Tanulmányait Győrött, [[Modor]]ban, [[Pozsony]]ban és Sopronban végezte. Magyarországot s Erdélyt beutazta, a göttingeni egyetemet is felkereste és miután [[Németország]]ban néhány évet töltött, Pozsonyban telepedett le, és engedélyt kapott egy magyar hírlap kiadására, amelyet 1780. január 1-jén [[Magyar HirmondóHírmondó]] címen meg is indított. [[1783]]-ban az újonnan felállított győri prédikátori állást fogadta el és felhagyott a hírlapszerkesztéssel. [[1786]]-ban a szuperintendensi állásra is jelölték, de mivel a választáson megbukott, győri lelkészi hivatalát is elhagyta és irói munkásságából akart megélni. Szándékában állt egy teljes latin-magyar-német szótárt kiadni, s ki is bocsátotta az erre vonatkozó három nyelvű hirdetését; minthogy azonban ez alkalommal a dunántúli evangélikus papság ellen is hevesen kikelt, hideg részvétlenséggel és ellenséges érzülettel találkozott. E szándéka tehát hajótörést szenvedett, [[1789]]-ben az általa elhagyott győri evang. egyház lelkészi hivatalában volt utódjának halála s 35 éves megszakítás után lépéseket tett annak újbóli elnyerésére. Ebben célt érve, csakhamar ismét változékony és izgaága természetét követte; több ízben le akart mondani és csak barátai kérésének engedve tartotta meg e szerény állását, amellyel sohasem volt megelégedve.
