Főmenü megnyitása

Módosítások

a
=== Operái és egyéb vokális darabjai ===
 
Ma már ritkán játszákjátsszák operáit, és az operatörténetetekoperatörténetek is elfejtik, de Spohr a német romantikus opera egyik megteremtője és Carl Maria von Weber mellett a legnagyobb korai mestere. Az 1816-ban bemutatott ''[[Faust (Spohr)|Faust]]'' az egyik első romantikus [[német opera]] volt, az akkoriban még mindig nagy népszerűségnek örvendő singspielek hatására, prózai dialógusokkal. A darab a szerző első operája, és lényegében még az olasz [[bel canto]] hatása alatt készült számokból állt, de a recitativo accompagnatókban, néhány végig komponált jelenetben, valamint az emléketető motívumok alkalmazásában, egészen a [[zenedráma|zenedrámáig]] mutat előre.
[[Fájl:Rembrandt, Faust.jpg|thumb|160px|left|[[Rembrandt]]: Faust]]
A szövegkönyv megkerülte [[Johann Wolfgang von Goethe|Goethe]] művét (aki ekkor még be sem fejezte drámai költeménye második részét), és a [[Sturm und Drang]] mozgalomnak nevet adó darabjáról elhíresült [[Maximiliam Klinger]] [[dráma|drámája]], valamint a népkönyv alapján készült. Két évvel később a szerző kibővítette darabját (megtoldotta még egy felvonással), majd az 1852-es londoni bemutató alkalmával a prózai dialógusokat recitativókkal cserélte le. A ''Faust'' a maga korábban az egyik legnépszerűbb német opera volt.
 
Spohr másik jelentős, ma már szintén ritkán játszott, színpadi műve a ''[[Jessonda (opera)|Jessonda]]''. A műfaji megjelölés szerint nagyopera három felvonásban. A szövegkönyv alapja egy, a [[Portugália|portugál]] gyarmatosítás idején Indiában játszódó történet. A darab Weber ''Euryanthe''-ja mellett az egyik legelső végigkomponált romantikus opera, a német opera stílusváltását vezeti be. De a darabon még érzhetőérezhető a bécsi [[klasszicizmus|klassszicista]] szerzők, elsősorban természetesen Mozart hatása, a klasszikus formai kötöttség. Jellemző a szerzőre a drámai vonások hiánya, a [[líra]]i dallamok túlsúlya. A hosszú jelenetek recitativikus-ariózus énekbeszédével Spohr a Wagner féle zenedrámák stílusának az alapjait rakta le. A darabot nagy mesterségbeli tudással komponálta meg, helyenként kiváló drámai jelenetek is akadnak a műben, de a [[kolorit]]tal a szerző semmit sem törődik. A dallamvilág egyáltalán nem keleti. A hangszerelés takarékos, a hangsúlyt a vonósokra fektette.
Vokális művei közül kiemelkedik c-moll [[mise|miséje]] is, amelyet 5 szólistára és két öt szólamú kórusra írt. A mű ihlettőiihletői a régi olasz mesterek kórusművei voltak, a klasszikus [[polifónia|polifóniát]] romantikus mintákkal kapcsolta össze. A darabot a szerző zenekari kíséret nélkül készítette el, a zongora kíséret csak a próbákon lehet segítség a begyakorláshoz az eredeti szerint.
 
== Meghallgatható felvételek ==
58 111

szerkesztés