[[image:MSI K7T266 motherboard.jpg|thumb|right|273px|ATX alaplap hátulnézetből, balra lent látható az alaplapra integrált funkciók kivezetései]]
[[image:ATX PS downside.jpg|thumb|right|273px|Egy újabb ATX tápegység, amely visszatért az eredeti koncepcióhoz: a ventillátorventilátor a gép belsejéből húzza ki a meleget]]
[[image:ATX PS ATX connector.jpg|thumb|right|273px|ATX tápcsatlakozó, amely a teljesítmény igényesebb processzorok számára ki van bővítve egy négypólusú 12 V-os csatlakozóval]]
Az '''ATX''' szabvány főbb jegyei:
* Geometriailag a Baby-AT szabvánnyal azonos, kivéve a tápegység csatlakozó megváltozását és az alaplapi csatlakozóknak szükséges hátsó ablakot. De ezutóbbiez utóbbi éppen elegendő arra, hogy áttéréskor a régi doboz ne legyen használható.
* Az [[alaplap]] integrálódása odáig jutott, hogy ami korábban bővítőkártyákon volt, az simán rákerülhetett az alaplapra. Ennek következménye az, ahogy az ATX gépek hátulról könnyen felismerhetőek: az alaplapra integrált funkciók többségéhez kivezetni való csatlakozó tartozik, amelyek jól láthatóan egy csoportban tömörülnek a billentyűzet csatlakozó mellett. ATX esetén tehát csak az szokott bővítőkártyára kerülni, amely extra funkció az alaplap árához képest számottevő, például egy izmosabb videókártyavideokártya.
* Egér csatlakozó kötelezővé vált, és a billentyűzettel együtt PS/2-es dugót kaptak. Nem része a szabványnak, de az USB csatlakozó is ekkor lett a kihagyhatatlan illendőség része.
* Tápegységnél kijvaítottákkijavították a magasfeszültségű veszélyt okozó koncepcionális hibát: ezentúl magasfeszültség csak a tápegység fémdobozában van. Ez megoldható lett volna egy alacsonyfeszültségűalacsony feszültségű előlapi ki/be kapcsoló áramkörrel. De ehelyett egy rugalmasabb, előre nem látható ötletek befogadására alkalmas, általánosabb megoldás mellett döntöttek. Az alaplap a kikapcsoltnak tekintett állapotban is kap egy készenléti tápellátást az arra kijelölt csatlakozó póluson keresztül. Az alaplap célorientált áramköre figyeli az előlapi ki/be kapcsoló gombot, és ha azt megnyomják, akkor az arra kijelölt másik csatlakozó póluson keresztül jelzi a tápegységnek, hogy a normál tápellátásra van szükség. Rugalmasságot mutatja, hogy ehhez hasonló módon, a BIOS-ban bekonfigurálható, hogy mondjuk a hálózati kártya kapjon a készenléti tápellátásból, aminek hatására a hálókártya folyamatosan figyeli, hogy kap-e egy olyan speciális adatcsomagot, amelynek az a jelentése, hogy fel kell ébresztenie a számítógépet. Ha igen, akkor a hálókártya bejelez az alaplap célorientált áramkörének, amely meg jelez a tápegységnek. Ezt a mechanizmust hívják '''Wake On Lan'''-nak, illetve magyarosan ''vékony-lan'', kissé utalva a régebben elterjedt ''vékony ethernet'' hálózati kábelezésre.
* Időközben beindult a nagyteljesítményűnagy teljesítményű grafikára alapozott szórakoztatóipar, és ennek kapcsán mind a mai napig (2008) semmilyen processzor és grafikus kártya sem túlzottan gyors. Ennek következtében megugrott a processzorok esetlegesen szóba jövő teljesítmény igénye, és ma már két-három videókártyavideokártya installálása is ki van szolgálva. Így a mai ATX tápegységekből már mindenféle tápkábelek mindenhová mehetnek, megerősítendő a processzorok és a videókártyákvideokártyák környéki teljesítmény ellátást.
* Mindezen energia mizériát megelőzően a szabvány egy szépreményű, amolyan irodai körülményekre bölcs ajánlása volt, hogy a tápegység hűtőventilátora ne kifele fújjon, hanem a gép belseje felől szívjon. A tápegység pedig ezzel a beszívónyílásával essen éppen a processzor passzív hűtőbordája fölé. Ezzel az elrendezéssel az akkor szokásos technológiával egészen csöndes kis gépeket lehetett építeni, két forgó alkatrésszel: az egyetlen ventilátor a tápegységben és a merevlemez forgó lemezkötege.
|