Wikipédia

„Bónis Sámuel” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Pasztillabot (vitalap | szerkesztései)
botok
116 360 szerkesztés
a Sablon:Szinnyei forrássablon részleges adjusztálása (csak kötetszám és toc-URL)
nyelvezet javítása
1. sor:
{{szinnyei-lektor}}
[[Fájl:Bónis Sámuel.jpg|bélyegkép|240px|Rusz Károly metszete (1867)]]
'''Bónis Sámuel''' ([[tolcsva]]i) ([[Nagyfalu]], [[1810]]. [[szeptember 30.]] – [[Budapest]], [[1879]]. [[november 22.]]) országgyűlési képviselő.
 
==Élete==
 
Apja Bónis Sámuel szabolcsi alispán, anyja Dániel Borbála volt. Tanulmányait [[Sárospatak]]on kezdte, de később egy [[bécs]]i iskolába küldték. Jogot már ismét Sárospatakon hallgatott [[Kövy Sándor]]nál; azután ügyvédi tanulmányokat folytatott [[Komáromy István]]nál [[Abaúj-Torna vármegye|Abaúj megyében]], ahol megismerkedett [[Jászay Pál]] történetiróval és [[Kazinczy Ferenc]]cel, akikkel később levelezett. Kazinczy különösen nagy hatással volt rá.
Atyja Bónis Sámuel szabolcsi alispán, anyja báró Dániel Borbála volt. Tanulmányait [[Sárospatak]]on kezdte, de utóbb [[Bécs]]be küldetett a polytechnikumra. A jogot ismét Sárospatakon tanulta [[Kövy Sándor]]tól; azután ügyvédi tanulmányokat folytatni ment [[Komáromy István]]hoz Abauj megyébe, hol megismerkedett [[Jászay Pál]] történetiróval és [[Kazinczy Ferenc]]cel, kikkel levelezett és különösen az utóbbi hatott sokat szellemi irányzatára. Az [[1830]]. országgyűlésen jurátus volt. [[1831]]-ben letette az ügyvédi vizsgát és még azon évben a [[kolera]] ellen alakult központi bizottságnál jegyzőűl alkalmaztatott. Ugyanakkor Szabolcs megye tiszteletbeli. ügyészévé neveztetett ki. A következő évben már szolgabiró lett. Az [[1839]]–[[1840]]. országgyűlésre megyéje követűl küldte és ő az ellenzékhez csatlakozott. Az [[1843]]–[[1844]]. és [[1847]]–[[1848]]. országgyűlésen is mint Szabolcs megye követe jelent meg. Majd minden fontosabb tárgynál élénk részt vett a tanácskozásokban és az 1848. törvények alkotásában is. Az első képviseleti pesti országgyűlésen mint a szabolcs megyei [[tiszalök]]i választókerület követe vett részt, ugyanezen kerületet képviselte az [[1861]]. és [[1865]]. országgyűlésen is. Az 1848. első felelős miniszteriumban régi barátjt s elvtársát, [[Deák Ferenc]]et, az urbéri és büntető osztálynak, melyhez a jury is tartozott, osztályfőnökségével bizta meg. [[1848]] decemberének utolsó napjaiban (talán 26-án) [[Kossuth Lajos]] rendeletére a korona elszállításával megbizva, a nemzet ez ősi kincsét saját kocsiján hozta át [[Buda|Budáról]] 30 gránátos kisérete mellett; ez a kocsi volt az első, mely az akkor elkészült [[Széchenyi lánchíd]]on átrobogott. A [[debrecen]]i korszak alatt, képviselő minőségén s az [[április 14.]] után alakult miniszteriumban. [[Vukovics Sebő]] igazságügyi miniszter mellett vállalt államtitkárságán kivül, többféle küldetésben is vett részt. Igy volt Szabolcsban kormánybiztos a hadsereg mellett; igy küldetett utóbb, már a hadjárat rosszra fordultával, [[Görgey Artúr]]hoz kormánybiztosul, s jött vele, őt folyvást a többi haderővel csatlakozásra unszolva, le egészen [[Világos]]ig. Ekkor veszve lévén minden s nem menekülhetve külföldre, benn a hazában bujdosott mintegy tiz hónapig, midőn elfogták és [[Pest]]re kisérték. Itélete halálra szólt, de kegyelem utján tiz évi fogságra lett enyhítve s börtöne az [[olmüc]]i vár lőn; [[1856]] végén a kegyelem megnyitotta börtöne ajtaját. Az [[1861]]. és [[1865]]. országgyűlésen a baloldal tagja volt. [[1869]]-ben megvált a politikai élettől, s az akkor ujonnan szervezett [[Magyarország|magyar]] királyi curiához a semmitőszék birájává neveztetett ki, [[1870]]. [[július 3.]] pedig a curia legfőbb itélőszéki osztályában tanácselnökké lett. [[1878]]. [[január 28.]] [[Ferenc József]] a [[Szent István-rend]] lovagkeresztjével tüntette ki.
 
