Főmenü megnyitása

Módosítások

 
== Története ==
A [[Esztergom műemlékeinek listája|műemléki]] pincerendszert a [[Esztergomi bazilika|főszékesegyház]] építésekor alakították ki az [[1800-as évek]] közepén, hogy az [[Esztergomi érsekség]] területéről érkező [[bor]]okat tárolják itt, illetve a Várhegy mesterséges rámpájának kialakításakor a feltöltés mértékét csökkentsék. A [[Prímási Levéltár]] bortári számadásai szerint még a 20. században is nagy szerepe volt a bornak mint természetbeni juttatásnak. A bazilika karigazgatójának [[1873]]-ban egy évre 11,48 hekto[[hektoliterliter]] bort utaltak ki. Egy zenész 1-4 hektoliter, egy énekes 1-2 hektoliter fehérbort kapott. A listák név szerint felsorolták a művészeket, a karnagytól az orgonafújtatóig. [[1876]]-ban a Prímási Számvevői Hivatal részére két liter vörösbort adtak ki tinta készítésére.<ref>http://www.magyarkurir.hu/?m_id=1&m_op=view&id=26916&rovat=1</ref> A trianoni döntés után az érsekség nagy része az újonnan alakult [[Csehszlovákia]] területéhez került, így a pincerendszer funkcióját vesztette. Ma az egyházmegyének nincsenek mezőgazdasági területei, nem folytat szőlőtermelést. Az [[1950-es évek|ötvenes évektől]] a szomszédos [[Ószeminárium]] épülete katonai funkciót töltött be, így az egész környéket lezárták, és megközelíthetetlen lett a pince is.
Egyes részein zöldségraktár és elosztó működött. A hegy rámpájának déli oldalában ma is étterem működik, de az épületegyüttes többi része kihasználatlan maradt. 2006-ra –&nbsp;a bazilika felszentelésének 150. évfordulójára&nbsp;– a [[Szent István tér (Esztergom)|Szent István tér]] egy része, az Ószeminárium, a [[Sötétkapu]] és némelyik környező épület felújítása megtörtént. [[2006]]. [[szeptember 2.|szeptember 2-áig]] a pincerendszer nagy részébe viszont még nem lehetett bemenni.
 
19 910

szerkesztés