„Dinoszauruszok” változatai közötti eltérés

2 850 bájt hozzáadva ,  10 évvel ezelőtt
Frissítve az angol nyelvű változat alapján.
a (Bot: következő módosítása: sq:Dinozaurët)
(Frissítve az angol nyelvű változat alapján.)
| name = Dinoszauruszok
| status = FO
| fossil_range = [[triász]]-[[kréta (időszak)|kréta]], {{evolúciós időszak|230|65.5|UI=Leszármazott [[taxon]]ja az [[Madarak|Aves]] máig fennmaradt}}<!-- Az enwikitől eltérően 65.5, mert ahogy lentebb is szerepel: a szócikk a „dinoszaurusz” szót a „nem madár dinoszaurusz”, a „madár” szót pedig a „madár dinoszaurusz” szinonimájaként használja (az előbbiek pedig kipusztultak) -->
| fossil_range = {{evolúciós időszak|triász|kréta}}
| image = Saurier2.jpg
| image_caption = A ''[[Tyrannosaurus rex]]'' szobra<br />a [[senckenberg]]i múzeumban.
| superordo = '''Dinoszauruszok''' ''(Dinosauria)''
| superordo_authority = [[Richard Owen|Owen]], 1842
| subdivision_ranks = [[Rend (rendszertan)|Rendek]] és [[Rend (rendszertan)|alrendek]]
| subdivision =
* '''[[Ornithischia]]''' [[kihalás|†]]
** [[Cerapoda]] [[kihalás|]]
** [[Thyreophora]] [[kihalás|]]
* '''[[Saurischia]]'''
** [[Sauropodomorpha]] [[kihalás|]]
** [[Theropoda]]
}}
 
A '''dinoszauruszok''' ''(Dinosauria)'' a [[hüllők]] egy csoportja. Változatos méretű ([[csirke]] nagyságútól a 30 [[méter]]esig terjedő), szárazföldi [[állatok]] voltak, melyek 165 millió éven át uralták az egyes [[ökoszisztémaÖkoszisztéma|ökoszisztémákat]]. A [[triász]] [[időszakIdőszak (földtörténet)|időszakban]], 230 millió éve jelentek meg, és a [[kréta (időszak)|kréta]] időszak végén, 65 millió éve pusztultak ki. SzámosA tudósFöldön szerinttalálható kövületek összessége (a [[Fosszília|fosszilis rekord]]) azt jelzi, hogy a [[madarak]] a [[Jura (időszak)|jura]] időszak során a [[theropoda]] dinoszauruszokból [[Dinoszaurusz-madár kapcsolat|madarakfejlődtek]] ki, ezért az [[Őslénytan|őslénykutatók]] többsége ezeket az állatokat a dinoszauruszok leszármazottaiegyetlen, máig fennmaradt [[klád]]jának tekinti.<ref>{{cite book|last=Gauthier|first=Jacques|coauthors=de Querioz, Kevin|year=2001|chapter=Feathered dinosaurs, flying dinosaurs, crown dinosaurs, and the name 'Aves'.|editor=Jacques Gauthier, Lawrence F. Gall|title=New Perspectives on the Origin and Early Evolution of Birds: Proceedings of the International Symposium in Honor of John H. Ostrom|publisher=Peabody Museum of Natural History, Yale University|isbn=0-912532-57-2|url=http://vertebrates.si.edu/herps/herps_pdfs/deQueiroz_pdfs/2001gaudeqost.pdf|format=PDF|accessdate=2009-09-22}}</ref>
 
A dinoszauruszok változatos állatcsoportot alkottak. Az őslénykutatók több, mint 500 különböző [[Nem (rendszertan)|nemet]]<ref name=Wangetal2006>{{cite journal|last=Wang|first=S.C.|coauthors=Dodson, P.|year=2006|title=Estimating the Diversity of Dinosaurs|journal=Proceedings of the National Academy of Sciences USA|volume=103|issue=37|pages=13601–13605|pmid=16954187|doi=10.1073/pnas.0606028103|pmc=1564218}}</ref> és több, mint 1000 [[faj]]t azonosítottak,<ref name=BBC7620621>{{cite web|url=http://news.bbc.co.uk/2/hi/science/nature/7620621.stm|title=Will the real dinosaurs stand up?|publisher=BBC|date=2008-09-17}}</ref> maradványaikat pedig a Föld összes kontinensén megtalálták.<ref name=MacLeod>{{cite journal|author=MacLeod, N, Rawson, PF, Forey, PL, Banner, FT, Boudagher-Fadel, MK, Bown, PR, Burnett, JA, Chambers, P, Culver, S, Evans, SE, Jeffery, C, Kaminski, MA, Lord, AR, Milner, AC, Milner, AR, Morris, N, Owen, E, Rosen, BR, Smith, AB, Taylor, PD, Urquhart, E & Young, JR|title=The Cretaceous–Tertiary biotic transition|year=1997|journal=Journal of the Geological Society|volume=154|issue=2|pages=265–292|url=http://findarticles.com/p/articles/mi_qa3721/is_199703/ai_n8738406/print|doi=10.1144/gsjgs.154.2.0265}}</ref> A 19. század első felében a tudósközösség nagy része úgy vélte, hogy a dinoszauruszok lomhák, unintelligensek és [[Poikilothermia|hidegvérűek]] lehettek, az 1970-es években azonban a kutatások eredményeként megállapították, hogy aktív, magasabb [[anyagcsere]]szintű állatok voltak, melyek a társas kapcsolatokhoz szükséges adaptációkkal is rendelkeztek. Voltak köztük [[növényevő]]k és [[húsevő]]k is, egy részük [[Quadrupedalizmus|négy lábon]], más részük pedig alkalmanként vagy kizárólag [[Bipedalizmus|két lábon]] járt. Több fajuknál bonyolult csontváz módosulások, például testpáncél, szarvak vagy fejdíszek alakultak ki. A dinoszauruszokat általánosságban nagy méretűnek tartják, de sokuk ember nagyságú vagy annál kisebb volt. A legtöbb nagy csoportjuk fészeképítő, tojásrakó állatként ismert, ami arra utal, hogy a modern madarakhoz hasonlóan szaporodtak.
Miután a [[XIX. század]]ban a dinoszauruszok megkövesedett ([[fosszília|fosszilizált]]) csontjainak mibenlétére fény derült, azok rövidesen világszerte a [[múzeum]]ok legfőbb látványosságai lettek. A dinoszauruszok a kultúra részévé váltak, és megőrizték népszerűségüket. Számos sikeres könyvben és filmben szerepelnek, mint például a ''[[Jurassic Park]]'' (Őslénypark), a média pedig rendszeresen beszámol az új leletekről és hipotézisekről.
 
A ''dinoszaurusz'' szót néha tévesen használják olyan [[őshüllő]]kre is, mint a [[pelycosauriaPelycosauria|pelycosaurusok]] közé tartozó ''[[Dimetrodon]]'', a szárnyas [[pterosauriaPterosauria|pterosaurusok]], a vízi [[halgyíkokHalgyíkok|ichthyosaurusok]], [[plesiosauriaPlesiosauria|plesiosaurusok]] és a [[mosasauridaeMosasauridae|mosasaurusok]], pedig ezek nem tartoznak a dinoszauruszok közé.
 
Miután a [[XIX19. század]]ban elején a dinoszauruszok megkövesedett ([[fosszília|fosszilizált]]) csontjainak mibenlétére fény derült, azok rövidesen világszerte a [[múzeum]]ok legfőbb látványosságai lettek. A dinoszauruszokés a kultúra részévé váltak, és megőrizték népszerűségüket. Számos sikeres könyvben és filmben szerepelnek, mint például a ''[[Jurassic Park]]'' (''Őslénypark''), a média pedig rendszeresen beszámol az új leletekről és hipotézisekről.
 
== Ismertetés ==
=== Etimológia ===
[[Fájl:Triceratops 1.jpg|jobbra|bélyegkép|200px|A [[Triceratops]] [[csontváz]]a a Smithsonian Nemzeti Természetrajzi Múzeumban]]
 
A '''„Dinosauria”''' [[rendRend (rendszertan)|öregrend]] elnevezése [[1842]]-ből, [[Richard Owen]] angol tudóstól származik, aki ezzel a szóval utalt a „Sauria hüllők megkülönböztetett törzsére vagy alrendjére” melyeketmelynek tagjaira [[Anglia|Angliában]] és a világ más tájain találtak.<ref>{{cite book|author=Owen, R.|year=1842|title=Report on British Fossil Reptiles|chapter=Part II. Report of the British Association for the Advancement of Science|location=Plymouth, England}}</ref> A kifejezés az [[Ógörög nyelv|ógörög]] ''δεινός'' / ''deinosdeinosz'' ('rettenetes', 'ijesztően nagy' vagy 'félelmetes') és ''σαῦρος'' / ''saurosszaürosz'' ('gyík' vagy 'hüllő') szavak összetételéből származik.<ref>{{cite web|url=http://www.perseus.tufts.edu/cgi-bin/lexindex?lookup=deino/s&lang=greek&doc=Perseus:text:1999.01.0169&formentry=0|title=Liddell-Scott-Jones Lexicon of Classical Greek|accessdate=2008-08-05}}</ref> Ezzel Owen inkább a kihalt állatok mérete és fenségessége iránti tiszteletét kívánta kifejezni, mintsem az óriási termetük, [[fog]]azatuk és [[állkapocscsontÁllkapocscsont|állkapcsuk]] által kiváltott félelmét.<ref name=FBS97>{{cite book|last=Farlow|first=J.O.|coauthors=Brett-Surman, M.K.|year=1997|chapter=Preface|editor=Farlow, J.O., and Brett-Surman, M.K.|title=The Complete Dinosaur|publisher=Indiana University Press|pages=ix-xi|isbn=0-253-33349-0}}</ref>
 
=== Modern definíció ===
A [[filogenetikus rendszertan]]ban a dinoszauruszokat olyan csoportként határozzák meg, amely tartalmazza a ''[[Triceratops]]'' és a [[Neornithes]] alosztály (azaz a modern madarak) legközelebbi közös ősét, és annak valamennyi leszármazottját.<ref name=MJB04dino>{{cite book|last=Benton|first=Michael J.|editor=Weishampel, David B.; Dodson, Peter; and Osmólska, Halszka|title=The Dinosauria|edition=2nd|year=2004|publisher=University of California Press |location=Berkeley|isbn=0-520-24209-2|pages=7–19|chapter=Origin and relationships of Dinosauria}}</ref> A dinoszauruszok a ''[[Megalosaurus]]ra'' és az ''[[Iguanodon]]ra'' hivatkozva is definiálhatók, ugyanis Richard Owen az akkor ismert három nem közül ezt a kettőt nevezte meg, a Dinosauria öregrend megalkotásakor.<ref name=olshevsky2000>{{cite journal|last=Olshevsky|first=G.|year=2000|title=An annotated checklist of dinosaur species by continent|journal=Mesozoic Meanderings|volume=3|pages=1–157}}</ref> Mindkét definíció az állatok ugyanazon halmazát definiálja dinoszauruszként, beleértve a [[theropodaTheropoda|theropodákat]] (melyek többnyire két [[lábLáb (testrész)|lábon]] járó [[húsevő]]k), a [[sauropodomorphaSauropodomorpha|sauropodomorphákat]] (melyek többnyire [[quadrupedalizmus|négy lábon]] járó, nagy méretű, hosszú, nyakkal és farokkal rendelkező [[növényevő]]k), az [[ankylosauriaAnkylosauria|ankylosaurusokat]] (páncélozott négy lábon járó növényevők), a [[stegosauriaStegosauria|stegosaurusokat]] (lemezes, négy lábon járó növényevők), a [[ceratopsiaCeratopsia|ceratopsiákat]] (csontgallérral és szarvakkal rendelkező, négy lábon járó növényevők) és az [[ornithopodaOrnithopoda|ornithopodákat]] (két vagy négy lábon járó „kacsacsőrű” növényevők). Ezek a definíciók megfelelnek azoknak a dinoszauruszokkal kapcsolatos tudományos elképzeléseknek, melyek megelőzik a modern filogenetika használatát. A jelentésük változatlansága megakadályozza a „dinoszaurusz” szó értelmezésével kapcsolatos esetleges félreértéseket.
[[File:Stegosaurus at the Field Museum.jpg|right|thumb|A ''[[Stegosaurus]]'' csontváza a [[Chicago|chicagói]] Field Múzeumban]]
 
<!-- [[Fájl:Stegosaurus Struct.jpg|balra|bélyegkép|200px|A [[Stegosaurus]] csontváza és kicsinyített modellje a [[New York]]-i Természetrajzi Múzeumban]] -->
Az [[őslénytan|őslénykutatók]] általánosanszéles egyetértenekkörben abbanelfogadják, hogy a madarak a theropoda dinoszauruszok leszármazottai. A szűkebb, [[kladisztika]]i definíció értelmében pedig, mivel a közös ős révén a madarak és a dinoszauruszok rokonok, ezért ez utóbbiak a dinoszauruszok egy nem kihalt fejlődési ágának tekinthetők. A modern madarakat a legtöbb őslénykutató a [[Maniraptora]] alcsoportba sorolja, amely a [[Coelurosauria|coelurosaurusokon]], és a theropodákon keresztül a hüllőmedencéjűek közé tartozik, amelyek dinoszauruszok.<ref name=KP04>{{cite book|author=Padian, K.|year=2004|chapter=Basal Avialae|editor=Weishampel, D.B., Dodson, P., and Osmólska, H.|title=''The Dinosauria''|edition=2nd edition|publissher=University of California Press|location=Berkeley|pages=210–231|isbn=0-520-24209-2}}</ref>
 
Bár a kladisztika szemszögéből nézve a madarak dinoszauruszok, a hétköznapi nyelvben a dinoszaurusz szó mégsem utal a madarakra. Továbbá a madarak közé nem madártartozó dinoszauruszokra, mint „nem repülőmadár dinoszauruszokra” hivatkozni kényelmetlen, ezért ez a szócikk a „dinoszaurusz” szót a „nem repülőmadár dinoszaurusz”, a „madár” szót pedig a „repülő„madár dinoszaurusz” szinonimájaként használja. (ezA utóbbiba„nem azmadár ''[[Archaeopteryx]]''dinoszaurusz”, ésilletve a modern„madarak madarakközé közösnem ősének minden leszármazottját beleértve). A „nem repülőtartozó dinoszaurusz” kifejezés csupán nyomatékosításra szolgál. Ez a meghatározás a régi [[Carl von Linné|Linné-i]] [[rendszertan (biológia)|rendszertannak]] felel meg, amely a [[parafiletikus]] rendszertan révén elkülöníti egy közös ős leszármazottait.
 