Az [[1830]]. évi országgyűlésen jurátus (joggyakornok) volt. [[1831]]-ben letette az ügyvédi vizsgát és még ugyanebben az évben a [[kolera]] megfékezésére létrehozott központi bizottságnál helyezkedett el jegyzőként. Ugyanakkor Szabolcs megye tiszteletbeli ügyészévé nevezték ki. A következő évben szolgabíró lett. Az [[1839]]–[[1840]]. évi országgyűlésre megyéje követként küldte és ő az ellenzékhez csatlakozott.
==Munkái==▼
 
Az [[1843]]–[[1844]]. és [[1847]]–[[1848]]. évi országgyűléseken is mint Szabolcs megye követe jelent meg. Majdnem minden fontosabb tárgynál élénken részt vett a tanácskozásokban és az 1848-as törvények alkotásában is. Az első képviseleti pesti országgyűlésen mint a szabolcs megyei [[tiszalök]]i választókerület követe vett részt, ugyanezen kerületet képviselte az [[1861]]. és [[1865]]. évi országgyűlésen is.
Bonis Sámuel és Szaplonczay József máj. 23. tartott beszédeik. Pest, 1861.▼
 
[[1848]] decemberének utolsó napjaiban (talán 26-án) [[Kossuth Lajos]] rendeletére a korona elszállításával bízták meg, saját kocsiján hozta át [[Buda|Budáról]] 30 gránátos kísérete mellett; ez a kocsi volt az első, mely az akkor elkészült [[Széchenyi lánchíd]]on áthajtott. A [[debrecen]]i korszak alatt, képviselő minőségén s az [[április 14.]] után alakult miniszteriumban [[Vukovics Sebő]] igazságügyi miniszter mellett vállalt államtitkárságán kívül többféle küldetésben is vett részt. Szabolcsban kormánybiztos volt a hadsereg mellett, majd [[Görgey Artúr]]hoz küldték, akit egészen [[Világos]]ig elkísért. A fegyverletétel után mintegy tíz hónapig bujkált, majd elfogták és [[Pest]]re kísérték. Halálra ítélték, de kegyelmet kapott, tíz évet töltött az [[olmüc]]i várbörtönben; [[1856]] végén szabadult.
 
Az [[1861]]. és [[1865]]. országgyűléseken a baloldal tagja volt. [[1869]]-ben megvált a politikai élettől, a [[semmitőszék]] bírájává nevezték ki, majd [[1870]]. [[július 3]]-án a legfőbb ítélőszék tanácselnöke lett. [[1878]]. [[január 28.]] [[Ferenc József]] a [[Szent István-rend]] lovagkeresztjével tüntette ki.
 
▲==Munkái==
 
▲* Bonis Sámuel és Szaplonczay József máj. 23. tartott beszédeik. Pest, 1861.
Országgyűlési beszédei a naplókban és politikai lapokban jelentek meg.▼
 
▲* Országgyűlési beszédei a naplókban és politikai lapokban jelentek meg.
Arczképe Eybl által 1848-ban kőre rajzolva Bécsben nyomatott Leykumnál.
 
==Források==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Bónis_Sámuel”