„Stefanovits Pál” változatai közötti eltérés

'''Stefanovits Pál''' ([[Kassa]], [[1920]]. [[november 24.]]) magyar vegyészmérnök, talajtanász, egyetemi tanár, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] rendes tagja. A talajtérképezés, a talajképződési folyamatok és a mezőgazdasági környezetvédelem neves tudósa. Több magyar vonatkozású talajjal kapcsolatos térkép elkészítése fűződik a nevéhez. 1969 és 1975 között a [[Szent István Egyetem|Gödöllői Agrártudományi Egyetem]] (ma: Szent István Egyetem) rektorhelyettese. Fiai [[Stefanovits Péter]] festőművész édesapjaés ifj. Stefanovits Pál kertészmérnök.

Addigi munkássága elismeréseképpen 1952-ben megkapta a mezőgazdasági tudományok kandidátusa fokozatot, 1967-ben pedig megvédte akadémiai doktori értekezését. Az MTA Talajtani és Agrokémiai Bizottságának lett tagja, amelynek több éven át elnöke is volt. 1970-ben a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező, 1976-ban pedig rendes tagjává választották meg. 1990 és 1996 között az Agrártudományok Osztálya elnöke volt, ilyen minőségében részt vett az MTA elnökségében is. 1995-ben a Doktori Tanács tagja lett, itt 2000-ig tevékenykedett. Emellett 1982-ben az Osztrák Tudományos Akadémia, 1984-ben a Leopoldina Akadémia, 1991-ben az Orosz Mezőgazdasági Akadémia, 1993-ban az Ukrán Tudományos Akadémia, valamint 1998-ban a Közép-európai Tudományos és Művészeti Akadémia is felvette tagjai sorába. Akadémiai tisztségein kívül a [[Magyar Agrártudományi Egyesület]] vezetőségi tagja, a [[Magyar Földtani Társaság]], a [[Magyar Földrajzi Társaság]], a [[Magyar Kémikusok Egyesülete]] tagja lett. A [[Talajtani Társaság]] tiszteletbeli elnökévé választották. 1989 és 1996 között a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja volt. Hat éven át tagja volt az Országos Környezetvédelmi Tanácsnak. Az ''Agrokémia és Talajtan'' című tudományos szakfolyóirat szerkesztőbizottságábaszerkesztőbizottságának isalapítása bekerültóta tagja, valamint 1990 és 2000 között az MTA hivatalos lapja, a ''[[Magyar Tudomány]]'' szerkesztőbizottságának volt tagja.

Fő kutatási területe a [[talajtérkép]]ezés, a talajképződési folyamatok és a mezőgazdasági [[környezetvédelem]]. Elkészítette Magyarország több talajtérképét, emellett talajpusztulási és agyagásvány-térképét is. Részt vett a [[FAO]] és az [[UNESCO]] által szervezett ''Európa Talajtérkép'' szerkesztésében, bejárva Európa különböző országait.

Kutatásai során vizsgálta többek között az agyagbemosódást és annak talajra vonatkozó hatásait, illetve a [[kovárvány]]képződést és az agyagosodást. Ennek segítségével és munkássága egyéb kutatásai során továbbfejlesztette a talajosztályozási rendszert. Továbbá munkatársaival a földértékelés módszerét dolgozta ki, ennek segítségével összeállították a talaj- és termőhelyi [[értékszám]] [[talajgenetika]]i alapokon történő kiszámításának módszerét. A [[geológia]]i, talajtani és talajvédelmi oktatásban iskolát teremtett („Stefanovits-iskola”). Számos talajtudós és környezetvédelmi szakember mesterének számít. Fekete[[Ángyán JózseffelJózsef]]fel együtt kidolgozta, valamint elindította a környezetvédelmi szakmérnök képzést és [[Baczi Attila|Baczi Attilával]] az egyetem Környezetgazdálkodási Intézetét.