=== Általános ismertetés ===
A fenti definíciók értelmében a dinoszauruszok (a madaraktól elkülönítve) általánosan úgy írhatók le, mint a test alatt elhelyezkedő lábakkal rendelkező szárazföldi [[archosauriaArchosauria|archosaurus]] hüllők, melyek a [[késő triász]] [[korKor (földtörténet)|kortól]] (pontosabban annak [[karni]] korszakától) a [[késő kréta]] korig (pontosabban annak [[maastrichtiMaastrichti (korszak)|maastrichti]] korszakáig) éltek.<ref name=DFG97>{{cite book|last=Glut|first=Donald F.|title=Dinosaurs: The Encyclopedia|year=1997|publisher=McFarland & Co|location=Jefferson, North Carolina|pages=40|isbn=0-89950-917-7}}</ref> A dinoszauruszok voltak a [[mezozoikum]] domináns szárazföldi gerinces állatai, főként a jura és kréta idején. Az állatok egyéb csoportjai méretüket és [[nicheNiche|ökológiai fülkéiket]] (niche-iket) illetően korlátozottak voltak; például az [[emlősök]] ritkán lépték túl egy [[macska]] méretét, általában rágcsáló méretű ragadozók voltak, melyek apró állatokkal táplálkoztak.<ref name=MM97>{{cite book|last=Morales|first=Michael|editor=Farlow, James O.; and Brett-Surman, Michael K.|title=The Complete Dinosaur|year=1997|publisher=Indiana University Press|location=Bloomington|isbn=0-253-33349-0|pages=607–624|chapter=Nondinosaurian vertebrates of the Mesozoic }}</ref> Egy nevezetes kivétel a ''[[Repenomamus|Repenomamus giganticus]]'', egy 12–14 [[kilogramm]] tömegű [[triconodonta]], ami olyan kis méretű dinoszauruszokkal táplálkozott, mint például a ''[[Psittacosaurus]]'' fiatal egyedei.<ref name=huetal2005>{{cite journal|author=Hu Yaoming|coauthors=Meng Jin; Wang Yuanqing; and Li Chuankui|year=2005|title=Large Mesozoic mammals fed on dinosaurs|journal=Nature|volume=433|issue=7022|pages=149–152|doi=10.1038/nature03102|pmid=15650737}}</ref>
 
A dinoszauruszoknak rendkívül sokféle változata alakult ki; egy [[2006]]-os tanulmány szerint több mint 600 [[nem (rendszertan)|nemet]] sikerült egyértelműen azonosítani, és összesen mintegy 1850 nem létezését feltételezik, melynek közel 75%-a még felfedezésre vár.<ref>{{cite journal|authorname=Wang, S.C., and Dodson, P.|year=2006|title=Estimating the Diversity of Dinosaurs|journal=Proceedings of the National Academy of Sciences USA|volume=103|issue=37|pages=13601–13605|pmid=16954187|doi=10.1073Wangetal2006/pnas.0606028103}}</ref> Egy korábbi tanulmány 3400 nem létét valószínűsítette, beleértve azokat is, amelyeknek nem maradtak fenn maradványaik a [[fosszília|fosszilis rekordban]].<ref name=russell1995>{{cite journal|author=Russell, Dale A.|year=1995|title=China and the lost worlds of the dinosaurian era|journal=Historical Biology|volume=10|pages=3–12|doi=10.1080/10292389509380510}}</ref> [[2008]]. [[szeptember 17.|szeptember 17]]-ére az [[1824]] óta elnevezett fajok száma elérte az 1&nbsp;0471047-et.<ref>{{cite web|urlname=http:BBC7620621//news.bbc.co.uk/2/hi/science/nature/7620621.stm|title=Will the real dinosaurs stand up?|date=2008-09-17|accessdate=2008-09-19}}</ref> Voltak köztük húsevők és növényevők, [[bipedalizmusBipedalizmus|két lábon]] és négy lábon járók, valamint olyanok, amelyek az ''[[Ammosaurus]]hoz'' és az ''Iguanodonhoz'' hasonlóan mindkét módon könnyedén tudtak mozogni. Sokuk csontos pajzzsal, tülökkelszarvval vagy fejdísszel rendelkezett. Ismertek óriási méretűek, de volt köztük sok ember nagyságú vagy annál kisebb is.
 
A dinoszauruszok maradványai valamennyi kontinensen megtalálhatók, beleértve az [[Antarktisz]]t is.<ref name=MacLeod>{{cite journal|author=MacLeod, N, Rawson, PF, Forey, PL, Banner, FT, Boudagher-Fadel, MK, Bown, PR, Burnett, JA, Chambers, P, Culver, S, Evans, SE, Jeffery, C, Kaminski, MA, Lord, AR, Milner, AC, Milner, AR, Morris, N, Owen, E, Rosen, BR, Smith, AB, Taylor, PD, Urquhart, E & Young, JR|title=The Cretaceous–Tertiary biotic transition|year=1997|journal=Journal of the Geological Society|volume=154|issue=2|pages=265–292|url=http://findarticles.com/p/articles/mi_qa3721/is_199703/ai_n8738406/print|doi=10.1144/gsjgs.154.2.0265|accessdate=2008-09-17}}</ref> Számos nem fosszíliáit több kontinensen is felfedezték, megerősítve azt az általánosan elfogadott elméletet, miszerint egykor az összes földterület egyetlen szuperkontinensként létezett, amelyet [[Pangea|Pangea-nak]] neveznek. A Pangea 230 millió évvel ezelőtt, a triász időszakban kezdett feldarabolódni.<ref>{{cite book|author=Jo Evans|year=1998|title=Ultimate Visual Dictionary|publisher=Dorling Kindersley Books|pages=66–69|isbn=9780789428745}}</ref>
 
=== Egyedi tulajdonságokanatómiai jellegzetességek ===
Habár az újabb keletű felfedezések miatt bonyolulttá vált általánosan elfogadott listát készíteni a dinoszauruszok egyedi tulajdonságairól, szinte mindegyikük csontvázán számos hasonló eltérés található az ősi archosaurusokéhoz képest. Azonban a dinoszauruszok egyes későbbi csoportjainál e jellegzetességek további változatai figyelhetők meg, melyekről azt gondolják, hogy az összes dinoszaurusznál megtalálhatók; tehát már a legelsők is rendelkeztek velük, és a leszármazottaik örökölték ezeket. Az ilyen rendszertani csoporton belül előforduló közös struktúrákat [[Szünapomorfia|szünapomorfiáknak]] nevezik.
 
A dinoszauruszok szünapomorfiái között az alábbiak találhatók: meghosszabbodott kiemelkedés a [[felkarcsont]]on, ami a [[kulcscsont]]i (clavipectoriális) izmokkal való kapcsolódáshoz szükséges; egy perem a csípőcsont hátsó részén; egy széles és lapos él és egy kifelé és hátrafelé mutató perem a [[sípcsont]]on; egy felfelé mutató kiálló rész a sarokcsontok részét képező talus csonton, ami a sípcsontot rögzíti.<ref name=MJB04>{{cite book|last=Benton|first=Michael J.|editor=Weishampel, David B.; Dodson, Peter; and Osmólska, Halszka|title=The Dinosauria|edition=2nd edition|year=2004|publisher=University of California Press|location=Berkeley|isbn=0-520-24209-2|pages=7–19|chapter=Origin and relationships of Dinosauria}}<MJB04dino/ref>
 
[[Fájl:Edmontonia dinosaur.png|190px|balra|bélyegkép|Az ''[[Edmontonia]]'', az [[Ankylosauria]] csoport tagja, egy „páncélos dinoszaurusz”]]
Számos dinoszaurusz csontvázán találhatók egyéb hasonló jellegzetességek, melyek azonban vagy az archosaurusok más csoportjainál is felfedezhetők, vagy nem fordulnak elő valamennyi korai dinoszaurusznál, így nem tekinthetők szünapomorfiáknak. Például a [[diapsida]] hüllőkre jellemzően, a dinoszauruszok [[koponyaKoponya|koponyáján]] is megtalálható két pár (a szemek mögött elhelyezkedő) oldalsó nyílás ''(temporal fenestrae)'', a pofarésznél és az állkapcson.<ref name=TRHJ00>{{cite book|author=Holtz, Jr., T.R.|year=2000|titlechapter=Classification and evolution of the dinosaur groups. In: |editor=Paul, G.S. (ed.). ''|title=The Scientific American Book of Dinosaurs.''|publisher=St. Martin's Press|pages=140–168|isbn=0-312-26226-4}}</ref> Ismertek olyan jellegzetességek is, amiket egykor szünapomorfiáknak tartottak, de mára kiderült, hogy már a dinoszauruszok előtt megjelentek, vagy a korai dinoszauruszoknál hiányoztak, és tőlük függetlenül fejlődtek ki az egyes csoportoknál. Ezek közé tartozik a meghosszabbodott [[lapocka]]; a három vagy több összenőtt csigolyából álló [[keresztcsont]] (más archosaurusoknál három, a ''[[Herrerasaurus]]''nál azonban már csak kettő található);<ref name=MJB04MJB04dino/> valamint a lyukas csípőüreg ''(acetabulum)'' (ami a ''[[Saturnalia (dinosaurdinoszaurusz)|Saturnalia]]'' esetében beforrt).<ref name=LARB99>{{cite journal|author=Langer, M.C., Abdala, F., Richter, M., and Benton, M.J.|year=1999|title=A sauropodomorph dinosaur from the Upper Triassic (Carnian) of southern Brazil|journal=Comptes Rendus de l'Academie des Sciences, Paris: Sciences de la terre et des planètes|volume=329|pages=511–517}}</ref> Emellett probléma annak pontos meghatározása is, hogy mik azok a jellemzők, amikkel a késő triász idején élt, kevéssé ismert korai dinoszauruszok és egyéb archosaurusok rendelkeztek, melyek több szempontból hasonlóak voltak; néha tévesen is azonosítják őket.<ref name=NIP07>{{cite journal|last=Nesbitt|first=Sterling J.|coauthors=Irmis, Randall B.; and Parker, William G.|year=2007|title=A critical re-evaluation of the Late Triassic dinosaur taxa of North America|journal=Journal of Systematic Palaeontology|volume=5|issue=2|pages=209–243|doi=10.1017/S1477201907002040}}</ref>
 
[[Fájl:Sprawling and erect hip joints - horiz.png|bélyegkép|jobbra|300px|Csípőízületek és a hátsó lábak helyzete. Balról jobbra: terpesztett ([[krokodilok]] és egyéb hüllők), egyenesen álló (dinoszauruszok, [[emlősök]]), oszlopszerűen álló ([[rauisuchiaRauisuchia|rauisuchiák]])]]
A dinoszauruszok lábának függőleges helyzete hasonló a legtöbb ma élő emlőséhez, de különbözik a legtöbb egyéb hüllőétől, melyek lábai kétoldalt, terpesztett helyzetben állnak (Ez a tény [[1909]] óta ismert.).<ref>{{cite web|title=Dr. Holland and the Sprawling Sauropods|url=http://www.hmnh.org/library/diplodocus/holland1910.html|accessdate=2008-09-17}}</ref><ref>{{cite book|title=Hot Blooded Dinosaurs|author=Desmond, A.|publisher=DoubleDay|year=1976|isbn=0385270631}}</ref> Ez a testhelyzet a [[csontosCsontos medence|medence]] oldalra nyíló mélyedésének fejlődésével, és egy ehhez illeszkedő, befelé irányuló [[combcsont]]i fejrész létrejöttével vált lehetővé.<ref name=MJB00>{{cite book|author=Benton, M.J.|year=2004|title=Vertebrate Paleontology|publisher=Blackwell Publishing|pages=xii–452|isbn=0-632-05614-2}}</ref> Ez a felegyenesedett helyzet lehetővé tette a dinoszauruszok számára, hogy könnyedén lélegezzenek mozgás közben, továbbá olyan kitartást és aktivitási szintet érhettek el általa, ami meghaladta a „terpesztett lábú” hüllőkét.<ref name=RC05>{{cite book|last=Cowen|first=Richard|title=History of Life|edition=4th edition|chapter=Dinosaurs|publisher=Blackwell Publishing|year=2004|isbn=1405117567|oclc=53970577|pages=151–175}}</ref> A függőlegesen álló lábak feltehetően a méretnövekedést is lehetővé tették azzal, hogy csökkentették a lábakra jutó terhelést.<ref name=TKMB07>{{cite journal|last=Kubo|first=T.|coauthors=M.J. Benton|year=2007|title=Evolution of hindlimb posture in archosaurs: limb stresses in extinct vertebrates|journal=Palaeontology|volume=50|issue=6|pages=1519–1529|doi=10.1111/j.1475-4983.2007.00723.x}}</ref> Egyes nem dinoszaurusz archosaurusok, például a [[rauisuchiaRauisuchia|rauisuchiák]], szintén függőlegesen álló lábakkal rendelkeztek, de ezt az oszlopszerűen álló csípőízülettel érték el, aminél nem a combcsont kinövése illeszkedik be az medenceüregbe, hanem a medencecsont felső része fordul ki, egy kinyúló peremet alkotva.<ref name=TKMB07/>
 
== Természettudomány ==
=== Eredet és korai evolúció ===
[[Fájl:Eopraptor sketch5.png|bélyegkép|Az ''[[Eoraptor]]'' az egyik legkorábbi dinoszaurusznem]]
Sok tudós hosszú időn át úgy gondolta, hogy a dinoszauruszok több, egymáshoz nem kapcsolódó csoportja hasonló hatások következtében fejlődött, egy [[polifiletikus]] halmazt alkotva,<ref>{{cite journal|last=Seeley|first=H.G.|year=1887|title=On the classification of the fossil animals commonly named Dinosauria|journal=Proc R Soc London|publisher=Royal Society|volume=43|pages=165–171|doi=10.1098/rspl.1887.0117}}</ref><ref>{{cite book|author=Romer, A.S.|year=1956|title=Osteology of the Reptiles|publisher=University of Chicago|isbn=089464985X}}</ref><ref name=Ostrom1980EvidenceOfEndothermyInDinosaurs>{{cite book|last=Ostrom|first=J.H.|year=1980|chapter=The evidence of endothermy in dinosaurs|editor=Thomas, R.D.K. and Olson, E.C.|title=A cold look at the warm-blooded dinosaurs|pages=82–105|publisher=American Association for the Advancement of Science|location=Boulder, CO|url=http://bio.fsu.edu/~amarquez/Evolutionary%20Morphology%20fall%202004/Ostrom/The%20evidence%20for%20endothermy%20in%20dinosaurs%20-%20Ostrom.pdf|format=PDF|accessdate=2008-09-03}}</ref> de a későbbiekben kiderült, hogy ezek az állatok egyetlen csoportnak tekinthetők.<ref name=MJB04MJB04dino/><ref>{{cite journal|year=1974|title=Dinosaur monophyly and a new class of vertebrates|journal=Nature|volume=248|pages=168–172|doi=10.1038/248168a0|url=http://www.nature.com/nature/journal/v248/n5444/abs/248168a0.html|accessdate=2008-09-03|author=Bakker, R. T., and Galton, P.}}</ref>
 
A dinoszauruszok 230 millió évvel ezelőtt, a középső és késő triász kor folyamán távolodtak el archosaurus őseiktől, 20 millió évvel a [[Perm (időszak)|perm]] és triász időszakok határán bekövetkezett [[Perm-triász kihalás|kihalási hullám]] után, melyben a becslések szerint a földi élet 95%-a elpusztult.<ref>{{cite journal|author=Kump LR, Pavlov A & Arthur MA|title=Massive release of hydrogen sulfide to the surface ocean and atmosphere during intervals of oceanic anoxia|journal=Geology|year=2005|volume=33|issue=5|pages=397–400|doi=10.1130/G21295.1}}</ref><ref name=TannerLucas>{{cite journal|author=Tanner LH, Lucas SG & Chapman MG|title=Assessing the record and causes of Late Triassic extinctions|journal=Earth-Science Reviews|volume=65|issue=1-21–2|pages=103–139|date=2004|doi=10.1016/S0012-8252(03)00082-5|url=http://nmnaturalhistory.org/pdf_files/TJB.pdf|format=PDF|accessdate=2008-09-17}}</ref> A korai dinoszauruszok közé tartozó ''[[Eoraptor]]'', a fosszíliái [[radiometrikusRadiometrikus kormeghatározás|radiometrikus vizsgálata]] alapján ekkor élt. Az őslénykutatók ezt az állatot tekintik valamennyi dinoszaurusz ősének;<ref name=Sereno1999>{{cite journal|author=Sereno PC|title=The evolution of dinosaurs|year=1999|journal=Science|volume=284|issue=5423|pages=2137–2147|doi=10.1126/science.284.5423.2137|pmid=10381873}}</ref> eszerint az első dinoszauruszok kis méretű, két lábon járó ragadozók voltak.<ref name=SFRM93>{{cite journal|last=Sereno|first=P.C.|coauthors=Forster, C.A.; Rogers, R.R.; and Monetta, A.M.|year=1993|title=Primitive dinosaur skeleton from Argentina and the early evolution of Dinosauria|journal=Nature|volume=361|pages=64–66|doi=10.1038/361064a0}}</ref> A kezdetleges dinoszaurusz-szerű [[ornithodiraOrnithodira|ornithodirák]], mint például a ''[[Marasuchus]]'' és a ''[[Lagerpeton]]'' felfedezése [[Argentína]] középső triász kori kőzetrétegeiben, ezt az elképzelést támogatja; a kiásott fosszíliák elemzése arra enged következtetni, hogy ezek az állatok csakugyan kis, két lábon járó ragadozók voltak.
 
