„Justus Pál” változatai közötti eltérés

'''Justus Bernát Pál''' ([[Pécs]], [[1905]]. [[április 7.]] – [[Temesvár]], [[1965]]. [[december 28.]]) magyar költő, műfordító, társadalomtudományi író, költő,[[szociáldemokrácia|szociáldemokrata]] műfordítóideológus.

1915 és 1923 között a budapesti[[budapest]]i Kölcsey Ferenc Gimnáziumba járt, ahol tanulmányait végig jó és jeles érdemrenddel zárta. Ugyanitt érettségizett 1923-ban, az iskola értesítője a "a„a jelesen érettek"érettek” között említi Justus nevét. „Március 15-i ünnepünk hatása alatt -– írja a gimnázium éves értesítője -– pedig két tanítványunk édesapja, Jusztusz Mór ny. [[MÁV]] főfelügyelő úr 52.000 koronás Petőfi-alapítványt adott át az igazgató úrnak.”<ref>A Budapesti VI. kerületi m. kir. állami Kölcsey Ferenc Főgimnázium értesítője, 1922–1923, Dr. FINÁLY Gábor (szerk.), Budapest, k. n., 1923, 12. o.</ref> Bölcsészetet [[1924]] és [[1927]] között [[Bologna|Bolognában]] és [[Párizs]]ban tanult. Ebben az időszakban [[Károlyi Mihály|Károlyi Mihállyal]] és [[Basch Viktor]]ral<ref>(1863-1944) Magyar származású francia irodalomtörténész. Fasiszta francia milicisták ölték meg.</ref> megalakították: Az Emberi Jogok Ligája magyar tagozatát. [[1925]]-től tagja volt az [[MSZDP]]-nek. Hazatérése után tagja lett [[Kassák Lajos]] Munka-körének. Innen [[1930]]-ban kizárták, mert az irodalmi kulturális tevékenység mellett politikai aktivitást is szorgalmazott. Kassák hatása versei tartalmában és formájában is érzékelhető, ugyanakkor messze nem nevezhető Kassák-epigonnak; lírájában ugyanúgy érezhető a [[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]] második és harmadik nemzedékének hatása. Jóllehet korai ciklusában fellelhetőek a klasszikus témák (''Vers, füttyszóra''; ''A távozó után''; ''Zápor''; ''Levelek őszi tánca''; ''Tavaszi szél''; stb.), ám lírai témái között egyre gyakrabban feltűnik: a munka, az ember, a „harcos élet”, a küzdelem, a lázadó, a változásért kiáltó ember képzete. E finom szemantikai eltolódás rajzolja körül Justus líráját: a finom, a lét általános problémái felé forduló beállítódás és a néven nevezett, a szocialista öntudat, sőt hit nyomát magán viselő témák (pl. [[Kunfi Zsigmond]]; [[Carlo Rosselli]]) keveredése. Elméleti felkészültsége révén az MSZDP egyik meghatározó ideológusa volt, [[1929]]-ben szocialista diák mozgalmat alapított.

[[1934]]-–[[1936]]-ig [[Bécs]]ben, [[Berlin]]ben és Párizsban élt. Hazatérése után, [[1944]]-ig bank és magántisztviselő volt. A munka mellett aktív tagként működött az MSZDP-ben, volt az V., VI. és a VII. kerületi szervezet titkára is. [[1943]] és [[1944]] között a párt értelmiségi csoportjának egyik vezetője volt. Számos közgazdasági és politikai tanulmánya jelent meg, jelentős a politikai ismeretterjesztő füzeteinek száma. Tagja volt a [[Mónus Illés]] vezette [[Karl Marx|Marx]]- [[Friedrich Engels|Engels]] válogatott műveit fordító, kiadó vállalkozásnak. A kötet előszavát is Ő írta. A háború alatt munkatáborba ([[Bor (munkatábor)|Bor]]) vitték. Innen megszökött és csatlakozott [[Joszip Broz Tito|Tito]] partizánjaihoz[[partizán]]jaihoz. A felszabaduláskor [[Temesvár]]on tartózkodott és az újra indult [[Szabad Szó]] munkatársa lett. [[1945]]-ben az [[SZDP]] központi vezetőségének tagja, agitációs és propagandaosztályának vezetője, a [[Szocializmus (folyóirat)|Szocializmus]] című lap szerkesztője lett. 1945 áprilisában beválasztották az [[Ideiglenes NemzetgyűlésbeNemzetgyűlés]]be. [[1949]]-ben koholt vádak alapján letartóztatták,<ref>A Rajk per nyolcadrendű vádlottja volt. Életfogytiglani börtönbüntetést kapott. Feltételezése szerint ő lehetett az utolsó, aki Rajk Lászlóval beszélt.</ref> a börtönből csak [[1955]]-ben szabadult,<ref>Más források szerint 1956 első felében</ref> rehabilitálták.

