„Csecsemőmirigy” változatai közötti eltérés

A csecsemőmirigyben jelen lévő limfocitákat '''timociták'''nak nevezik.

 

A csecsemőmirigy hámja a harmadik pár [[garattasak]] elülső szárnyaiból száll le végleges helyére, a későbbi mellkasba, ahol a kétoldali timuszlebeny egyesül. Ezt követően (a 7-8. embrionális héten) a kraniális [[dúcléc]]ből származó [[mesenchyma|mezenchimális]] tok veszi körül a hámtelepet, és sövényeket bocsát belé. Később (a 10-11. héten) [[T-limfocita]]-előalakok és az ún. járulékos sejtek telepednek meg a fejlődő csecsemőmirigyben.

 

 

A csecsemőmirigy a [[szegycsont]] mögött, a [[gátorüreg]]ben elhelyezkedő, [[kötőszövet]]es tokkal körülvett, két lebenyből álló, lapos [[szerv]], melyen elkülöníthető egy külső kéreg- és egy belső velőállomány. A kötőszövetes tok sövényeket bocsát a szerv kéregállományába, 0,5-2 [[milliméter|mm]] átmérőjű lebenykékre osztva azt. A timusz tömege a pubertáskorban 30-40 [[gramm|g]], később ez az elzsírosodással párhuzamosan csökken, így felnőttben már csupán kb. 5 g.

A szerv vérellátását a bal és jobb oldali [[arteria thoracica interna|belső mellkasi verőér]] (''arteria thoracica interna'') biztosítja. Az artériák elágaznak a szerv tokjában, s ágaik a kötőszövetes sövények mentén haladva a velőállományba lépnek. A kéreg-velő határról indulva [[kapilláris]]hurkok szövik át a kéregállományt.

 

[[Fájl:Gray1179.png|bélyegkép|Egy timuszlebenyke szerkezete]]

[[Fájl:Thymus.JPG|bélyegkép|A fentinek megfelelő mikroszkópos felvétel. A kéreg sötét, a velő világosabb festődésű.]]

A kéregben a limfociták csoportjait gyakran '''dajkasejtek'''nek nevezett hámretikulumsejtek ölelik körül. Diffúzan jelen vannak [[makrofág]]ok is, melyek az [[apoptózis|apoptotikus]] limfocitákat kebelezik be. A kéregállományban futó kapillárisokat hámretikulumsejtek és azok alaphártyája veszik körül, részt véve az ún. '''vér–csecsemőmirigy gát''' képzésében. E gát felelős azért, hogy csak bizonyos anyagok juthassanak be a szerv állományába, az érő limfociták közé.

 

 

 

A [[csontvelő]]ből származó [[T-limfocita]]-előalakok, nagyrészt a timuszhormonok segítségével az érpályán keresztül eljutnak a csecsemőmirigybe, és annak állományába hatolnak. Itt vándorolni és [[mitózis|osztódni]] kezdenek, majd [[T-sejt-receptor|TCR]]-[[gén]]jeik [[rekombináció|átrendeződnek]]. [A TCR (T-sejt-[[receptor]]) egy sejtfelszíni [[dimer|kétláncú]] [[fehérje]], melynek feladata az [[antigén]]-felismerés.] Ezután a T-limfociták 0,5-1%-a γδ-TCR-kifejezővé válik, majd visszakerül a keringésbe, és elhagyja a csecsemőmirigyet. Azonban a limfociták több mint 99%-a αβ-TCR-, [[CD4]]- és [[CD8]]-expresszálóvá válik, majd ezt követően pozitív és negatív szelekción esik át. Végül a sejtek megszüntetik vagy CD4- vagy CD8-expressziójukat, és kikerülnek a keringésbe. Az eztán CD4-et kifejező (CD4+) sejteket ''segítő (helper) T-limfocitáknak'', a CD8-at kifejezőket pedig ''citotoxikus T-limfocitáknak'' nevezzük. [A timuszon belül tehát a kettősen negatív (CD4–CD8–) limfociták kettősen pozitívvá (CD4+CD8+) válnak, majd CD4+CD8– -vá vagy CD4–CD8+ -vá.]

Összefoglalva: először azok a sejtek élnek túl, melyek gyengén kötik az MHC-t, majd azok, melyek nem kötik ''erősen'' a saját antigént bemutató MHC-t. A túlélt T-limfociták feladata az lesz, hogy az ''idegen'' antigént bemutató MHC-khez kötődjenek.

 

 

A csecsemőmirigy állománya a pubertáskort követően élettani viszonyok között is fokozatosan elzsírosodik. Ezt a folyamatot felgyorsítják olyan károsító hatások mint [[stressz]], betegségek, [[éhezés]], [[sugárzás]] és [[szteroid]]kezelés.

A csecsemőmirigy [[daganat]]ai közül a jóindulatú vagy invazív [[thymoma|timóma]] és az egyértelműen rosszindulatú [[thymocarcinoma|timuszrák]] a hámretikulumsejtekből indulnak ki. Előfordulhatnak a timuszban [[lymphoma|limfómák]], [[csírasejtes daganat]]ok, [[neuroendokrin daganat]]ok és [[mezenchimális daganat]]ok is.

 

* [[Szentágothai János]], Réthelyi Miklós: ''Funkcionális anatómia''. 8. átd. bőv. kiad., Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2002. ISBN 963-242-564-2

* Röhlich Pál: ''Szövettan''. 2. jav. kiad. Semmelweis Egyetem Képzéskutató, Oktatástechnológiai és Dokumentációs Központ, Budapest, 2002. ISBN 963-9129-37-2

 

{{nyirokrendszer}}

 

{{DEFAULTSORT:C~sec~semo~mirigy}}

[[Kategória:Nyirokrendszer]]

 

[[fi:Kateenkorva]]

[[fr:Thymus (anatomie)]]

[[gl:Timo]]

[[he:בלוטת התימוס]]