A dinoszauruszok megjelenésekor a szárazföldi élőhelyeket különböző [[bazálisBazális (rendszertan)|bazális]] archosaurusok és [[therapsidaTherapsida|therapsidák]], például [[aetosauriaAetosauria|aetosaurusok]], [[cynodontiaCynodontia|cynodontiák]], [[dicynodontiaDicynodontia|dicynodontiák]], [[ornithosuchidaeOrnithosuchidae|ornithosuchidák]], rauisuchiák és [[rhynchosauriaRhynchosauria|rhynchosaurusok]] birtokolták. Ezek legtöbbje más állatokkal együtt kihalt a triász végén két kihalási esemény során. Az első a karni és [[noriNori (korszak)|nori]] korszakok határán következett be (körülbelül 215 millió éve), mikor a dicynodonták és a különböző bazális [[archosauromorphaArchosauromorpha|archosauromorphák]], mint például a [[prolacertiformesProlacertiformes|prolacertiformák]] és rhynchosaurusok kihaltak. Ezt követte a [[triász-jura kihalási esemény]] (körülbelül 200 millió éve), ami végzett a korai archosaurusok olyan egyéb csoportjaival, mint az aetosaurusok, az ornithosuchidák, a [[phytosauriaPhytosauria|phytosaurusok]] és a rauisuchiák. Ezek a veszteségek szabadon hagyták a szárazföldet a [[crocodylomorphaCrocodylomorpha|crocodylomorphák]], a dinoszauruszok, az emlősök, a pterosaurusok, és a [[teknősök]] számára.<ref name=MJB04MJB04dino/>
 
A kezdetleges dinoszauruszok első képviselői változatosabbak lettek a triász időszak karni és nori korszakai során, és betöltötték a kihalt csoportok ökológiai fülkéit. A hagyomány szerinti elképzelés a dinoszauruszokkal kapcsolatban az, hogy egy hosszú ideig tartó versengés során emelkedtek a különböző triász időszakban élt szárazföldi állatok fölé, és váltották le őket. Ezt manapság számos okból valószínűtlennek tűnik. A dinoszauruszok változatosságának és létszámának növekedése nem mutat egyenletességet, mint ahogy arra számítani lehetne abban az esetben, ha más állatcsoportokkal versengtek volna; ehelyett úgy tűnik meglehetősen ritkák voltak a karni korszak idején, amikor mindössze az állatvilág 1-21–2%-át alkották. A nori korszakban azonban, miután a többi állatcsoport kihalt, az állatvilág jelentős tényezőjévé váltak, 50-9050–90%-os részesedést elérve. Emellett kiderült, hogy dinoszauruszok legfontosabb adaptációjának tartott egyenes testhelyzet, több, kevésbé sikeres kortárs csoportnál is kialakult (például az aetosaurusoknál, az ornithosuchidáknál, a rauisuchiáknál és egyes crocodylomorpháknál). Végső soron a késő triász egy olyan időszak volt, ami nagy felfordulást okozott az élőlények számára, egyaránt változást hozott a növényvilágban, a tengeri élővilágban, és az időjárásban.<ref name=MJB04MJB04dino/>
 
A [[crurotarsi]]kat, napjainkban csak a krokodilok képviselik, de a késő triász idején olyan mára kihalt csoportjai is éltek, mint aetosaurusok, a phytosaurusok, az ornithosuchiák és a rauisuchiák, melyek ebben ez időszakban sokkal változatosabbak voltak, mint a dinoszauruszok, ami azt jelzi, hogy a dinoszauruszok túlélése inkább a szerencsén, mint a felsőbbrendűségen múlott.<ref name=SBetal08>{{cite journal|last=Brusatte|first=S.L.|coauthors=Benton, M.J.; Ruta, M.; and Lloyd, G.T.|year=2008|title=Superiority, competition, and opportunism in the evolutionary radiation of dinosaurs|journal=Science|volume=321|issue=5895|pages=1485–1488|doi=10.1126/science.1161833|pmid=18787166}}</ref>
 
=== Kis mértékű változatosság a kréta időszakban ===
A nyers adatokon végzett statisztikai elemzés alapján arra lehet következtetni, hogy a dinoszauruszok egyre változatosabbá váltak, például a késő kréta idején, amikor a fajok száma megnövekedett. Azonban 2008 [[július]]ábanjúliusában Graeme T. Lloyd és kollégái kijelentették, hogy a sokféleség csupán a [[mintavételi torzítás]] eredménye, mivel a késő kréta kori sziklákat nagyon alaposan tanulmányozták. Véleményük szerint a dinoszauruszok csak két alkalommal váltak sokfélévé a késő kréta idején, melyek közül az első alkalom a [[hadrosauridaeHadrosauridae|hadrosauridák]] és a ceratopsiák elterjedése volt. A középső kréta során a virágos zárvatermő növények azon szárazföldi ökoszisztémák fő részévé váltak, amiket korábban a nyitvatermők, például a tűlevelűek uraltak. A növényevő dinoszauruszok koprolitjai (fosszilizálódott ürülékei) azt jelzik, hogy miközben némelyik zárvatermőket fogyasztott, a többségük nyitvatermőkkel táplálkozott. Ezalatt a növényevő rovarok és emlősök gyors ütemben váltak egyre változatosabbá, hogy előnyre tegyenek szert az új fajta növényi táplálék fogyasztásával, és sokféle gyík, kígyó, krokodil, valamint madár is megjelent. Lloyd és kollégái szerint azok a dinoszauruszok, amelyek nem voltak képesek változatossá válni, az ökoszisztémák változásával összhangban, kihaltak.<ref name=LloydDavisPisaniEtAl2008DinosAndKTR>{{cite journal|title=Dinosaurs and the Cretaceous Terrestrial Revolution|authorlast=Lloyd, |first=G.T., |coauthors=Davis, K.E., Pisani, D., ''et al''|journal=Proceedings of the Royal Society: Biology|volume=275|pages=2483|date=2008-07-22|doi=10.1098/rspb.2008.0715|url=http://journals.royalsociety.org/content/7k63203q852h4006/|accessdate=2008-07-28}}</ref>
 
=== Rendszerezés ===
{{fő|Dinoszauruszok rendszerezése}}
[[Fájl:Saurischia.png|balra|bélyegkép|150px|A hüllőmedencéjűek medencecsontja]]
[[Fájl:Ornithischia.png|jobbra|bélyegkép|150px|A madármedencéjűek medencecsontja]]
[[Fájl:Tyrannosaurus pelvis left.jpg|balra|bélyegkép|150px|A ''Tyrannosaurus'' medencéje (a hüllőmedencéjűek jellegzetességeivel)]]
[[Fájl:Edmontosaurus pelvis left.jpg|jobbra|bélyegkép|150px|Az ''Edmontosaurus'' medencéje (a madármedencéjűek jellegzetességeivel)]]
A dinoszauruszok (és a madarak) az archosaurusok leszármazottai, ahogyan a ma élő krokodilok is. Az archosaurusok diapsida koponyáján két lyuk található az állkapocs izmok kapcsolódásánál (az úgynevezett [[halántékablak]]). A legtöbb hüllő (és madár) diapsida; az emlősöket, melyeknek csak egyetlen halántékablakuk van [[emlősszerűekEmlősszerűek|synapsidáknak]]; a teknősöket pedig, melyeknek nincs halántékablakuk, [[anapsidaAnapsida|anapsidáknak]] nevezik. A dinoszauruszok és más archosaurusok anatómiailag sok közös vonással rendelkeznek; ilyenek például a fogak, amelyek az állcsontok helyett külön tokból nőnek ki. Az archosaurusok csoportján belül a dinoszauruszokat jól megkülönbözteti a testtartásuk. Lábaik ugyanis a testük alatt helyezkednek el, míg a gyíkok és krokodilfélék végtagjai a testük két oldala mellett támaszkodnak a földre. Minden dinoszaurusz szárazföldi állat volt.
 
A dinoszauruszok összességét rendszerint öregrendnek vagy besorolatlan [[klád]]nak tekintik. A csoportot a medence felépítése alapján a hüllőmedencéjűek ([[Saurischia]]) és a madármedencéjűek ([[Ornithischia]]) [[Rend (rendszertan)|rendjére]] osztották fel. A hüllőmedencéjűek közé azok a [[taxon]]ok tartoznak, amelyeket a madarak újabb keletű közvetlen ősének tartanak, míg a madármedencéjűek csoportját azok a taxonok alkotják, amelyeket a ''Triceratops'' közvetlen ősének tekintenek. A Saurischia ('gyíkmedencéjűek', az ógörög ''σαῦρος / szaürosz'' 'gyík' és ''ισχιον / iszkhion'' 'csípő ízület' szavak összetételéből) rend tagjai megőrizték őseik medence felépítését a kraniális, vagyis előre, a koponya irányába mutató [[szeméremcsont]]tal.<ref name=MJB00/> Ez az alapvető forma megváltozott a szeméremcsont különböző szögben való hátra fordulásával az egyes csoportoknál (mint például a ''Herrerasaurus'',<ref name=GSP88>{{cite book|last=Paul|first=G.S.|year=1988|title=Predatory Dinosaurs of the World|location=New York|publisher=Simon and Schuster|pages=248–250|isbn=0671619462}}</ref> a [[therizinosauroideaTherizinosauroidea|therizinosauroideák]],<ref name=clarketal2004>{{cite book|author=Clark, J.M., Maryanska, T., and Barsbold, R.|year=2004|chapter=Therizinosauroidea|title=The Dinosauria|edition=2nd edition|pages=151–164}}</ref> a [[dromaeosauridaeDromaeosauridae|dromaeosauridák]]<ref name=MAPM04>{{cite book|author=Norell, M.A., and Makovicky, P.J.|year=2004|chapter=Dromaeosauridae|title=The Dinosauria|edition=2nd edition|pages=196–210}}</ref> és a madarak<ref name=KP04/>). A hüllőmedencéjűek közé tartoznak a theropodák (két lábon járó, többnyire húsevő állatok, kivéve a madarakat) és a sauropodomorphák (négy lábon járó, hosszú nyakú növényevők). Ezzel ellentétben az Ornithischia rend ('madármedencéjűek', az ógörög ''ορνιθειος / ornitheiosz'' 'madáré' és ''ισχιον / iszkhion'' 'csípő ízület' szavak összetételéből) tagjainak csípője felszínesen a madarakéra hasonlít, a szeméremcsontjuk kaudális, vagyis hátrafelé, a farok irányába mutat. A madarakétól eltérően a madármedencéjűek szeméremcsontján rendszerint egy előrefelé álló nyúlvány helyezkedik el. (Megjegyzendő, hogy a hüllőmedencéjű és madármedencéjű elnevezések félrevezetők, ugyanis a madarak a hüllőmedencéjűekből fejlődtek ki.) A két renden belül számos alrendet, [[család (rendszertan)|családot]], alcsaládot különítenek el.
 
Az alábbi felsorolás a dinoszaurusz családok egyszerűsített osztályozása.
*** [[Abelisauridae]]
** [[Tetanurae]]
*** [[Megalosauroidea|Spinosauroidea]]
*** [[Carnosauria]]
*** [[Coelurosauria]]
=== Evolúció és ősbiológia ===
{{fő|Dinoszauruszok evolúciója}}
A triász időszak után a dinoszauruszok evolúciója követte a kontinensek elhelyezkedésében és a vegetációban történt változásokat. A késő triász és a kora jura idején a kontinensek egyetlen földdarabbá kapcsolódtak össze, melyet Pangea-nak neveznek. A szuperkontinensen élt dinoszauruszok zömét a coelophysoidea húsevők és a prosauropoda növényevők alkották.<ref name=HCL04>{{cite book|last=Holtz|first=Thomas R., Jr.|coauthors=Chapman, Ralph E.; and Lamanna, Matthew C.|editor=Weishampel, David B.; Dodson, Peter; and Osmólska, Halszka|title=The Dinosauria|edition=2nd edition|year=2004|publisher=University of California Press|location=Berkeley|isbn=0-520-24209-2|pages=627–642|chapter=Mesozoic biogeography of Dinosauria}}</ref> A nyitvatermők (főként a tűlevelűek), melyek potenciális táplálékforrást jelentettek, a késő triász idején terjedtek el. A prosauropodák szája nem rendelkezett bonyolult étel feldolgozó mechanizmussal, így az emésztőcsatornájuk további részén kellett lebontaniuk a táplálékot.<ref name=FS04>{{cite book|last=Fastovsky|first=David E.|coauthors=and Smith, Joshua B.|editor=Weishampel, David B.; Dodson, Peter; and Osmólska, Halszka|title=The Dinosauria|edition=2nd edition|year=2004|publisher=University of California Press|location=Berkeley|isbn=0-520-24209-2|pages=614–626|chapter=Dinosaur paleoecology}}</ref> A dinoszaurusz faunák általános homogenitása folytatódott a középső és késő jura korok során, amikor a ragadozók többsége ceratosaurusokból, spinosauroideákból és carnosaurusokból állt, míg a növényevőket főként a stegosaurusok, az ornithischiák és a nagy sauropodák képviselték. Erre található bizonyíték az [[Észak-Amerika|észak-amerikaamerikai]]i Morrison-formációban és a [[tanzánia]]i Tendaguru-formációban. A [[kína]]i dinoszauruszok, például a [[sinraptoridaeSinraptoridae|sinraptorida]] theropodák és a ''[[Mamenchisaurus]]hoz'' hasonló hosszú nyakú sauropodák kissé eltértek ezektől.<ref name=HCL04/> Az ankylosaurusok és az ornithopodák elterjedtebbé váltak, a prosauropodák azonban kihaltak. A leggyakoribb növények a tűlevelűek és a [[pteridophitaPteridophita|pteridophiták]] voltak. A sauropodák szája, a korábbi prosauropodákéhoz hasonlóan nem volt fejlett táplálék feldolgozó szerv, az ornithischiáknak viszont sokféle változata fejlődött ki, ami arra utalhat, hogy egy pofaszerű rész segítségével tartották a szájukban az élelmet, melyet az állkapcsukat mozgatva megőröltek.<ref name=FS04/> Egy másik jeles jura időszaki evolúciós esemény az igazi madarak, a Coelurosauria klád Maniraptora alcsoportjába tartozó dinoszauruszok leszármazottainak megjelenése volt.<ref name=KP04/>
 
