„Ostffyasszonyfa” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a hivatkozás javítása
35. sor:
[[1683]]-ban Osttfy Miklós a falu határában található Bánta-hegyet átengedte a jobbágyoknak szőlőművelésre. A 12 évi hegyvámmentességet követően a közeli [[Mihályfa]] és [[Sömjén]] hegytörvényét tette kötelezővé saját birtokán is.
 
[[1839]] májusától szeptemberéig a faluban élő rokonainál, Salkovics Péter mérnöknél lakott [[Petőfi Sándor|Petőfi (akkor még Petrovics) Sándor]]. A mérnök és Petőfi apja, [[Petrovics István]] közeli rokonok voltak. Salkovics Mihály, a mérnök öccse egy vállalkozásához Petrovics Istvánt kérte fel kezesnek, de mivel a hitelt ne tudta visszafizetni, Petőfi szüleinek minden vagyona elúszott. Mihály ekkor beajánlotta mérnök bátyjához, aki ígéretet tett, hogy vállalja a költő további taníttatását. Így Salkovics Péter mérnök gondoskodott a 16 éves fiúról. Úgy tervezték, hogy két saját gyermekével együtt taníttatja, de talán az ifjúnak a szomszédos [[Csönge|Csöngén]] élő [[Déryné Széppataki Róza|Csáfordi Tóth (Széppataki) Róza]] iránti, köztudomásúvá lett vonzalma miatt erre nem kerülhetett sor. Együtt töltötte a nyarat másik rokonával, [[Orlay Petrich Soma|Orlay Petrich Somával]] is, aki később megfestette portréját. Több verset írt itt, amelyek a későbbi nagy költő szinte első próbálkozásai voltak. Ősszel tovább kellett mennie [[Sopron]]ba, de a tervezett tanulás helyett katonának állt be. Petőfi emlékét őrzi a Ragyogó-hídon és az egykori Salkovics-házon elhelyezett tábla. Ennek a háznak az udvarán található egy kőasztal, amelyen állítólag verseit írta. A művelődési házban, - amely előtt a költő szobra is áll - emlékszobát rendeztek be, amelyben a Petőfi-relikviákon kívül láthatók Berzsenyi Lénárd [[Olmütz]]ben készített börtönrajzai is.
 
A község [[1872]]-től körjegyzőségi székhely volt.