„Germán-alföld” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
germán alfold
Címke: formázatlan
 
ez eddig mi volt?
1. sor:
A '''Germán-alföld''', más néven ''Germán-lengyel alföld'' ([[német nyelv|németül]]: ''Norddeutsches Tiefland'') egy nagytáj, amely [[Belgium]] északi részén ([[Flandria]], egész [[Hollandia]], [[Németország]] északi részén és [[Lengyelország]] középső és északi részén terül el. Ezzel egyike [[Európa]] legnagyobb nagytájainak, teljes területe alföldi jellegű, jelentős része [[síkság]].
Németország Közép-Európa legnagyobb országa. A 2.világháború után 2 részre osztották: Német Szövetségi Köztársaságra (Ny-Németország) és Német Demokratikus köztársaságra (K-Németország). A nyugati része kb. 2-szer nagyobb területű volt mint a keleti. K-Németország a Szovjetunió befolyása alatt álló szocialista ország volt 1990-ig, amikor a két Németország újra egyesült. Németországot 16 szövetségi állam alkotja, ami lehetővé teszi az ország egyenletes fejlődését.
 
Három oldalon természetes a határai: délen az Alpok, keleten az Odera, északon pedig a Balti és az Északi-tenger határolja. A két tengert a Kieli-csatorna köti össze egymással a német területen. Németországnak több hajózható folyója van, a legfontosabbak a Rajna és a Duna.
==Keletkezése==
Németország legnagyobb tavai a Bodeni-tó a MüritzaSchwerini-tó és a Starnbergi-tó.
Alapját mélybe süllyedt [[variszkusz]]i eredetű kristályos rögök képezik, amelynek a felszínét vastag [[Mezozoikum|középidei]] üledék fedi, ezen pedig glaciális ([[jégkorszak]]i) eredetű üledékek találhatók. A jégkorszaki jégtakaró formálta a felszínét, amelynek pereme északnyugat-délkeleti irányú volt, így a vég[[moréna]]-sáncok és az ősfolyamvölgyek is ilyen irányultságúak. A végmoréna-sáncok a jégtakaró peremén felhalmozódott morénaanyagból alakultak ki, az ősfolyamvölgyek pedig a jégtakaró peremén, a végmoréna-sáncok mögött az olvadékvizeket összegyűjtő és elvezető széles völgyek, amelyek később folyóvölgyekké alakulhattak. A Germán-alföldön az olvadékvizek által lerakott homokhátságok északabbra, a lösszel borított területek délebbre találhatók. Északkeleten tőzegmohalápok, északnyugaton pedig a jégtakaró által kimélyített tóhátságok (Mecklenburgi- és Brandenburgi-tóhátság) terülnek el.
Németország vízesései közül tíznek a magassága haladja meg a 150 métert, közülük kilenc az Alpokban található. Legnagyobb a 470 m magas Röthbachi-vízesés. Németországban számos mesterséges csatorna található. A legjelentősebbek közé tartozik azKieli-csatorna és a Rajna–Majna–Duna-csatorna.
 
Németország az északi mérsékelt éghajlati övben fekszik. A Golf-áramlat melegíti. Az éghajlat az Északi-tengerhez közeli vidékeken nedves óceáni. Vagyis csapadék egész évben előfordul, bár a nyár a legcsapadékosabb. A tél enyhe, a nyár hűvös. Kelet felé egyre kontinentálisabb jellegű, vagyis a tél hidegebb, a nyár melegebb, a csapadék eloszlása egyre egyenetlenebb, hosszú száraz időszakok alakulhatnak ki. A folyók vízállása tavasszal, hóolvadáskor a legmagasabb, hirtelen olvadás súlyos árvizet is okozhat.
==Éghajlata==
A nagytáj nyugati és északi része döntő részben [[óceáni éghajlat]]ú, de keletebbre és délebbre haladva egyre erősödnek a kontintentális vonások. Az évi csapadékösszeg 1000 mm alá esik, egészen 500 mm-ig csökkenve. Az évi középhőmérséklet nagyjából 10°C körül van, de dél és kelet felé haladva az évi hőingás egyre nő, a telek hidegebbek, a nyarak melegebbek.
 
==Növényzet==
Az eredeti erdős-ligetes táj mára már nagy részben a múlté, szinte mindenhol intenzív mezőgazdasági művelés folyik. A csapadékosabb, hűvösebb tájakon még találhatók összefüggő erdőségek, ez főleg a [[Mazuri-tóhátság]]ot jelenti, ami a táj leghűvösebb része.
 
==Források==
*{{fordítás|de|Norddeutsches Tiefland|oldid=71483537|n=a|4=német}}
*[http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/2001/20het/foci/foci20.html AZ EU országok regoinális földrajza: Németország]