[[Fájl:CeratopsiaI BW.jpg|jobbra|bélyegkép|200px|18 bazális ceratopsia faj méretének összehasonlítása]]
A kora kréta kor eljövetelével és a Pangea feldarabolódásával a dinoszauruszok jelentősen eltérővé váltak az egyes régiókban. Az időszak legkorábbi részén az ankylosaurusok, az iguanodontiák és a brachiosauridák [[Európa]], Észak-Amerika és [[Afrika|Észak-Afrika]] területén egyaránt elterjedtek. Afrikában ezeket a csoportokat később kiegészítették, illetve lecserélték a [[Spinosauridae|spinosaurida]] és a [[carcharodontosauridaeCarcharodontosauridae|carcharodontosaurida]] theropodák, valamint a [[rebbachisauridaeRebbachisauridae|rebbachisaurida]] és a [[titanosauriaTitanosauria|titanosaurus]] sauropodák, melyek maradványait [[Dél-Amerika|Dél-Amerikában]] is megtalálták. [[Ázsia|Ázsiában]] a maniraptora coelurosaurusok, a troodontida és oviraptorosaurus dromaeosauridákhoz hasonlóan gyakori theropodákká váltak, míg a legfontosabb növényevők az [[Ankylosauridae|ankylosauridák]] és a ceratopsiák korai képviselői, például a ''Psittacosaurus'' lettek. Eközben [[Ausztrália]] a bazális ankylosaurusok, a [[hypsilophodontidae|hypsilophodontidák]] és az iguanodontiák otthonává vált.<ref name=HCL04/> A stegosaurusok úgy tűnik kihaltak valamikor a kora kréta kor végén vagy a késő kréta kor elején. A kora kréta során bekövetkezett legnagyobb változást a késő kréta idején kiegészítette a virágos növények fejlődése. Ekkortájt számos növényevő dinoszauruszcsoportnál fejlődésnek indult a száj, ami végül alkalmasabbá vált a táplálék feldolgozásra. A ceratopsiák olyan darabolási módszert fejlesztettek ki, aminél a fogak sorban egymás felett helyezkednek el. az iguanodontiáknál pedig mindez kiegészült egy őrlőmechanizmussal is, ami a legmagasabb szintjét a hadrosauridáknál érte el.<ref name=FS04/> Egyes sauropodáknál szintén kifejlődött a fogsor, melyre szemléletes példa a rebbachisauridák közé tartozó ''[[Nigersaurus]]''.<ref name=serenoetal07>{{cite journal|last=Sereno|first=P.C.|coauthors=Wilson, J.A.; Witmer, L.M.; Whitlock, J.A.; Maga, A.; Ide, O.; and Rowe, T.A.|year=2007|title=Structural extremes in a Cretaceous dinosaur|journal=PLoS ONE|volume=2|issue=11|pages=e1230|doi=10.1371/journal.pone.0001230|pmid=18030355|url=http://www.plosone.org/article/fetchArticle.action?articleURI=info:doi/10.1371/journal.pone.0001230|doi=10.1371/journal.pone.0001230|accessdate=2008-09-17}}</ref>
 
A kréta időszak idején három nagyobb dinoszaurusz fauna létezett. Az északi kontinenseken, Észak-Amerikában és Ázsiában a nagyobb [[tyrannosauridaeTyrannosauridae|tyrannosaurida]] theropodák és a kisebb maniraptora theropodák éltek együtt az ornithischia növényevőkkel, melyeket a hadrosauridák, a ceratopsiák, az ankylosaurusok és a [[pachycephalosauriaPachycephalosauria|pachycephalosaurusok]] képviseltek. A déli kontinenseken, a napjainkra szétdarabolódott [[Gondwana|Gondwanán]] a leggyakoribb theropodák az [[abelisauridaeAbelisauridae|abelisauridák]] voltak, míg a növényevők hierarchiájának csúcsán a titanosaurus sauropodák álltak. Európára a dromaeosauridák, a [[rhabdodontidaeRhabdodontidae|rhabdodontida]] iguanodontiák, a [[nodosauridaeNodosauridae|nodosaurida]] ankylosaurusok, valamint a titanosaurus sauropodák voltak a legjellemzőbbek.<ref name=HCL04/> A virágos növények nagy mértékben elterjedtek,<ref name=FS04/> a kréta végére pedig fejtűntek az első fűfélék is.<ref name=PSAS05>{{cite journal|last=Prasad|first=V.|coauthors=Strömberg, C.A.E.; Alimohammadian, H; and Sahni, A.|year=2005|title=Dinosaur coprolites and the early evolution of grasses and grazers|journal=Science|volume=310|issue=5751|pages=1170–1180|doi=10.1126/science.1118806|pmid=16293759}}</ref> A táplálékukat megőrlő hadrosauridák és a ceratopsiák, melyek inkább lenyesték a növényeket, különösen változatossá váltak Észak-Amerika és Ázsia területén. A növényevő és mindenevő theropodák, a therizinosauroideákkal és az ornithomimosaurusokkal együtt szintén gyakoriak lettek.<ref name=FS04/>
 
A 65 millió évvel ezelőtti kréta időszak végén bekövetkezett [[Kréta-tercier kihalási esemény]] során az első madarak kivételével valamennyi dinoszauruszfaj kipusztult, míg a rokonságukba tartozó más diapsida csoportok, például a krokodilok, a [[gyíkok]] a [[kígyók]], a [[felemásgyíkok]] és a [[choristoderaChoristodera|choristoderák]] túlélték ezt az időszakot.<ref name=AF04>{{cite book|last=Archibald|first=J. David|coauthors=and Fastovsky, David E.|editor=Weishampel, David B.; Dodson, Peter; and Osmólska, Halszka|title=The Dinosauria|edition=2nd edition|year=2004|publisher=University of California Press|location=Berkeley|isbn=0-520-24209-2|pages=672–684|chapter=Dinosaur Extinction}}</ref>
 
== Ősbiológia ==
=== Méret ===
[[Fájl:Naturkundemuseum Brachiosaurus brancai.jpg|bélyegkép|210px|Brachiosaurus csontváz a berlini Természettudományi Múzeumban (Museum für Naturkunde)]]
Habár korántsem tudunk róluk mindent, nyilvánvaló, hogy a dinoszauruszok egy része meglehetősen nagy volt. Közülük is kiemelkedtek a [[sauropodaSauropoda|sauropodák]], melyek óriási méretűre nőttek. A dinoszauruszok korának legnagyobb részében a legkisebb sauropoda is nagyobb volt, mint bármely más állat, ami a környezetében élt, a legnagyobb pedig egy nagyságrenddel nagyobb volt bárminél, ami valaha is járt a Földön. Az óriás prehisztorikus emlősök, mint az ''[[Indricotherium]]'' és az [[amerikai mamut]] eltörpülnek az óriás sauropodák mellett és csak néhány mai vízi emlős közelíti meg a méreteiket – ilyen például a [[kék bálna]], amely 190&nbsp;000{{szám|190000}} kilogramm tömegű és 33,5 méter hosszú.
 
A sauropodák testmérete számos különböző előnnyel járt, például védelmet nyújtott a ragadozókkal szemben, csökkentette az energiafelhasználást és hosszabb élettartamot eredményezett, de talán a legfontosabb előnyt a táplálkozás terén nyújthatta. A nagy állatok emésztése ugyanis gyakran jóval hatékonyabb a kisebbekénél, mivel a táplálék hosszabb időt tölt el az emésztőrendszerükben. Ezáltal lehetővé válik számukra, hogy energiaszegényebb táplálékon is fennmaradjanak. A sauropodák maradványaira gyakran olyan sziklaformációkban bukkantak rá, amelyek száraz vagy időszakosan száraz éghajlatú területekhez tartoztak, melyekben az alacsony tápértékű növények nagy mennyiségben történő fogyasztásának képessége előnyös lehetett.<ref name=KC06>{{cite book|last=Carpenter|first=Kenneth|year=2006|chapter=Biggest of the big: a critical re-evaluation of the mega-sauropod ''Amphicoelias fragillimus''|editor=Foster, John R.; and Lucas, Spencer G.|title=Paleontology and Geology of the Upper Jurassic Morrison Formation|publisher=New Mexico Museum of Natural History and Science|location=Albuquerque|series=New Mexico Museum of Natural History and Science Bulletin '''36'''|pages=131–138|url=https://scientists.dmns.org/sites/kencarpenter/PDFs%20of%20publications/Amphicoelias.pdf|format=PDF|accessdate=2008-09-17}}</ref>
=== A legnagyobb és a legkisebb dinoszaurusz ===
{{fő|A legnagyobb és legkisebb dinoszauruszok méret szerinti listája}}
Mivel az állatok elég kis százaléka [[Fosszília|fosszilizálódott]] és ezek többsége a föld alatt található, a tudósok nem feltétlenül ismerik a legkisebb és a legnagyobb dinoszauruszt. Csak kevés fajhoz találtak teljes csontvázat, a bőr és a lágy szövetek lenyomatai pedig igen ritkák. Egy teljes csontváz összeállítását, a csontok méretét és alakját az ismert fajok csontjaiéval összehasonlítva végzik, az izmok és a szervek rekonstruálása azonban inkább tudományos feltevéseken alapuló munka.
 
[[Fájl:Human-eoraptor size comparison(v2).png|balra|bélyegkép|140px|Az ember és az ''Eoraptor'' méretének összehasonlítása]]
[[Fájl:Brachiosaurus scale.png|bélyegkép|160px|Az ember és a ''BrachiosaurusGiraffatitan'' méretének összehasonlítása]]
A legmagasabb és legnehezebb olyan dinoszaurusz, amelynek sikerült hiánytalan csontvázát megtalálni, a ''[[BrachiosaurusGiraffatitan]]'' volt, amelyet Tanzániában fedeztek fel [[1907]] és [[1912]] között (és először a ''Brachiosaurus'' fajaként soroltak be). A lelet jelenleg a berlini Humboldt Múzeumban van kiállítva.<ref name=EC68>{{cite book|author=Colbert, E.H.|year=1968|title=Men and Dinosaurs: The Search in Field and Laboratory|publisher=E. P. Dutton & Company|location=New York|pages=vii + 283|isbn=0140212884}}</ref> 12 méter hosszú, a becsült tömege pedig 30&nbsp;000{{szám|30000}}-60&nbsp;000{{szám|60000}} kilogramm között lehet. A leghosszabb teljes dinoszaurusz lelet egy 27 méter hosszú ''[[Diplodocus]]'', amelyet az [[Amerikai Egyesült Államok|amerikaiegyesült államokbeli]] [[Wyoming]]ban fedeztek fel 1907-ben, és amely a pittsburgh-i Carnegie Természetrajzi Múzeumban (Carnegie Natural History Museum) tekinthető meg.
 
Léteztek nagyobb dinoszauruszok is, amelyek azonban csak néhány hiányos fosszília alapján ismertek. Az [[1970-es évek]]benévekben kezdték felfedezni a legnagyobb növényevő fajokat, például az ''[[Argentinosaurus]]t'', melynek tömege 80&nbsp;000{{szám|80000}}-100&nbsp;000{{szám|100000}} kilogramm lehetett; ekkor vált ismertté az egyik leghosszabb, a 33,5 méter hosszú ''Diplodocus''<ref name=KC06/> (korábbi nevén ''Seismosaurus'') és a 33 méteres ''[[Supersaurus]]'' is;<ref name=LHW07>{{cite journal|last=Lovelace|first=David M.|coauthors=Hartman, Scott A.; and Wahl, William R.|year=2007|title=Morphology of a specimen of ''Supersaurus'' (Dinosauria, Sauropoda) from the Morrison Formation of Wyoming, and a re-evaluation of diplodocid phylogeny|journal=Arquivos do Museu Nacional|volume=65|issue=4|pages=527–544}}</ref> továbbá ekkor bukkantak rá a ''[[Sauroposeidon]]ra'', amely 18 méteres magasságával felért volna egy hatodik emeleti ablakig. A feltételezés szerint a leghosszabb sauropoda az ''[[Amphicoelias]]'' volt, melynek mindössze egyetlen csigolyája került elő, amiről [[1878]]-ban készítettek leírást. A csontról készült rajz extrapolációja alapján elérhette az 58 métert és a 120&nbsp;000{{szám|120000}} tonnát,<ref name=KC06/> amivel a 175&nbsp;000{{szám|175000}} tonnára becsült, szintén csak hiányos maradványok alapján ismert ''[[Bruhathkayosaurus]]'' kivételével valamennyi dinoszaurusz tömegét meghaladja. A legnagyobb ismert húsevő a ''[[Spinosaurus]]'' volt, melynek hossza 16–18 méter, tömege pedig 8150 kilogramm lehetett.<ref name=SMBM06>{{cite journal|author=dal Sasso, C., Maganuco, S., Buffetaut, E., and Mendez, M.A.|year=2006|title=New information on the skull of the enigmatic theropod ''Spinosaurus'', with remarks on its sizes and affinities|journal=Journal of Vertebrate Paleontology|volume=25|issue=4|pages=888–896}}</ref> Emellett ismertté vált több más nagy méretű húsevő is, mint például a ''[[Giganotosaurus]]'', a ''[[Mapusaurus]]'', a ''[[Tyrannosaurus rex]]'' és a ''[[Carcharodontosaurus]]''.
 
