„Németország egyesítése” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a nem kell félkövéríteni az évszámokat |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
7. sor:
==Bismarck hatalomra jutása==
[[
Számos kulcsfontosságú tényező játszott szerepet a korábban független államoknak Németországgá való egyesülésében.
18. sor:
==Az egyesült állam megalapítása==
{{Sablon:Német történelem}}
A
Bismarck a német egységet nagyjából három katonai sikernek köszönheti:
a második schleswigi háborúnak (1864) (az első 1848-51 között zajlott), az osztrák-porosz háborúnak (1866) és a francia-porosz háborúnak (1870-71). Habár névlegesen Németország ellenfelei robbantották ki ezen háborúkat, ezen háborúk keltették az emberekben az egységes és erős német állam szükségességének vágyát.
28. sor:
===Az osztrák–porosz háború===
1866-ban Olaszországgal együttműködve Bismarck olyan légkört teremtett, amelyben Ausztria kirobbantotta az osztrák–porosz háborút (u.a. mint a hét hetes háború vagy a német polgárháború). A döntő, egynapos győzelem a [[königgrätzi csata]] után Poroszország területeket szerzett Ausztriától, valamint sikerült kirekesztetnie Ausztriát
Ez az új Államszövetség az 1871-es birodalom közvetlen előfutárának tekinthető. A maradék négy Majnától délre fekvő német állam független maradt ugyan, de katonai szövetséget kötött Poroszországgal. 1867-ben az osztrák császár, révén tekintélye erősen megcsorbult a vereség miatt, arra kényszerült, hogy magyarországi területeinek egyenlő státuszt adjon, ezzel létrehozva a dualista [[Osztrák–Magyar Monarchia]]t. Ausztria soha többé nem képviselt jelentékeny német erőt.
43. sor:
Az 1866-os szerződés működésbe lépett: a német államok együttesen léptek fel katonailag Franciaországgal szemben. Számos csata és a francia császár elfogása után (sedani csata) 1870. szeptember 1-jén Bismarck az uralkodó nacionalista szellem jegyében formalizálta Németországot
[[Kép:Wernerprokla.jpg|thumb|left|250 px|1871. január 18-án a
Az új, harmadik francia köztársaság folytatta a harcot. Párizs ostroma közben az Északi Német Államszövetség dél-német szövetségeseivel együtt létrehozta a [[Német Birodalmat]]. 1871. január 18-án Vilmost, mint I. Vilmost német császárrá koronázták a versailles-i palota tükörtermében (mindezt a számos falfestmény miatt, amelyek német területek francia annexióját ábrázolták). A békeszerződés értelmében Franciaország lemondott Elzászról és Lotaringiáról, amelyeket még [[XIV. Lajos]] csatolt országához.
| |||