről; az irod-kritika ezt kutatja (a Pentateuchus esetében pl. azt, lehet-e és mennyiben Mózes a szerző; Iz-nál pl., lehet-e a kv. egyetlen szerző műve). Mindezeket a kérdéseket a „Bevezetés a Szentírásba” c. tantárgy tartalmazza. - A ~nak nem feladata és nem is képes föltétlenül hitet ébreszteni, de segíthet sok olyan probléma megoldásában, ami pusztán apologetikával nem válaszolható meg. -->
 
{{csonk}}
 
==Források==
* [[Benyik György]]: Az újszövetségi Szentírás keletkezés- és kutatástörténete (Introductio Generalis), I. kötet, JATEPress, Szeged, 1995
* Bibliai kislexikon [szerk. Gecse Géza és Horváth Henrik], Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1978, bibliakritika és bibliai racionalizmus szócikkek, ISBN 963-09-1134-5
*Dér Katalin, ''A Biblia olvasása'', Kairosz Kiadó, 2008, ISBN 978 963 662 019 6.
 
==Külső hivatkozások==
* [http://www.vilagossag.hu/pdf/20030704121121.pdf A teológiai szakkifejezések szemantikai struktúrája]
* [http://www.phil-inst.hu/uniworld/vt/phen/hp_arch.htm Horváth Pál: Régészet és vallástudomány]
* [http://www.kereszteny.hu/biblia/searchbibleform.php Magyar Keresztény Portál -Keresés a bibliában]
* [http://www.parokia.hu/bible/ Protestáns új fordítású (revideált) biblia]
* [http://biblia.hit.hu/ Kereshető Biblia-források]
* [http://www.ehf.hu/ujszov/ Internetes Ógörög újszövetség fordító program]
* [http://www.communio.hu/ppek/k225.htm Pápai Biblikus Bizottság: Szentírás-magyarázat az Egyházban]