A modern madarakat (köztük a [[kolibrifélékKolibrifélék|kolibrit]]) leszámítva a legkisebb dinoszauruszok akkorák voltak, mint egy [[galamb]].<ref name=zhangnature2008>{{cite journal|last=Zhang|first=Fucheng|coauthors=Zhou, Zhonghe; Xu, Xing; Wang, Xiaolin and Sullivan, Corwin|title=A bizarre Jurassic maniraptoran from China with elongate ribbon-like feathers|journal=Nature|volume=455|pages=1105-11081105–1108|date=2008-10-23|doi:10.1038/nature07447|url=http://www.nature.com/nature/journal/v455/n7216/full/nature07447.html|accessdate=2009-02-16}}</ref> A theropodák közé tartozó ''[[Anchiornis]]'' és ''[[Epidexipteryx]]'' teljes csontvázának hossza 35&nbsp;centiméter alatt volt.<ref name=zhangnature2008/><ref name=anchiadvance/> Jelenleg az ''Anchiornis'' nemhez tartozik a legkisebb, leírt felnőtt dinoszaurusz példány, melynek tömegét 110&nbsp;[[gramm]]ra becsülik.<ref name=anchiadvance>{{cite journal|last=Xu|first=X.|coauthors=Zhao, Q., Norell, M., Sullivan, C., Hone, D., Erickson, G., Wang, X., Han, F. and Guo, Y.|year=2009|title=A new feathered maniraptoran dinosaur fossil that fills a morphological gap in avian origin|journal=Chinese Science Bulletin|pages=6|date=2008-11-15}}</ref> A legkisebb növényevők a nagyjából 60&nbsp;centiméter hosszúságú ''[[Microceratus]]'', ''[[Micropachycephalosaurus]]'' és ''[[Wannanosaurus]]'' voltak.<ref name=Holtz2008>{{cite web|last=Holtz|first=Thomas R. Jr.|year=2008|title=Dinosaurs: The Most Complete, Up-to-Date Encyclopedia for Dinosaur Lovers of All Ages|url=http://www.geol.umd.edu/~tholtz/dinoappendix/DinoappendixSummer2008.pdf|format=pdf|accessdate=}}</ref><ref name=butler&zhao2008zhao2009>{{cite journal|last=Butler|first=R.J.|year=2009|coauthors=Zhao, Q|title=The small-bodied ornithischian dinosaurs ''Micropachycephalosaurus hongtuyanensis'' and ''Wannanosaurus yansiensis'' from the Late Cretaceous of China|journal=Cretaceous Research|volume=30|issue=1|pages=63-77|date=2008-04-08|doi=10.1016/j.cretres.2008.03.002|url=http://www.sciencedirect.com/science?_ob=ArticleURL&_udi=B6WD3-4S7JFS5-1&_user=798018&_coverDate=02%2F28%2F2009&_rdoc=7&_fmt=high&_orig=browse&_srch=doc-info(%23toc%236755%232009%23999699998%23716051%23FLA%23display%23Volume)&_cdi=6755&_sort=d&_docanchor=&view=c&_ct=24&_acct=C000043568&_version=1&_urlVersion=0&_userid=798018&md5=84aabe89a1c1da7e9bc72663c488e912|accessdate=2009-02-16}}</ref>
 
=== Viselkedés ===
A dinoszauruszok viselkedésére általában a testfosszíliáik helyzetéből, az élőhelyükből, számítógépes mozgásszimulációkból és a hasonló ökológiai fülkét betöltő modern állatokkal való összehasonlításokból lehet következtetni. A dinoszauruszok viselkedésével kapcsolatos ismeretek egyelőre csak feltételezésekre alapozódnak és előreláthatóan még sokáig vitatottak maradnak. Nem képezi azonban vita tárgyát az a feltételezés, hogy bizonyos viselkedési formák, amelyek a dinoszauruszok legközelebbi ma is élő rokonainál, a krokodiloknál és a madaraknál megfigyelhetők, a dinoszauruszokra is jellemzőek lehettek.
 
Az első közvetlen bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a dinoszauruszok csordában éltek 1878-ból származik, amikor a [[belgium]]i Bernissartban 31 ''Iguanodon'' maradványait fedezték fel, amelyek együtt zuhantak bele egy szakadékba és fulladtak meg annak mélyén.<ref>{{cite journal|author=Yans J, Dejax J, Pons D, Dupuis C & Taquet P|year=2005|title=Implications paléontologiques et géodynamiques de la datation palynologique des sédiments à faciès wealdien de Bernissart (bassin de Mons, Belgique)|journal=Comptes Rendus Palevol|volume=4|issue=1-21–2|pages=135–150|language=French|doi=10.1016/j.crpv.2004.12.003}}</ref> A hasonló tömeges pusztulások és az egykori vadcsapások nyomai arra utalnak, hogy számos dinoszauruszfajra jellemző volt a csapatban vagy csordában történő életmód. A kacsacsőrű ''hadrosauridák'' lábnyomainak százait vagy ezreit őrző fosszíliák azt bizonyítják, hogy ez a faj az amerikai [[bölény]]hez és az afrikai [[antilop]]félékhez hasonlóan óriási csordákban vándorolt. A sauropodák csapásainak maradványai azt is bizonyítják, hogy ezek az állatok más különböző fajokkal együtt közlekedtek, legalábbis az angliai [[Oxfordshire]] területén,<ref>{{cite journal|doi=10.1126/science.1070167|author=Julia J. Day|coauthors=Paul Upchurch, David B. Norman, Andrew S. Gale, H. Philip Powell|date=2002-05-31|title=Sauropod Trackways, Evolution, and Behavior|journal=Science|volume=296|issue=5573|pages=1659|url=http://www.sciencemag.org/cgi/search?volume=296&firstpage=1659&journal_search_volume_go.x=11&journal_search_volume_go.y=8&journal_search_volume_go=go&andorexactfulltext=and&andorexacttitleabs=and|accessdate=2008-09-17}}</ref> a csordák pontos felépítésére vonatkozóan azonban nem találtak bizonyítékot.<ref name=JLW05>{{cite book|last=Wright|first=Joanna L.|year=2005|chapter=Steps in understanding sauropod biology|title=The Sauropods: Evolution and Paleobiology|editor=Curry Rogers, Kristina A.; and Wilson, Jeffrey A.|publisher=University of California Press|location=Berkeley|pages=252–284|isbn=0-520-24623-3}}</ref> A dinoszauruszok talán csordába gyűltek, hogy megvédjék magukat vagy az utódaikat, esetleg együtt vándoroltak. Létezik bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a különféle dinoszauruszok, köztük a theropodák, a sauropodák, az ankylosaurusok, az ornithopodák és a ceratopsiák fiatal példányai csoportokat alkottak. Például egy [[belső-mongólia]]i lelőhelyen több mint húsz, egy és hét év közötti ''[[Sinornithomimus]]'' maradványait találták meg. Ezt a gyűjteményt egy sáros területen csapdába esett szociális csoportként értelmezték.<ref name=DVetal08sino>{{cite journal|last=Varricchio|first=D.J.|coauthors=Sereno, P.C.; X. Zhao; L. Tan; Wilson, J.A.; and Lyon, G.H.|year=2008|title=Mud-trapped herd captures evidence of distinctive dinosaur sociality|journal=Acta Palaeontologica Polonica|volume=53|issue=4|pages=567–578|url=http://www.app.pan.pl/archive/published/app53/APP53-567.pdf|format=pdf|accessdate=2009-02-16}}</ref> A társaságkedvelő dinoszauruszokkal kapcsolatos elméletet kiegészíti a falkában élő, és a nagy méretű állatokra együtt vadászó húsevő theropodákkal kapcsolatos elképzelés.<ref name=LG93>{{cite book|last=Lessem|first=Don|coauthors=and Glut, Donald F.|year=1993|title=The Dinosaur Society's Dinosaur Encyclopedia|chapter=''Allosaurus''|pages=19–20|publisher=Random House|isbn=0-679-41770-2}}</ref><ref name=maxwell&ostrom1995>{{cite journal|last=Maxwell|first=W. D.|coauthors=Ostrom, J.H.|year=1995|title=Taphonomy and paleobiological implications of ''Tenontosaurus''-''Deinonychus'' associations|journal=Journal of Vertebrate Paleontology|volume=15|issue=4|pages=707–712|url=http://www.vertpaleo.org/publications/jvp/15-707-712.cfm|format=kivonat|accessdate=2008-09-17}}</ref> Ez az életmód azonban szokatlan a dinoszauruszok ma élő rokonai, például a krokodilok és más hüllők, valamint a madarak között – kivéve a [[Harris-ölyv]]öt, amely jól ismert ellenpélda, emellett a [[tafonómia]]i bizonyíték arra utal, hogy az olyan falkaállatnak gondolt theropodák, mint a ''[[Deinonychus]]'' és az ''[[Allosaurus]]'' táplálkozás közben végzetes összetűzésekbe keveredtek egymással, ahogyan az számos modern diapsida ragadozóra jellemző.<ref name=RB07>{{cite journal|last=Roach|first=Brian T.|coauthors=and Brinkman, Daniel L.|year=2007|title=A reevaluation of cooperative pack hunting and gregariousness in ''Deinonychus antirrhopus'' and other nonavian theropod dinosaurs|journal=Bulletin of the Peabody Museum of Natural History|volume=48|issue=1|pages=103–138|doi=10.3374/0079-032X(2007)48[103:AROCPH]2.0.CO;2}}</ref>
 
[[Fájl:Dinosauriereier mongolei.JPG|bélyegkép|210px|[[Mongólia|Mongóliában]] talált megkövesedett dinoszaurusztojások]]
Jack Horner őslénykutató [[1978]]-ban, [[Montana|Montanában]] felfedezett egy földön fészkelő ''[[Maiasaura]]-t'' ('jó anya dinoszaurusz'), amely bizonyítja, hogy az ornithopodák folytatták az utódaik gondozását, jóval azok megszületése után is.<ref name=HM79>{{cite journal|last=Horner|first=J.R.|coauthors=and Makela, R.|year=1979|title=Nest of juveniles provides evidence of family-structure among dinosaurs|journal=Nature|volume=282|issue=5736|pages=296–298|doi=10.1038/282296a0}}</ref> Ez a szokás más kréta időszaki dinoszauruszokra is jellemző volt, például az [[1997]]-ben, [[Patagónia|Patagóniában]] megtalált sauropodára, a ''[[Saltasaurus]]ra'' is, amely a pingvinekhez hasonló hatalmas fészkelő kolóniákban élt.<ref name=LMCetal05>{{cite book|last=Chiappe|first=Luis M.|coauthors=Jackson, Frankie; Coria, Rodolfo A.; and Dingus, Lowell|year=2005|chapter=Nesting titanosaurs from Auca Mahuevo and adjacent sites|title=The Sauropods: Evolution and Paleobiology|editor=Curry Rogers, Kristina A.; and Wilson, Jeffrey A.|publisher=University of California Press|location=Berkeley|pages=285–302|isbn=0-520-24623-3}}</ref> Az oviraptoridák közé tartozó ''[[Citipati]]t'', amelyet [[1993]]-ban fedeztek fel [[Mongólia|Mongóliában]], tyúkszerű költő pózban találták meg, amelyből azt a következtetést vonták le, hogy a tojásait tollaival tartotta melegen.<ref>{{cite web|url=http://search.eb.com/dinosaurs/dinosaurs/BRa.html|title=Discovering Dinosaurs – Behavior: 1960–present|accessdate=2008-09-17}}</ref> Más leletek is utalnak a szülői gondoskodásra. Például egy ''Psittacosaurus'' csoport fosszíliája egy felnőtt és 34 fiatal egyed maradványait tartalmazza; ebben az esetben a fiatalok nagy száma közösségi fészkelésre utal.<ref name=mengetal2004>{{cite journal|author=Meng Qingjin; Liu Jinyuan; Varricchio, David J.; Huang, Timothy; and Gao Chunling|year=2004|title=Parental care in an ornithischian dinosaur|journal=Nature|volume=431|issue=7005|pages=145–146|doi=10.1038/431145a|pmid=15356619}}</ref> Továbbá előkerült egy (a prosauropoda ''[[Massospondylus]]hoz'' tartozó) dinoszaurusz embrió, ami még nem rendelkezett fogakkal, így feltételezhető, hogy a fiatalokat a felnőtteknek kellett etetniük.<ref name=Reiszetal05>{{cite journal|author=Reisz RR, Scott, D Sues, H-D, Evans, DC & Raath, MA|title=Embryos of an Early Jurassic prosauropod dinosaur and their evolutionary significance|journal=Science|volume=309|issue=5735|pages=761–764|year=2005|doi=10.1126/science.1114942|pmid=16051793}}</ref> Az északnyugat-skóciai Skye szigetén talált sauropoda és ornithopoda lábnyomok szintén a szülői gondoskodásra szolgáltatnak bizonyítékot.<ref>{{cite web|url=http://news.bbc.co.uk/1/hi/scotland/3255494.stm|title=Dinosaur family footprints found|accessdate=2008-09-17}}</ref> A legtöbb dinoszauruszcsoportnál megtalálhatók a fészkek és a tojások maradványai, amely tény azt a lehetőséget is felveti, hogy a dinoszauruszok a krokodilokhoz és a madarakhoz hasonlóan kommunikáltak az utódaikkal.
 
A dinoszauruszok egy része, például a [[marginocephalia|marginocephaliák]], a theropodák és a [[lambeosaurina|lambeosaurinák]] fejdísszel vagy kiemelkedéssel rendelkeztek, amely azonban túl törékeny volt ahhoz, hogy védekezésre használják, ezért – habár nagyon kevés ismeret áll rendelkezésre a dinoszauruszok párzási és territoriális szokásairól –, mégis feltételezhető, hogy szexuális vagy területvédelmi célt szolgált. A theropodák esetében tapasztalható, harapásokból eredő fejsérülések agresszív összetűzésekre engednek következtetni.<ref name=PC98>{{cite journal|last=Tanke|first=Darren H.|coauthors=and Currie, Philip J.|year=1998|title=Head-biting behavior in theropod dinosaurs: paleopathological evidence|journal=Gaia|issue=15|pages=167–184|url=http://www.mnhn.ul.pt/geologia/gaia/12.pdf|issn=0871-5424|format=PDF|accessdate=2008-09-17}}</ref> A dinoszauruszok kommunikációja szintén rejtély és kutatás tárgyát képezi. A jelenlegi eredmények alapján úgy tűnik, hogy a lambeosaurinák üreges fejdísze [[rezonátor]]ként működött és többféle hangjelzés megszólaltatására is alkalmas volt.<ref name=JAH75>{{cite journal|last=Hopson|first=James A.|year=1975|title=The evolution of cranial display structures in hadrosaurian dinosaurs|journal=Paleobiology|volume=1|issue=1|pages=21–43}}</ref><ref name=DW98>{{cite journal|last=Diegert|first=Carl F.|coauthors=and Williamson, Thomas E.|year=1998|title=A digital acoustic model of the lambeosaurine hadrosaur ''Parasaurolophus tubicen''|journal=Journal of Vertebrate Paleontology|volume=18|issue=3. Suppl.|pages=38A}}</ref>
 
Viselkedési szempontból az egyik legkülönösebb dinoszauruszfosszíliát [[1971]]-ben fedezték fel a Góbi sivatagban. Egy ''[[Velociraptor]]'' és áldozata, egy ''[[Protoceratops]]'' maradványait tartalmazta egymást marcangoló pózban,<ref>{{cite web|url=http://www.amnh.org/exhibitions/fightingdinos/ex-fd.html|title=Fighting Dinosaurs – New Discoveries From Mongolia|accessdate=2008-09-17}}</ref> bizonyítékul arra, hogy ezek a dinoszauruszok valóban megtámadták és megették egymást.<ref name=carpenter1998>{{cite journal|last=Carpenter|first=K.|year=1998|title=Evidence of predatory behavior by theropod dinosaurs|journal=Gaia|volume=15|pages=135–144|url=http://vertpaleo.org/publications/jvp/15-576-591.cfm|accessdate=2008-09-17}}</ref> További bizonyítékot jelent az élő zsákmány megtámadására egy, a hadrosauridák közé tartozó ''[[Edmontosaurus]]'' részben gyógyult farka; aminek a sérülése arra utal, hogy az állat túlélte egy ''Tyrannosaurus'' támadását.<ref name=carpenter1998/> Egy [[2003]]-as [[madagaszkár]]i ''[[Majungasaurus]]'' lelet azt igazolja, hogy erre a theropodára a [[kannibalizmus (zoológia)|kannibalizmus]] is jellemző volt.<ref name=rogersetal2003>{{cite journal|author=Raymond R. Rogers|coauthors=David W. Krause, Kristina Curry Rogers|date=2003-04-03|title=Cannibalism in the Madagascan dinosaur Majungatholus atopus|journal=Nature|volume=422|pages=515–518|pmid=12673249|url=http://www.nature.com/nature/journal/v422/n6931/full/nature01532.html|accessdate=2008-09-17}}</ref>
 
Az újabb keletű fosszilis bizonyítékok alapján az olyan növényevő dinoszauruszok, mint az ''[[Oryctodromeus]]'' legalábbis részben ásó életmódot folytattak,<ref name=VMK07>{{cite journal|author=Varricchio DJ, Martin, AJ and Katsura, Y|year=2007|title=First trace and body fossil evidence of a burrowing, denning dinosaur|journal=Proceedings of the Royal Society B: Biological Sciences|volume=274|issue=1616|pages=1361–1368|doi=10.1098/rspb.2006.0443}}</ref> míg némelyik kezdetleges, madárszerű dromaeosaurida, például a ''[[Microraptor]]''<ref name=chatterjee2007>{{cite journal|last=Chatterjee|first=S.|coauthors=and Templin, R.J.|year=2007|title=Biplane wing planform and flight performance of the feathered dinosaur ''Microraptor gui''|journal=Proceedings of the National Academy of Sciences|volume=104|issue=5|pages=1576–1580|url=http://www.pnas.org/cgi/reprint/0609975104v1.pdf|format=PDF|doi=10.1073/pnas.0609975104 <!--Retrieved from Yahoo! by DOI bot-->|accessdate=2008-09-17}}</ref> és a rejtélyes [[scansoriopterygidaeScansoriopterygidae|scansoriopterygidák]]<ref name=zhang2002>{{cite journal|author=Zhang, F.; Zhou, Z.; Xu, X.; and Wang, X.|year=2002|title=A juvenile coelurosaurian theropod from China indicates arboreal habits|journal=Naturwissenschaften|volume=89|issue=9|pages=394–398|doi=10.1007 /s00114-002-0353-8|pmid=12435090}}</ref> pedig feltehetően a fákon éltek. AzonbanEzen kívül létezik bizonyíték az egyes spinosauridák részleges vízi életmódjára is.<ref name=RMetal10>{{cite journal|last=Amiot|first=R.|coauthors=Buffetaut, E.; Lécuyer, C.; Wang, X.; Boudad, L.; Ding, Z.; Fourel, F.; Hutt, S.; Martineau, F.; Medeiros, A.; Mo, J.; Simon, L.; Suteethorn, V.; Sweetman, S.; Tong, H.; Zhang, F.; and Zhou, Z.|year=2010|title=Oxygen isotope evidence for semi-aquatic habits among spinosaurid theropods|journal=Geology|volume=38|issue=2|pages=139–142|doi=10.1130/G30402.1}}</ref> Mindemellett a legtöbb dinoszaurusz a talajon való mozgáshoz alkalmazkodott.
 
