„IBM-kompatibilis PC” változatai közötti eltérés

a
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
== Szabványtörténeti áttekintés ==
 
'''IBM PC''' (1981) egy 4,775 MHz Intel 8088 processzor alapú, alapkiépítésben 16 kB memóriával, 160 kB floppyval, 80x25-ös karakteres MGA képernyővel és a szabványos irodai irógépírógép billentyűzet geometriájával és kiosztásával kompatibilis igen profi billentyűzettel felszerelt személyi számítógép volt. Sem a tápegység teljesítménye, sem a BIOS-a nem támogatta merevlemezes tároló beépítését. Szokásos kiépítésben több memória és 360 kB floppy volt, valamint lehetőség volt 320x200 pixeles színes, CGA képernyőre is.
 
Operációs rendszerként kifejezetten erre a gépre fejlesztették ki a MicroSoftMicrosoft [[MS-DOS]]-t azzal a szándékkal, hogy az akkor már igéretesnekígéretesnek látszó [[Unix]] nagygépes operációs rendszerből minden olyan funkciót megvalósítsanak, amely egy ilyen kategóriás hardveren egyáltalán szóba jön. Ennek megfelelően az [[MS-DOS]] belső felépítése logikus és ésszerű, programozása pedig intellektuális élvezet volt.
 
Kompatibilitásra jellemző, hogy 27 év elteltével is a vadonatúj '''IBM-kompatibilis PC'''-ken is elindítható az [[MS-DOS]], habár az újfajta hardverösszetevőkhöz már nem írták meg a meghajtókat, és emiatt csak egy karakteres képernyő és floppy meghajtására korlátozódó rendszernek inkább csak kuriózum értéke van.
 
'''IBM XT''' kevéssel tér el a PC-től: a BIOS-t felkészítették a merevlemezes meghajtó csatlakozását szolgáló kártyán lévő BIOS fogadására, és a tápegység teljesítményét növelték a beépíthető merevlemezek várható fogyasztásának megfelelően. E kezdeti kevés eltérés után az XT még sokáig fejlődött, csak 1991 környékén kezdett eltűnni. Turbó XT néven 8, 10, de 1991-ben még 33 MHz-es processzorral is ellátták. Memóriánál 1986/87 környékén általánossá vált az 512 vagy 640 kB, ez utóbbi az [[MS-DOS]] egy természetes korlátja. Érzékelhető különbséget jelentett a hardverileg 8-bites Intel 8088 helyett a vele szoftverileg kompatibilis 16-bites Intel 8086 processzor, illetve a NEC V20 és a NEC V30 porcesszorprocesszor alkalmazása. VideókártyaVideokártya tekintetében lehetőség volt MGA, CGA helyett Hercules, EGA, majd VGA-ra, ez utóbbi akkoriban szokásos felbontása 640x480 volt.
 
'''IBM AT''' jelentős lépés volt a mai [[Unix]]-képes, azaz nagygépes irányba. Ennek kulcsa a processzor, hogy milyen mértékben támogatja a programok párhuzamos futását, és azok kölcsönös védelmét egymás véletlen vagy szándékos garázdálkodásától. Az első lépés még szerény volt: 6 MHz Intel 80286 processzor, amely az 1990-es évek elején halt ki, 25 MHz-es frekvenciánál. A 80286 alkalmas volt akkori háztartási elvárásokat kiszolgáló grafikus ablakozó rendszerek futtatására. Elvi áttörést jelentett 1986/87 tájékán az intelIntel 80386, az 1990-es évek elején tipikusan 33 MHz-es frekvenciával, mert ez a processzor már alkalmas egy [[Unix]]-kaliberű nagygépes operációs rendszer teljesértékű támogatására. Javarészt a 80386-nak köszönhető a nagygépes teljesítményt és minőséget megcélzó [[szabad szoftver]]ek, mint például a [[BSD]] és [[Linux]] kifejlődése. Azonban a 80386-ból a MicroSoft Windows is profitált, ha a 3.1-es verziót az úgynevezett ''enhanced mode'' üzemmódban indították, akkor képes volt elfogadható mértékben védekezni az elszabadult alkalmazások ellen.
 
'''IBM PS/2''' a tápegység, alaplap és bővítőkártyák egymáshoz való viszonyában hozott újat. Megjelenésekor egy tipikus AT-ben 2, 3 vagy akár négy bővítőkártya állt az alaplapba merőlegesen bedugva. Voltak szép számmal erősen integrált alaplapok, amelyekbe tehát az említett bővítőkártyák funkciói eleve bele voltak integrálva. Csakhogy a szabványos doboz esetén a dobozon kívüli irányba szolgáló csatlakozók nem voltak elhelyezhetők magán az alaplapon. Ehelyett ezeket a külső csatlakozókat a bővítőkártyáknak szolgáló helyeken kellett kivezetni, belső csatlakozókábelek közvetítésével. A belső zsúfoltság csökkentésérnek tehát az lett a módja (ami manapság természetes), hogy az alaplap számára van hátul egy szabványos hely, ahová belső kábeles közvetítés nélkül, teljesen közvetlenül maga az alaplap tarthatja oda a külső csatlakozókat. Az PC, XT és AT-hez viszonyítva a PS/2 nem vált sok gyártó által követett szabvánnyá.
 
Történetileg az IBM-kompatibilitás fejlődése a továbbiakban elszakadt az IBM-től. A kompatibilitás hardver és szofver ágra bomlott. Szoftver tekintetében a következő szabvány a MicroSoftMicrosoft Windows kompatibilitás, illetve az azzal marketing kapcsolatba hozott '''multimédia PC''' kifejezés.
 
Hardver tekintetében, az IBM PS/2 és más gyártók egyedi modelljeinek (például Epson PC, 1987) előnyös és bevált tulajdonságaiból nőtt ki az '''ATX''' szabvány (Intel, 1995).