„Szín-ahhé-eríba” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Jeruzsálem ostroma: link |
a →Jeruzsálem ostroma: link |
||
8. sor:
== Jeruzsálem ostroma ==
''Harmadik hadjárata'' <ref> A hadjáratok számozása Szín-ahhé-eriba saját számozása, ahogy az ún. [[Taylor-prizma|Taylor-prizmán]] megadja, lásd: {{ÓKTCh}} </ref> során [[Kr. e. 701]]-ben Szín-ahhé-eriba kivonult nyugatra, hogy elfojtson egy [[levante]]i-[[palesztina]]i lázadást. A felkelőknek természetesen segítséget nyújtott [[ókori Egyiptom|Egyiptom]], és az ütközetet a források szerint az asszírok megnyerték. A győzelem nem lehetett elsöprő – [[Hérodotosz]] és az [[Ószövetség]] egyenesen vereségről beszél, ami elképzelhető, hogy egy másik hadjáratra utal –, ugyanis a király nem nyomult előre, hanem visszafordult, és a lázadó [[Ezékiás]] (Hiszkija) [[Júda (állam)|júdai]] király ellen vonult. Ennek keretében bevette [[Lákis
A váratlan kudarc oka talán a táborban kitört [[pestis]]járvány volt, erre utal az a bibliai leírás, miszerint ''Szanherib'' arra ébredt, hogy katonái körülötte holtan fekszenek, a [[Biblia]] szerint azért, mert az Úr angyala halált bocsátott rá. Más elképzelések nem zárják ki, hogy [[Taharka]] fáraó közeledő serege késztette visszavonulásra Szín-ahhé-eribát. De az is lehet, hogy a hadjárat fő célját a partmenti városok elfoglalásával elérte, ami a kereskedelmi utak ellenőrzését jelentette.
[[Lákis ostroma|Lákis ostromáról]] Szín-ahhé-eriba évkönyvei hallgatnak, de palotadomborművein részletesen bemutatja az ostromsánc épülésétől kezdve a kegyetlen megtorlásig bezárólag az eseményeket. A jeruzsálemi ostromot az asszír források sikerként könyvelik el, és kijelentésük szerint a megtört Ezékiás hatalmas sarcot fizetett nekik elvonulásuk fejében.
== Babilónia és Elám ==
|