AzEgy állatokdinoszaurusz mozgásábatalajon való mozgásának jobb megértése lehetővé teszi a mozgásszimulációkviselkedésének nyújtanakmodellezését betekintéstis. EzekA [[biomechanika]] segítségével például tanulmányozható aza állatdinoszauruszok izomzata által kifejtett erő és a gravitáció csontvázra gyakorolt hatása, amelybőlamiből pedig kideríthető példáulkiszámítható, hogy az egyes állatok milyen gyorsan tudtak futni,<ref>{{cite journal|authorlast=Alexander |first=RM|title=Dinosaur biomechanics|journal=Proceedings of the Royal Society of Biological Sciences|volume=273|issue=1596|year=2006|pages=1849–1855|doi=10.1098/rspb.2006.3532}}</ref> hogy képes volt-e a ''Diplodocus'' [[hangrobbanás]]t előidézni a farkcsapásával,<ref>{{cite journal|authorlast=Kate DouglasGoriely|first=A|coauthors=StephenMcMillen Young|date=1998-04-18T|title=TheShape dinosaur detectives|journal=New Scientist|issue=2130|pages=24|url=http://www.newscientist.com/article/mg15821305.300-the-dinosaur-detectives.html|accessdate=2008-09-17}}</ref> hogy az óriás theropodáknak le kellett-e lassítaniukof a zsákmánycracking üldözése közben, hogy megóvják magukat a végzetes sérülésektől<ref>{{cite journalwhip|authoryear=Jeff Hecht2002|datejournal=1998-04-18|title=ThePhysical deadlyReview dinos that took a diveLetters|journalvolume=New Scientist88|issue=213024|pages=13244301|urldoi=http://www10.newscientist.com1103/article/mg15821302PhysRevLett.100-the-deadly-dinos-that-took-a-dive88.html244301|accessdatepmid=2008-09-1712059302}}</ref> vagy hogy képeseka voltaksauropodák lebeghettek-e lebegni a vízben.<ref>{{cite journal|author=Henderson, D.M.|year=2003|title=Effects of stomach stones on the buoyancy and equilibrium of a floating crocodilian: A computational analysis|journal=Canadian Journal of Zoology|volume=81|issue=8|pages=1346–1357|doi=10.1139/z03-122}}</ref>
 
=== Fiziológia ===
{{fő|Dinoszauruszok fiziológiája}}
[[Fájl:DMSN dinosaurs.jpg|bélyegkép|jobbra|210px|Egy Stegosaurusra és kicsinyére támadó Allosaurus a Denveri Tudomány és Természet Múzeumában (Denver Museum of Science and Nature)]]
Már az [[1960-as évek]] óta erősen vitatott a dinoszauruszok hőmérsékletszabályozásának mikéntje. Eredetileg a tudósok nagyjából egyetértettek abban, hogy a dinoszauruszok egyáltalán nem voltak képesek szabályozni a testhőmérsékletüket. Nemrégiben azonban arra az álláspontra jutottak, hogy [[melegvérű]]ek voltak. A vita jelenleg arról folyik, hogy hogyan szabályozták a testhőmérsékletüket.
 
Miután felfedezték a dinoszauruszokat, az őslénykutatók először azt állították, hogy [[hidegvérű]]ek voltak: 'rettentő gyíkok', ahogy a nevük is utal rá. A feltételezett hidegvérűség azt jelentette, hogy ezek az állatok a mai hüllőkhöz hasonlóan aránylag lassan mozogtak és testhőmérsékletüket a környezetükből és táplálékuk emésztéséből nyert hő szabályozta. A hidegvérűség uralkodó nézet volt [[1968]]-ig, Robert T. Bakker, a melegvérűség-elmélet egyik első hívének nagy hatású bírálatáig.
 
A legújabb leletek arra utalnak, hogy a dinoszauruszok hidegebb hőmérsékleten is eléltek és ennek következményeként néhányuk biztosan képes volt a testhőmérsékletét szabályozni (amelyben az állat tömege is segíthetett). Melegvérűségre utaló bizonyítékokat szolgáltatott a sarkvidéki dinoszauruszok felfedezése Ausztráliában és az Antarktiszon<ref>{{cite web|url=http://www.enchantedlearning.com/subjects/dinosaurs/dinofossils/locations/Antarctica.shtml|title=Antarctic Dinosaur Fossils|accessdate=2008-09-17}}</ref> (ahol a fél éven át tartó sötét és hideg, bár a jelenkorinál enyhébb<ref>{{cite web|url=http://www.usatoday.com/weather/news/w709din.htm|title=Antarctic dinosaurs clue to warmer climate|accessdate=2008-09-17}}</ref> sarki téllel kellett megküzdeniük az állatoknak), a tollas dinoszauruszok felfedezése (jó okkal feltételezhető, hogy a dinoszaurusztollak szerepe is a hőszigetelés volt), valamint a melegvérűekre jellemző véredényszerkezetek leírása a dinoszauruszcsontokban. Csontvázrendszerük alapján a theropodák és egyes más dinoszauruszok olyan aktív életmódot folytattak, amelyhez előnyösebb a melegvérűek keringési rendszere, míg a sauropodák kevésbé tűnnek melegvérűnek. Lehetséges tehát, hogy egyes fajok melegvérűek voltak, míg mások nem. A jellegzetességekről szóló tudományos viták tovább folytatódnak.<ref>{{cite book|author=Keith M. Parsons|year=2001|title=Drawing Out Leviathan|publisher=Indiana University Press|pages=22–48|isbn=0253339375}}</ref>
 
Bonyolítja a vitákat az a tény, hogy a melegvérűség több mechanizmuson alapul. A legtöbb vita során a dinoszauruszokat az átlagos méretű madarakhoz vagy emlősökhöz hasonlítják, melyek jelentős mennyiségű energiát fordítanak arra, hogy testhőmérsékletüket a környezetüké fölé emeljék. A kisebb madarak és emlősök is rendelkeznek a lehűlésüket gátló hőszigeteléssel, zsírral, szőrrel vagy tollakkal. Viszont a nagy emlősök, például az [[elefánt]]ok hőháztartása más, mivel a szabályozáshoz használható testfelületük a testtömegükhöz képest kicsi ([[Haldane|Haldane-elv]]). A felület kisebb arányban nő a testmérettel, mint a testtömeg. Például a háromszor nagyobb testméret 3<sup>3</sup>, azaz 27-szer nagyobb testtömeget, míg mindössze csak 3<sup>2</sup>, azaz 9-szer nagyobb testfelületet eredményez. Mivel a kisebb testfelület kevesebb hőt képes átengedni, a nagy testméretű állatoknál új tulajdonságok fejlődtek ki a hatékony hőszabályozáshoz. Az elefántoknál a szőrzet hiánya és a hatalmas fülek segítik a hőleadást, továbbá viselkedésük is ehhez alkalmazkodott (vizet fröcskölnek magukra vagy sárfürdőt vesznek).
 
A nagy dinoszauruszok szervezete talán hasonlóan működött; testük mérete miatt aránylag lassan tudtak hőt leadni, így előállhatott náluk a [[gigantotermia]] állapota, azaz az állatok melegebbek voltak ugyan a környezetüknél, de ezt pusztán a tömegükkel érték el, nem pedig a madaraknál vagy az emlősöknél megfigyelhető alkalmazkodás révén.
Ez az elmélet azonban nem alkalmazható a számos kutya- és kecskeméretű fajra, melyek az állatközösségek nagy részét alkották a mezozoikumban.
 
Egy ''[[Thescelosaurus]]'' mellkasüregének ([[2000]]-ben elvégzett) modern [[komputertomográfia|komputertomográfiás]] (CT) vizsgálata egy négyüregű szív maradványait mutatta ki.<ref>{{cite journal|author=Fisher, P. E., Russell, D. A., Stoskopf, M. K., Barrick, R. E., Hammer, M. & Kuzmitz, A. A.|year=2000|title=Cardiovascular evidence for an intermediate or higher metabolic rate in an ornithischian dinosaur|journal=Science|volume=288|issue=5465|pages=503–505|doi=10.1126/science.288.5465.503|pmid=10775107}}</ref> A lelet vitákat váltott ki a tudósok között, akik a vizsgálati eredményt anatómiai szempontból hibásnak<ref>{{cite journal|author=Hillenius, W. J. & Ruben, J. A.|year=2004|title=The evolution of endothermy in terrestrial vertebrates: Who? when? why?|journal=Physiological and Biochemical Zoology|volume=77|issue=6|pages=1019–1042|doi=10.1086/425185|pmid=15674773}}</ref> illetve egyszerűen fantáziálásnak minősítették.<ref>{{cite journal|title=Dinosaur with a Heart of Stone|author=Rowe T, McBride EF, & Sereno PC|year=2001|journal=Science|volume=291|issue=5505|pages=783|doi=10.1126/science.291.5505.783a|pmid=11157158}}</ref> A kérdés hogy a lelet mennyire tükrözi a dinoszauruszok metabolikus arányát és belső anatómiáját vitás lehet, de a tárgy mibenlététől függetlenül tény. hogy az emlősöknek és a madaraknak, a dinoszauruszok legközelebbi ma élő rokonainak négyüregű szíve van (ami jóllehet a krokodiloknál kissé módosult, a vízi életmód hatására), így elképzelhető, hogy a dinoszauruszok is hasonlóval rendelkeztek.<ref name=CH04>{{cite book|author=Chinsamy, Anusuya; Hillenius, Willem J.|year=2004|chapter=Physiology of nonavian dinosaurs|title=The Dinosauria|edition=2nd edition|pages643–659}}</ref>
 
=== Lágy szövetek és DNS ===
[[Fájl:9119 - Milano, Museo storia naturale - Scipionyx samniticus - Foto Giovanni Dall'Orto 22-Apr-2007.jpg|bélyegkép|A ''Scipionyx samniticus'' fosszíliáján lágy szövetek lenyomatai láthatók.]]
Az egyik legismertebb lágyszövet lenyomat az [[olaszország]]i [[Petraroia]]-ból került elő, [[1998]]-ban. A lelet egy nagyon fiatal coelurosaurus, egy ''[[Scipionyx]] samniticus'' maradványait tartalmazza. Megőrződtek a még kifejletlen dinoszaurusz vékony- és a vastagbelének, májának, izomzatának, valamint légcsövének részletei.<ref name=softtissue/>
 
A ''Science'' [[2005]] [[március]]imárciusi számában Dr. Mary Higby Schweitzer és társai bejelentették, hogy egy, a montanai Hell Creek-formáció területén felfedezett 68 millió éves ''Tyrannosaurus rex'' lábcsontjában rugalmas anyagot találtak, amelyet a tudóscsoportnak sikerült rehidratálnia.<ref name=Schweitzer2005Soft-Tissue/>
 
Mikor néhány héttel később (demineralizációs eljárás segítségével) eltávolították az ásványi anyagot a fosszilizálódott csont velőüregéből, Schweitzer érintetlen állapotban levő belső struktúrákat, véredényeket, csontmátrixot és kötőszövetet ([[kollagén]]rostokat) talált. Alapos mikroszkópos vizsgálat után kiderült, hogy a dinoszaurusz lágy szöveteinek vélt anyag még sejt szintű mikrostruktúrákat is tartalmaz. Az anyag pontos összetétele és természete még nem ismeretes, de számos hírforrás a ''Jurassic Park'' című filmet felidézve számolt be róla. A lelet értelmezése még tart és Dr. Schweitzer felfedezésének valódi jelentősége egyelőre nem tisztázott.<ref name=Schweitzer2005Soft-Tissue/><ref>{{cite web|url=http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&id=4509|title=A Tyrannosaurus rex lágy szövetmaradványaira bukkantak|accessdate=2008-09-17}}</ref>
 
[[Fájl:Resin with insect (aka).jpg|bélyegkép|jobbra|210px|Gyanta és egy benne konzerválódott rovar]]
Számos elképzelés létezik a dinoszauruszok technológiai úton történő életre keltésére. [[Michael Crichton]] ''Jurassic Park'' című könyve által vált ismertté az az elmélet, amely szerint a tudósok egy [[gyanta|gyantában]] fosszilizálódott [[szúnyogfélék|moszkítóból]] kivont vérből rekonstruálják a dinoszauruszok [[DNS (biológia)|DNS]]-ét, [[béka]]génekkel pótolva a hiányzó részeket. Ezen a módon valószínűleg nem lehetséges a dinoszauruszok újraélesztése, ugyanis a gyantába került DNS is idővel károsodik a levegő, a víz, a baktériumok, a hőmérsékletváltozások és a kozmikus sugárzás hatására, csökkentve az esélyt a használható DNS kinyerésére (a DNS károsodása [[racemizáció]]s teszt segítségével kimutatható).
 
