„IBM-kompatibilis PC” változatai közötti eltérés

a
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
* Az eredeti AT fejlettebb funkcióit az eredeti PC-hez hasonlóan többségében nem célorientált, hanem teljesen általános célú TTL alkatrészekből építették fel. Emiatt az alaplap helyigénye nagyobb, és a doboz belseje ezt tükrözi. A helyigényt az is növelte, hogy a processzor képességeihez már a PC/XT-hez elegendő 8 bites ISA busz helyett 16 bites AT busz dukált. Kisebb frekvenciákon a processzor nem igényelt aktív hűtést, általában csak egy hűtőborda volt felszerelve.
 
* A tápegység a korábbi téglatest alakú PC/XT táppal ellentétben egy feje tetejére állított '''L''' betűre hasonlít, hogy az AT alaplap a hátsó billentyűzetcsatlakozótól jobbra is kiterjedhessen, a tápegység beszögellésébe. Ettől eltekintve a PC/XT-hez képest csak egy további lényegi eltérés van: az alaplap felé menő csatlakozó egyik 5 V-os pólusát átdefiniálták '''Power Good''' jellé. Ezen a póluson csak akkor jelenik meg az 5 V, ha a tápegység deklarálni akarja, hogy már az összes feszültségszint stabilizálódott, azaz túljutott a bekapcsolási tranizensentranziensen. Az átdefiniálás célja az volt, hogy a csatlakozón ne kelljen érdemében változtatni. Tehát a csatlakozó leírása és szerelési problémája azonos a PC/XT-nél leírtakkal.
 
* Floppynál megjelent az 1.2 MB kapacitású (kétoldalas, 15 szektor, 80 track), később az 1.44 MB kapacitású (kétoldalas, 18 szektor, 80 track).
[[image:ModelM.jpg|thumb|right|294px|AT billentyűzet, rendes méretű szóköz billentyűvel, mert még nem veszi el a helyet a három alig használt új billentyű]]
 
* Billentyűzetnél a rövid kezdeti időszak után hamar megjelent a manapság közismert billentyűzetkiosztás, azaz az F1, F2, … F10 billentyűk felülre egymásmellé kerültek, és az irógépírógép klaviatúra és a numerikus pad közé beékelődött a kurzorvezérlés. Megváltozott a billentyűzet és az alaplap közti protokoll is. Ennek megfelelően sokáig kaphatók voltak az olyan XT/AT billentyűzetek, amelyek alján volt egy kétállású kapcsoló a két protokollnak megfelelően. Aztán elterjedtek az olyan billentyűzetek, amelyek atuomatikusanautomatikusan érzékelték, hogy melyik protokollal kell az alaplapnak válaszolni.
 
A '''Baby AT''' variáns eltérései:
 
* Idővel az alaplap integráltsági szintjét növelték, így az AT alaplap már elfért a szokásos régi XT alaplapok helyén. Ezt tükrözi a geometriai változás. Gép feljavítási gyakorlat volt az XT alaplapot AT-re cserélni, ezt segítette, hogy számos AT alaplap a bekapcsoláskor képes volt a '''Power Good''' hiányában is várni több másodpercet, hogy a régi XT tápegység addigra stabilizálódhassékstabilizálódhasson.
 
* A fekvő doboz szélességét csökkentendő, az '''L''' alakú nagy tápegységről nem a szokásos, viszonylag széles XT tápegységre tértek vissza, hanem a későbbi ATX-nél szokásos kisebb méretet választották, mert a egyre nagyobb teljesítményt egyre kisebb helyen tudták konvertálni. Lényeges és kissé balesetveszélyes változtatás volt, hogy a nagyfeszültségű ki/be kapcsolót mechanikailag elválasztották a tápegységtől, és egy mintegy másfél arasznyi kötegelt négy vezetékkel előrehozták a doboz előlapjára egy kétsarkú nagyfeszültségű kapcsolóhoz. A kapcsolóhoz sarukkal csatlakoztak, amelyekre szigetelő műanyag volt húzva. A veszély abban állt, hogy esetleg ez a műanyagfedés picit elcsúszik, és egy nyitott dobozos futáspróba közben máris kéznél volt a nagyfeszültség.
 
* Megjelentek az álló dobozok, nem csak Baby AT kivitelben, hanem megnövelt magassággal is, hogy azesetbenaz esetben több merevlemez és más meghajtó férhessen a dobozba.
 
'''AT szabványról bővebben:'''