*Párizsból való hazatérte után, csatlakozik a [[Kálmán József]], [[Nagy Lajos]] és [[Szirmai Jenő]] szerkesztette [[Együtt (folyóirat)|Együtt]] című laphoz.

* 1925-ben Justus Bernát Pál néven közzéteszi első kötetét, Fekete„Fekete ormok alattalatt” címmel.<ref>Justus Bernát Pál, Fekete ormok alatt, Budapest, Dús Márton Könyvnyomda, 1925.</ref> Egyébként középiskolai tanulmányai során végig Justus Bernát nevet használja; e kötete megjelenésekor tünteti fel mellé a Pál nevet.

*Munkatársa [[Kassák Lajos]] folyóiratának, a [[Munka (folyóirat)|Munkának]]. [[Vas István]] visszaemlékezéseiben Justust nevezi a Munka-kör emblematikus költőjének, aki -– [[avantgárd irodalom|avantgardista]] létére -– még a verstannal is tisztában volt!

*Az„Az utak énekeéneke” címmel teszi közzé 1925 és 1930 között keletkezett veseit.<ref>Justus Pál, Az utak éneke. Versek 1925-1930, Budapest, Merkus Nyomda, 1930.</ref> A kötet élénk visszhangot vált ki: a [[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]] ([[Fenyő László]]) és a [[Szocializmus (folyóirat)|Szocializmus]] ([[Kálmán József]]) mellett [[Bálint György (író)|Bálint György]] is méltatja a [[Pesti NaplóbanNapló]]ban.<ref>Bálint György,: ''Az utak éneke''. In: Pesti Napló, 1930. november 29., 8. o.</ref>

*1981-ben ''Végrendelet''„Végrendelet” címmel megjelenik 1925 után keletkezett, publikált és asztalfiókban maradt verseinek válogatott kiadása.<ref>Justus Pál,: ''Végrendelet, Budapest,'' (Szépirodalmi, 1981.)</ref> Egyik legszebb ciklusa a börtönben keletkezett ''Hét év börtön és harmincnyolc sor''.

* ''Fekete ormok alatt'' ([[1925]])

* ''Az utak éneke'' ([[1930]])

* ''A szocializmus útja''. ''Az osztályháború új feltételei''. (Tanulmányok ([[1945]]) /– A kommunisták követelésére a könyvet bezúzták/.

* ''A monopolkapitalizmus gazdasági szerkezete'' ([[1946]])

Börtönbüntetése idején írta legszebb, legmegrendítőbb verseit, melyeket Hét„Hét év börtön és harmincnyolc sorsor” címen foglalt össze. E "sorokban"„sorokban” – melyek voltaképp különálló költemények – egymásba olvad nappal és éjszaka, hetek és hónapok telnek el, s ő emlékei mezején bolyongva igyekszik újraélni az élet derűsebb pillanatait, miközben fájdalmasan kérdez rá a számára oly érthetetlen tényre: miért kellett így történnie? Puritán egyszerűséggel számol be mindennapjainak egyhangúságáról, s arról az egyre reményvesztettebb állapotról, ahogy a börtönbe zárt ember lassan ráébred, hogy fölöslegessé lett, nem emlékszik rá senki, s életének alig-alig van értelme:

Ez a Szilvesztered,<br>

s még az, hogy gondolkozhatsz egész éjszaka,<br>

mit csinálhatnak most a tiéid;<br>

Éva, Edith,<br>

s nyugodt vagy, mert már nincs mit vesztened''|Justus Pál: ''Tizedik sor''}}

==HivatkozásokJegyzetek==

*Konok Péter: [http://www.polhist.hu/letoltes/konok3.pdf A Munka-Kör szellemi, politikai hátországa] {{pdf}}