A PloS One folyóiratban (2008. július 30-án) publikált újabb kutatások vitatják azt az állítást, hogy a talált anyag a ''Tyrannosaurus'' lágy szövete. Thomas Kaye és a University of Washingtonon dolgozó munkatársai azt állították, hogy a ''Tyrannosaurus'' csontban talált nyálkás biofilmet olyan baktériumok hozták létre, amelyek a véredények és a sejtek eltűnésével hátra maradt helyet töltötték ki.<ref>{{cite journal|first=Thomas G.|last=Kaye|coauthors=Gaugler, G.; and Sawlowicz, Z.|title=Dinosaurian Soft Tissues Interpreted as Bacterial Biofilms.|journal=PLoS ONE|year=2008|month=07|volume=3|issue=7|pages=e2808|doi=10.1371/journal.pone.0002808|pmid=18665236|pmc=2483347|url=http://www.plosone.org/article/fetchArticle.action?articleURI=info:doi/10.1371/journal.pone.0002808|accessdate=2008-10-31}}</ref> A kutatók úgy találták, hogy a korábban vérsejtekként azonosított maradványok valójában vastartalmú mikroszkopikus ásványi gömbök (framboidok). Hasonló gömböket találtak különböző, más időszakokból származó fosszíliáknál, például [[ammoniteszek]]nél is. Az ammoniteszek esetében a gömbök elhelyezkedése kizárja, hogy a bennük levő vas az állat véréből származik.<ref>{{cite web|url=http://newswise.com/articles/view/542898/|title=New Research Challenges Notion That Dinosaur Soft Tissues Still Survive|accessdate=2008-09-17}}</ref>
 
Két beszámoló szerint már sikerült dinoszauruszfosszíliákból DNS-t kinyerni, de ezeket az eseteket sem további vizsgálati eredmények, sem hivatalos nyilatkozatok nem erősítették meg.<ref>{{cite journal|author=Han-Lin Wang|coauthors=Zi-Ying Yan, Dong-Yan Jin|yeardate=1997|month=-05|day=1-01|title=Reanalysis of published DNA sequence amplified from Cretaceous dinosaur egg fossil|journal=Molecular Biology and Evolution|volume=14|issue=5|pages=589–591|pmid=9159936|url=http://mbe.oupjournals.org/cgi/reprint/14/5/589|format=PDF|accessdate=2008-09-17}}</ref> Azonban egy (elméletileg) a dinoszauruszoknál is fellelhető látó[[peptid]]et sikerült beazonosítani a még élő rokon fajok (hüllők és madarak) génszekvenciáin végzett analitikus filogenetikai rekonstrukció segítségével.<ref>{{cite journal|first=Belinda S. W.|last=Chang|coauthors=Karolina Jönsson, Manija A. Kazmi, Michael J. Donoghue, Thomas P. Sakmar|date=2002-09-01|title=Recreating a Functional Ancestral Archosaur Visual Pigment|journal=Molecular Biology and Evolution|volume=19|issue=9|pages=1483–1489|url=http://mbe.oupjournals.org/cgi/content/full/19/9/1483|accessdate=2008-09-17}}</ref> Emellett különböző [[fehérje|fehérjéket]],<ref>{{cite journal|author=Embery G, Milner AC, Waddington RJ, Hall RC, Langley MS, Milan AM|title=Identification of proteinaceous material in the bone of the dinosaur Iguanodon|journal=Connect Tissue Res|year=2003|volume=44|issue=Suppl. 1|pages=41–6|pmid=12952172|doi=10.1080/713713598}}</ref> köztük [[hemoglobin]]okat<ref>{{cite journal|author=Schweitzer MH, Marshall M, Carron K, Bohle DS, Busse SC, Arnold EV, Barnard D, Horner JR, Starkey JR|title=Heme compounds in dinosaur trabecular bone|journal=Proc. Natl. Acad. Sci. U.S.A.|year=1997|volume=94|issue=12|pages=6291–6|pmid=9177210|doi=10.1073/pnas.94.12.6291|pmc=21042}}</ref> is felfedezni véltek a dinoszauruszok fosszíliáiban.<ref>{{cite journal|author=Embery G, Milner AC, Waddington RJ, Hall RC, Langley MS, Milan AM|title=Identification of proteinaceous material in the bone of the dinosaur Iguanodon|journal=Connect Tissue Res|year=2003|volume=44|issue=Suppl. 1|pages=41–6|pmid=12952172|doi=10.1080/713713598}}</ref>
 
== Tollak és a madarak eredete ==
{{fő|Tollas dinoszauruszok}}
{{fő|Dinoszaurusz-madár kapcsolat}}
Az elképzelést, hogy a madarak a dinoszauruszoktól származnak, [[Thomas Henry Huxley]] vetette fel [[1868]]-ban.<ref name=huxley1868>{{cite journal|last=Huxley|first=Thomas H.|year=1868|title=On the animals which are most nearly intermediate between birds and reptiles|journal=Annals of the Magazine of Natural History|volume=4|issue=2|pages=66–75}}</ref> Gerhard Heilmann munkája után a 20. század elején elvetették ezt az elméletet és inkább a [[thecodontia|thecodontiákat]] kezdték a madarak őseinek tekinteni, főként arra hivatkozva, hogy a dinoszauruszoknak nem volt villacsontjuk.<ref name=heilmann>{{cite book|last=Heilmann|first=Gerhard|year=1926|title=The Origin of Birds|location=London|publisher=Witherby|pages=208|isbn=0486227847}}</ref> A későbbi felfedezések azonban bebizonyították, hogy a villacsont (ami a kulcscsontok összenövésével jött létre) már jelen volt ezeknél az állatoknál is;<ref name=KP04/> ahogyan az elsőként [[1924]]-ben, egy ''Oviraptor'' leletnél megmutatkozott, bár ezt a csontot kezdetben tévesen köztes kulcscsontként azonosították.<ref name=HO24>{{cite journal|last=Osborn|first=Henry Fairfield|year=1924|title=Three new Theropoda, ''Protoceratops'' zone, central Mongolia|journal=American Museum Novitates|volume=144|pages=1–12|url=http://digitallibrary.amnh.org/dspace/bitstream/2246/3223/1/N0144.pdf|format=PDF|accessdate=2008-09-17}}</ref> Az 1970-es években [[John Ostrom]] felélesztette a dinoszaurusz-madár kapcsolat elméletet,<ref name=ostrom1973>{{cite journal|last=Ostrom|first=John H.|year=1973|title=The ancestry of birds|journal=Nature|volume=242|issue=5393|pages=136|doi=10.1038/242136a0}}</ref> mely igazából az elkövetkező évtizedekben vált fontossá, amikor a kladisztikai analízis megjelent,<ref name=gauthier1986>{{cite book|last=Gauthier|first=Jacques|year=1986|chapter=Saurischian monophyly and the origin of birds|editor=Padian, Kevin|title=The Origin of Birds and the Evolution of Flight|series=Memoirs of the California Academy of Sciences '''8'''|pages=1–55}}</ref> és egyre több kis méretű theropodát, illetve korai madarat fedeztek fel.<ref name=TRHJ00/> Különösen a Yixian-formációban (Jihszien) talált maradványok váltak fontossá, melyek között különböző theropodák és korai madarak is előfordultak, gyakran tollszerű struktúrákkal együtt.<ref name=KP04/>
 
A madarak és a röpképtelenmadarak közé nem tartozó dinoszauruszok sokban hasonlítanak egymásra. A madarak több mint száz olyan anatómiai jellemzővel rendelkeznek, amelyek megtalálhatók a theropoda dinoszauruszoknál is, emiatt őket (és közöttük is leginkább a coelurosaurusok Maniraptora csoportját<ref name=KP04/>) tekintik a legközelebbi őseiknek.<ref>{{cite journal|author=Mayr, G., Pohl, B. and Peters, D.S.|year=2005|title=A Well-Preserved Archaeopteryx Specimen with Theropod Features|journal=Science|volume=310|issue=5753|pages=1483–1486|doi=10.1126/science.1120331|pmid=16322455}}</ref> Néhány tudós, mint például Alan Feduccia és Larry Martin más evolúciós utakat is lehetségesnek tartanak, melyek között szerepel Heilmann bazális archosaurusokról alkotott elméletének átdolgozott változata,<ref name=martin2004>{{cite journal|last=Martin|first=Larry D.|year=2006|title=A basal archosaurian origin for birds|journal=Acta Zoologica Sinica|volume=50|issue=6|pages=977–990}}</ref> illetve az a teória is, hogy ugyan a maniraptora theropodák voltak a madarak ősei, de ők maguk nem voltak dinoszauruszok, csupán a [[konvergens evolúció]] következményeként hasonlítottak rájuk.<ref name=AF02>{{cite journal|last=Feduccia|first=A.|year=2002|title=Birds are dinosaurs: simple answer to a complex problem|journal=The Auk|volume=119|pages=1187–1201|doi=10.1642/0004-8038(2002)119[1187:BADSAT]2.0.CO;2}}</ref>
 
=== Tollak ===
[[Fájl:Archaeopteryx-model.jpg|bélyegkép|190px|jobbra|Az ''[[Archaeopteryx|Archaeopteryx lithographica]]'' rekonstrukciója az Oxfordi Egyetem Természetrajzi Múzeumában]]
 
Az [[1861]]-ben felfedezett ''Archaeopteryx'' az elsőként megtalált példa a „tollas dinoszauruszra”. Az első lelet a dél-[[németország]]i [[Solnhofen]] [[bánya|bányájának]] mészkőrétegéből került elő, amelyben rendkívül részletes fosszíliák találhatók. Az ''Archaeopteryx'' egy átmeneti fosszília, nyilvánvalóan a modern hüllők és a madarak közötti állapotot képviseli. Mivel a felfedezés csak két évvel követte [[Charles Darwin|Darwin]] ''[[A fajok eredete]]'' című művének megjelenését, felszította az [[evolúció]]elmélet és a [[kreacionizmus]] támogatói közötti vitákat. Ez a korai madár annyira dinoszaurusz-szerű, hogy a tollak lenyomata nélkül könnyen összetéveszthető a ''[[Compsognathus]]szal''.<ref name=PW88>{{cite journal|author=Wellnhofer, P|year=1988|title=Ein neuer Exemplar von ''Archaeopteryx''|journal=Archaeopteryx|volume=6|pages=1–30}}</ref>
 
[[Fájl:Scansoriopteryx.jpg|150px|bélyegkép|balra|''[[Scansoriopteryx]]'']]
Az [[1990-es évek]]tőlévektől kezdődően számos további tollas dinoszaurusz maradványa került elő, újabb bizonyítékokkal szolgálva a dinoszauruszok és a madarak közötti közeli kapcsolatra. A legtöbb leletet az észak-kínai [[Liaoning]] tartományban találták meg, amely a kréta időszak idején egy szigetkontinenshez tartozott. Habár toll-lenyomatokat csak az itteni [[bióta|Jehol-bióta]] [[lagerstätten|lagerstättéjében]] (csúcslelőhelyén) és még pár másik helyen találtak, lehetséges, hogy a világ más részein élő, a madarak közé nem röpképtelentartozó dinoszauruszok egy része is tollas volt. A tollas leletek hiányát az magyarázza, hogy a fosszilizációs folyamat során a bőr és a tollak csak ritkán őrződnek meg. Az eddig felfedezett kezdetleges (vékony, rostszerű) prototollakkal rendelkező dinoszauruszok között találhatók compsognathidák (például a ''[[Sinosauropteryx]]'') és [[tyrannosauroidea|tyrannosauroideák]] (például a ''[[Dilong (dinoszaurusz)|Dilong]]'' )<ref>{{cite journal|author=Xu X.; Norell, M.A.; Kuang X.; Wang X.; Zhao Q.; and Jia C.|title=Basal tyrannosauroids from China and evidence for protofeathers in tyrannosauroids|journal=Nature|year=2004|volume=431|issue=7009|pages=680–684|pmid=15470426|doi=10.1038/nature02855 <!--Retrieved from PMID by DOI bot-->}}</ref>, fejlettebb, tollrostokkal rendelkező dinoszauruszok azonban csak a coelurosaurusok Maniraptora alcsoportjából váltak ismertté, amely tartalmazza az oviraptorosaurusokat, a troodontidákat, a dromaeosauridákat, valamint a madarakat.<ref name=KP04/><ref name=GC06>{{cite journal|last=Göhlich|first=U.B.|coauthors=and Chiappe, L.M.|year=2006|title=A new carnivorous dinosaur from the Late Jurassic Solnhofen archipelago|journal=Nature|volume=440|issue=7082|pages=329–332|doi=10.1038/nature04579|pmid=16541071}}</ref> A tollas dinoszauruszokról készült leírások azonban vitákat váltottak ki; a téma talán a legismertebb két kritikusa Alan Feduccia és Theagarten Lingham-Soliar, akik kijelentették, hogy a prototollak valójában elbomlott kollagénrostok, amelyek a dinoszauruszok kültakarója alatt helyezkedtek el<ref name=TLS03>{{cite journal|last=Lingham-Soliar|first=T.|year=2003|title=The dinosaurian origin of feathers: perspectives from dolphin (Cetacea) collagen fibers|journal=Naturwissenschaften|volume=12|pages=563–567|pmid=14676953|doi=10.1007/s00114-003-0483-7 <!--Retrieved from PMID by DOI bot-->}}</ref><ref name=FLH05>{{cite journal|last=Feduccia|first=A.|coauthors=Lingham-Soliar, T.; and Hinchliffe, J.R.|year=2005|title=Do feathered dinosaurs exist? Testing the hypothesis on neontological and paleontological evidence|journal=Journal of Morphology|volume=266|issue=2|pages=125–166|pmid=16217748|doi=10.1002/jmor.10382 <!--Retrieved from PMID by DOI bot-->}}</ref><ref name=LSFX07>{{cite journal|last=Lingham-Soliar|first=T.|coauthors=Feduccia, A.; and Wang X.|year=2007|title=A new Chinese specimen indicates that 'protofeathers' in the Early Cretaceous theropod dinosaur ''Sinosauropteryx'' are degraded collagen fibres|journal=Proceedings of the Biological Sciences|volume=274|issue=1620|pages=1823–9|pmid=17521978|doi=10.1098/rspb.2007.0352 <!--Retrieved from PMID by DOI bot-->|pmc=2270928}}</ref>, illetve, hogy a tollrostos maniraptorák valójában nem voltak dinoszauruszok, csupán a konvergens evolúció eredményeként hasonlítottak ezekre az állatokra.<ref name=AF02/><ref name=FLH05/> Elképzeléseik nagy részét azonban más kutatók nem fogadták el, mivel úgy találták, hogy a tudományos alapjuk megkérdőjelezhető.<ref>{{cite journal|last=Prum|first=Richard O.|month=04|year=2003|title=Are Current Critiques Of The Theropod Origin Of Birds Science? Rebuttal To Feduccia 2002|journal=The Auk|volume=120|issue=2|pages=550–61|url=http://links.jstor.org/sici?sici=0004-8038(200304)120:2%3C550:ACCOTT%3E2.0.CO;2-0|doi=10.1642/0004-8038(2003)120[0550:ACCOTT]2.0.CO;2|accessdate=2008-09-17}}</ref>
 
=== Csontváz ===
[[Fájl:Chicago Illinois - Sue - Field Museum1.jpg|210px|jobbra|bélyegkép|A legjobb állapotban megmaradt Tyrannosaurus rex, ''Sue'' csontváza a Field Természetrajzi Múzeumban (Field Museum of Natural History)]]
Mivel a tollakat általában a madarak sajátosságának tartják, a tollas dinoszauruszokat a madarak és a dinoszauruszok közötti hiányzó láncszemnek tekintik. Az őslénykutatók számára azonban lényegesebb a két csoport csontvázrendszerének számos közös vonása. A madarak és a dinoszauruszok csontvázának összehasonlítása és a kladisztikai analízis megerősítette a két csoport közötti kapcsolat valószínűségét, különösen a theropodák egyik ágát, a maniraptorákat illetően. Hasonlóságok figyelhetők meg a nyak, a szeméremcsont, a [[csukló]] (félhold alakú kéztőcsont), a [[kar]] és a [[vállöv]], a lapocka, a kulcscsont és a [[szegycsont]] esetében.
 
