„II. Gusztáv Adolf svéd király” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Uralkodása: belsőhiv |
Tobi (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
'''II.Gusztáv Adolf''' ([[Stockholm]], [[1594]]. [[december 9.]] - [[Lützen]] [[1632]]. [[november 6.]]) Svéd király, nagy hadvezér, kiváló stratéga.▼
{{Életrajz infobox
| kép = Gustav II of Sweden.jpg
13 ⟶ 11 sor:
| szülei = IX. Károly és felesége
}}
▲'''II.Gusztáv Adolf''' ([[Stockholm]], [[1594]]. [[december 9.]] - [[Lützen]] [[1632]]. [[november 6.]])
==Fiatalkora==
==Uralkodása==
Gusztáv Adolf 1611-ben, alig 17 évesen követte apját, [[IX. Károly svéd király]]t (a dinasztiaalapító [[I. Gusztáv svéd király |Vasa Gusztáv]] harmadik fiát) a trónon egy nagyon nehéz helyzetben lévő országban. Még trónja is veszélyben volt, mert apja, IX. Károly 1599-ben letaszította a törvényes királyt, unokaöccsét, III. Zsigmondot a svéd trónról. III. Zsigmond nem hagyta annyiban a dolgot, s mivel lengyel király is volt (anyja, Jagelló Katalin révén), ez a viszály Svédország és Lengyelország között több mint fél évszázados háborúhoz vezetett. Emellett Svédország Oroszországgal is háborúban állt, mert IX. Károly svéd jelöltet akart a megüresedett orosz trónra juttatni.
Mindehhez belpolitikai válság járult, amelyen a király Axel Oxenstierna kancellár segítségével lett úrrá. A belpolitikában több, hosszú időre kiható reformot vezettek be: újjászervezték az ország közigazgatását, a jogrendet és az iskolarendszert.
Gusztáv Adolf egymás után próbált leszámolni külső ellenfeleivel. Dániával , Oroszországgal és Lengyelország ellen folytatott győztes háborúinak köszönhetően Svédország birtokába került Finnország egy része, Karélia, Livónia, valamint a porosz tengerpart egy szakasza. Igaz, a dánokkal kötött békében a svédek elveszítették egyetlen északi-tengeri kikötőjüket, viszont azzal, hogy elvágták Oroszországot a Baltikumtól, Svédország lett a Baltikum (Skandinávia) vezető hatalma.▼
▲Gusztáv Adolf egymás után próbált leszámolni külső ellenfeleivel. [[Dánia|Dániával]] ,
1620-ban Gusztáv Adolf feleségül vette Brandenburgi Mária Eleonórát, ezzel rokonságba került az egyik vezető német protestáns fejedelemmel. A svéd sikerek hatására a német protestánsok egyre inkább a szintén protestáns svéd királyban látták lehetséges megmentőjüket a Habsburgokkal folytatott harcban. Gusztáv Adolf 1629-ben békét kötött a lengyelekkel, és 1630-ban a német protestánsok megsegítésére hadba lépett a harmincéves háborúban a Habsburgok (Katolikusuk) ellen ("svéd szakasz"), és ehhez még a régi rivális, Dánia segítségét is megnyerte. A Habsburgok fő ellenfele, Franciaország támogatásával egészen Bajorországig jutottak a svéd csapatok. 1632-ben azonban Gusztáv Adolf A [[Lützeni csata (1632)|Lützeni csatában]] elesett. Halála súlyos csapás jelentett nemcsak a svéd nagyhatalmiság, hanem a német protestantizmus számára is. ▼
▲1620-ban Gusztáv Adolf feleségül vette Brandenburgi Mária Eleonórát, ezzel rokonságba került az egyik vezető német protestáns fejedelemmel. A svéd sikerek hatására a német protestánsok egyre inkább a szintén protestáns svéd királyban látták lehetséges megmentőjüket a
{{Svéd királyok listája}}
31 ⟶ 30 sor:
*[http://www.historia.hu/archivum/2004/0408gusztav.htm A História magazin Archívuma.]
*[http://www.kislexikon.hu/gusztav_adolf.html A Kislexikon Gusztáv Adolf szócikke.]
[[Kategória:Svéd királyok]]
| |||