„Ásotthalmi láprét” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
24. sor:
Természetes állapotában uralkodó fűfaja a ''barázdált csenkesz'', de itt a korábbi legeltetések miatt jórészt zavarástűrő rokon faja a ''sovány csenkesz'' váltotta fel. Ez az élőhely-típus valaha önállóan és az erdősztyepp mozaikokban is előfordult. A talaj jó termőképességének köszönhetően vagy beerdősítették, vagy mezőgazdasági művelésbe fogták. A Csodarét sztyepprétjei erdőssztyepp eredetűek. Április tájékán tömegesen nyílik az ''epergyöngyike'', a ''szarvas kocsord'' és az ''egyhajúvirág'' is. Ez utóbbi növény az egyik legnagyobb értéke a védett területnek. Az egyhajúvirág (Bulbocodium vernum) egyik legkorábban nyíló tavaszi virágunk. Első virágzó példányival már február végén találkozhatunk. Ezért nevezik tavaszkikericsnek is.
A sztyepprét és a kiszáradó láprétek folyamatos átmeneti zónájában találjuk a rét másik csodáját a ''mocsári kardvirágot'' (Gladiolus palustris). Magyarországról irodalmi és herbáriumi adatok 12 lelőhelyét említik. Ezekből mára csak 4 maradt meg. Világállománya is erősen megfogyatkozott, 1977 óta szerepel a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) védett növény listáján ez a nagyon szép, dekoratív növény. Ugyanitt bukkanhatunk rá a ''vitézvirágra'', a ''szibériai-'' és a ''fátyolos nősziromra'' is.
A terület legmélyebb pontja felé közeledve a kékperjés láprétek zónájába jutunk, ahol nyár derekától a ''buglyos szegfű'', a ''fehér májvirág'' és a ''kornistárnics'' virít. A Csodaréten megfigyelhető továbbá a vitézkosbor, a pókbangó, a magyar szegfű, a homoki árvalányhaj és számos egyéb növényfaj is.
[[Fájl:A pokbango.JPG]]
==== Fauna ====
| |||