=== Lágy szövet anatómia ===
[[Fájl:Diplodocinae jmallon.jpg|210px|bélyegkép|A ''Diplodocus'' is zúzóköveket nyelt le a pálmalevelek emésztésének megkönnyítésére]]
Az Ohiói Egyetem Patrick O'Connor által vezetett kutatásavizsgálata bebizonyította, hogy a nagy húsevő dinoszauruszok olyan összetett légzsákrendszerrel rendelkeztek, mint amilyennel a mai madarak. A theropoda dinoszauruszok (két, madárszerű lábon járó húsevők) tüdeje ugyanúgy pumpálhatott levegőt a nagy csöves csontok belsejébe is benyúló légzsákokba, mint ahogyan az a madaraknál is történik. „A madarak egyedi jellegzetességeinek őseiknél is léteznie kellett valamilyen formában”, jelentette ki O'Connor (2005-ben).<ref>{{cite journal|author=O'Connor P.M. & Claessens L.P.A.M.|year=2005|title=Basic avian pulmonary design and flow-through ventilation in non-avian theropod dinosaurs|journal=Nature|volume=436|issue=7048|pages=253–256|doi=10.1038/nature03716|pmid=16015329}}</ref>
 
A Public Library of Science ONE című online folyóirat 2008. [[szeptember 29.|szeptember 29]]-ei számában levő ''[[Aerosteon|Aerosteon riocoloradensis]]'' leírás szolgáltatja a legszilárdabb bizonyítékot arra, hogy a dinoszauruszok madárszerű légzőrendszerrel rendelkeztek. A CT vizsgálat feltárta, hogy az ''Aerosteon'' testüregében légzsákok helyezkedtek el.<ref>{{cite journal|last=Sereno|first=P.C.|coauthors=Martinez R.N., Wilson J.A., Varricchio D.J., Alcober O.A.; and Larsson, H.C.E.|year=2008|month=09|title=Evidence for Avian Intrathoracic Air Sacs in a New Predatory Dinosaur from Argentina|journal=PLoS ONE|volume=3|issue=9|pages=e3303|doi=10.1371/journal.pone.0003303|pmid=18825273|pmc=2553519|url=http://www.plosone.org/article/info%3Adoi%2F10.1371%2Fjournal.pone.0003303|accessdate=2008-09-29}}</ref><ref>{{cite web|url=http://newswise.com/articles/view/544722/|title=Meat-Eating Dinosaur from Argentina Had Bird-Like Breathing System|accessdate=2008-09-29}}</ref>
 
A madarak és a dinoszauruszok közti közeli rokonság újabb nyilvánvaló jele a zúzókövek használata. Az állatok által lenyelt kövek a gyomorba jutva segítik a nehezen emészthető rostos táplálék megőrlését. A fosszíliákhoz tartozó zúzóköveket [[gasztrolit]]oknak nevezik.<ref>{{cite journal|author=Wings O|title=A review of gastrolith function with implications for fossil vertebrates and a revised classification|journal=Palaeontologica Polonica|volume=52|issue=1|pages=1–16|year=2007|url=http://www.app.pan.pl/archive/published/app52/app52-001.pdf|format=PDF|accessdate=2009-02-16}}</ref>
 
=== Szaporodásbiológia ===
Egy [[2003]]-ban felfedezett ''Tyrannosaurus rex'' csontváz<ref>{{cite web|url=http://news.ncsu.edu/releases/2007/april/065.html|title=Soft Tissue Taken from Tyrannosaurus Rex Fossil Yields Original Protein|author=Tracey Peake|date=2007-04-12|accessdate=2008-10-07}}</ref> arra szolgált bizonyítékul, hogy a dinoszauruszok és a madarak közös őssel rendelkeznek, továbbá első ízben tette lehetővé egy dinoszaurusz nemének megállapítását. A tojáshéjképzéshez szükséges [[kalcium]]ot a nőnemű madarak az úgynevezett medulláris csontban raktározzák, amely a madár lábcsontjainak belsejében, a belső [[csont]]hártya és a csontüregcsontvelő között található speciális csontszövet. A ''Tyrannosaurus rex'' hátsó lábcsontjainak hasonló csontszövet-maradványai azt sejtetik, hogy a ''zsarnokgyík'' is ilyen szaporodási stratégiát követett, és egyben a megtalált egyed nőnemű volt.<ref name=Schweitzer2005Gender-specific>{{cite journal|last=Schweitzer|first=M.H.|coauthors=Wittmeyer, J.L.; and Horner, J.R.|title=Gender-specific reproductive tissue in ratites and ''Tyrannosaurus rex''|journal=Science|volume=308|issue=5727|pages=1456–1460|url=http://www.sciencemag.org/cgi/content/abstract/308/5727/1456|doi=10.1126/science.1112158|year=2005|pmid=15933198|accessdate=2008-09-17}}</ref> A további kutatások a theropodák közé tartozó ''Allosaurus'' és az ornithopodák közé tartozó ''[[Tenontosaurus]]'' maradványai között is megtalálták a medulláris csontot. A tény, hogy az ''Allosaurus'', a ''Tyrannosaurus'' és a ''Tenontosaurus'' egyazon fejlődési vonalon található, arra utal, hogy a dinoszauruszoknál nagyon korán kifejlődött ez a jellegzetesség. A medulláris csont a kifejletlen példányoknál is megtalálható, ami azt jelzi, hogy a dinoszauruszok nagy méretükhöz képest elég gyorsan elérték az [[nemi érettség|ivarérettséget]].<ref name=LW08>{{cite journal|last=Lee|first=Andrew H.|coauthors=and Werning, Sarah|year=2008|title=Sexual maturity in growing dinosaurs does not fit reptilian growth models|journal=Proceedings of the National Academy of Sciences|volume=105|issue=2|pages=582–587|doi=10.1073/pnas.0708903105|url=http://www.pnas.org/cgi/content/abstract/105/2/582|pmid=18195356|pmc=2206579|accessdate=2008-09-17}}</ref>
 
=== Viselkedésre utaló bizonyíték ===
Egy [[2004]]-ben felfedezett [[Troodontidae|troodontida]] fosszíliáján a madarakra jellemző alvó testhelyzet látható, amelyben az állat hátra fordított fejét az egyik karja alá dugja.<ref>{{cite journal|doilast=10.1038/nature02898Xing|authorfirst=Xing Xu|coauthors=Mark A. Norell|date=2004-10-14|title=A new troodontid dinosaur from China with avian-like sleeping posture|journal=Nature|volume=431|issue=7010|pages=838–841|doi=10.1038/nature02898|pmid=15483610|url=http://www.nature.com/nature/journal/v431/n7010/full/nature02898.html|accessdate=2008-09-17}}</ref><ref>{{cite journal|author=Jackie Dent|date=2004-10-13|title='Sleeping dragon' rested like a bird|journal=Guardian Unlimited|url=http://www.guardian.co.uk/life/news/story/0,12976,1326559,00.html|accessdate=2008-09-17}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.amnh.org/science/papers/sleeping.php|title=First Ever Fossil Of Sleeping Dinosaur Found In China|accessdate=2008-09-17}}</ref> Ez a póz a mai madaraknál a fej melegen tartására szolgál.
 
== Kihalás ==
{{fő|Kréta-tercier esemény}}
{{fő|Kihalások okai}}
A röpképtelenmadarak közé nem tartozó dinoszauruszok 65 millió évvel ezelőtt hirtelen bekövetkező tömeges kipusztulása az őslénytan egyik legvitatottabb problémája. Ez idő tájt számos más állatcsoport, például az ammoniteszek, a [[nautilus]]-szerű puhatestűek, a mosasaurusok, a plesiosaurusok, a pterosaurusok, a növényevő teknősök és krokodilok, több madárfaj és egyes emlőscsoportok kihalására is sor került.<ref name=MacLeod/> Ezt a tömeges fajpusztulást kréta-tercier kihalási eseménynek (röviden K-T eseménynek) nevezik. Az 1970-es évek óta zajlik a folyamat okainak kiterjedt vizsgálata; napjainkban az őslénykutatók többféle elméletet is valószínűsítenek. Az elterjedt elmélet szerint a dinoszauruszok kihalásának fő oka egy becsapódási esemény volt, de egyes tudósok úgy gondolják, hogy más ok vagy esetleg több különböző körülmény vezethetett a dinoszauruszok fosszilis rekordból való eltűnéséhez. Az észak-amerikai Hell Creek-formáció minden előfordulási helyén tapasztalható, hogy a kréta-tercier határt jóval megelőzően kezd fogyni a dinoszaurusz-populáció, és a határt megelőző egy méteres réteg teljesen mentes dinoszaurusz-leletektől.
 
A dinoszauruszok korszakánakmezozoikum közepén nem léteztek sarki jégsapkák, és a tengerszint becslések szerint 100 és 250 méter között változott, azaz magasabban volt, mint korunkban. A bolygó hőmérséklete egységesebb volt, mindössze 25 &nbsp;[[Celsius-skála|Celsius]] foknyi eltérés volt a sarkok és az egyenlítő között. A levegő átlaghőmérséklete is magasabb volt a jelenleginél; a sarkoknál például 50&nbsp;°C-kal volt melegebb, mint napjainkban.<ref name=pmid16311326>{{cite journal|author=Miller KG, Kominz MA, Browning JV, Wright JD, Mountain GS, Katz ME, Sugarman PJ, Cramer BS, Christie-Blick N, Pekar SF|title=The Phanerozoic record of global sea-level change|journal=Science|volume=310|issue=5752|pages=1293–1298|year=2005|pmid=16311326|doi=10.1126/science.1116412}}</ref><ref>{{cite journal|title=Palaeotemperatures, polar ice-volume, and isotope stratigraphy (Mg/Ca, δ18O, δ13C, 87Sr/86Sr): The Early Cretaceous (Berriasian, Valanginian, Hauterivian)|author=McArthura JM, Janssenb NMM, Rebouletc S, Lengd MJ, Thirlwalle MF & van de Shootbruggef B|journal=Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology|volume=248|issues=3-4|year=2007|pages=391–430|doi=10.1016/j.palaeo.2006.12.015}}</ref>
 
A mezozoikumban a [[légkör]] összetétele is nagyban eltért a jelenlegitől. A [[szén-dioxid]]-szint 12-szer magasabb volt, az [[oxigén]] pedig a légkör 32-35%-át alkotta, a jelenlegi 21 helyett. A kréta időszak végén azonban a környezet drámaian megváltozott. A [[vulkanizmus|vulkanikus tevékenység]] lecsökkent, amely a légkör lehűlésével és a szén-dioxid-szint csökkenésével járt. Az oxigénszint előbb ingadozott, majd végül számottevően lecsökkent. A tudósok egy része azt feltételezi, hogy a klímaváltozás és az ezzel együtt járó oxigénszint-csökkenés számos faj kihalásához vezetett. Amennyiben a dinoszauruszok légzőrendszere a jelenlegi madarakéhoz hasonlított, akkor nyilvánvalóan nagyban megnehezítette a túlélésüket az oxigénhiány, ugyanis óriási testük miatt rengeteg oxigénre volt szükségük.<ref name=MacLeod/>
 
=== Lehetséges paleocén túlélők ===
A röpképtelenmadarak közé nem tartozó dinoszauruszok maradványai alkalmanként megtalálhatók a K-T határ felett is. [[2002]]2001-ben Robert A. Zielinski és James R. Budahn őslénykutatók beszámoltak egy hadrosaurida lábcsontleletről, amelyet az [[Új-Mexikó]] állambeli San Juan Basinben találtak. A kőzetréteget, amelyben a fosszíliát felfedezték, a korai [[paleocén]] korra, megközelítőleg 64,5 millió évvel ezelőttre datálták. Amennyiben a kövület nem később került ebbe a rétegbe, például az időjárás hatására, akkor bizonyítékot jelent arra nézve, hogy egyes dinoszauruszpopulációk megérhették a kainozoikum első fél millió évét.<ref name=Fassett>{{cite journal|url=http://www.lpi.usra.edu/meetings/impact2000/pdf/3139.pdf|title=Compelling new evidence for Paleocene dinosaurs in the Ojo Alamo Sandstone, San Juan Basin, New Mexico and Colorado, USA|author=Fassett, JE, Lucas, SG, Zielinski, RA, and Budahn, JR|year=2001|journal=Catastrophic events and mass extinctions, Lunar and Planetary Contribution|volume=1053|pages=45–46|format=PDF|accessdate=2008-09-17}}</ref> További bizonyítékok kerültek elő a Hell Creek-formációból, ahol a maradványok 1,3 méteres mélységben helyezkedtek el, ami a K-T határnál több mint 40&nbsp;000{{szám|40000}} évvel később keletkezett. A világ más részein, például Kínában is történtek hasonló felfedezések.<ref name=Sloan>{{cite journal|author=Sloan, R. E., Rigby, K,. Van Valen, L. M., Gabriel, Diane|year=1986|title=Gradual dinosaur extinction and simultaneous ungulate radiation in the Hell Creek Formation|journal=Science|volume=232|issue=4750|pages=629–633|url=http://www.sciencemag.org/cgi/content/abstract/232/4750/629|doi=10.1126/science.232.4750.629|pmid=17781415|accessdate=2008-09-17}}</ref> Számos tudós azonban elveti a „Paleocén dinoszauruszok” elméletét, véleményük szerint ugyanis az ilyen leletek csak áthelyeződtek, például kimosódtak eredeti helyükről, majd újra betemetődtek a később keletkezett rétegekben,<ref name=FS05>{{cite journal|last=Fastovsky|first=David E.|coauthors=and Sheehan, Peter M.|year=2005|title=Reply to comment on „The Extinction of the dinosaurs in North America”|journal=GSA Today|volume=15|pages=11|url=http://www.gsajournals.org/archive/1052-5173/15/7/pdf/i1052-5173-15-7-11a.pdf|format=PDF|doi=10.1130/1052-5173(2005)015[11b:RTEOTD]2.0.CO;2|accessdate=2008-09-17}}</ref><ref>{{cite journal|last=Sullivan|first=RM|title=No Paleocene dinosaurs in the San Juan Basin, New Mexico|url=http://gsa.confex.com/gsa/2003RM/finalprogram/abstract_47695.htm|journal=Geological Society of America Abstracts with Programs|volume=35|issue=5|pages=15|year=2003|accessdate=2008-09-17}}</ref> illetve úgy vélik, hogy amennyiben helyes a rájuk vonatkozó kormegállapítás, a maroknyi túlélő paleocén dinoszaurusz jelenléte nem ingatja meg a dinoszauruszok kihalásának tényét.<ref name=FS05/>
 
=== Kriptozoológia ===
{{Lásd még|Élő kövület#Kriptozoológiai értelemben vett élő kövületek}}
A [[kriptozoológia]] kutatási tárgyát képező szóbeszédek között találhatók olyanok, amelyek jelenkori dinoszauruszok létezését valószínűsítik. Az afrikai [[Kongó]]ból, [[Kamerun]]ból és [[Gabon]]ból a [[18. század]] vége óta érkeznek beszámolók egy, a helybéliek által ''Mokele mbembe''-nek nevezett, a mocsaras dzsungelekben élő elefánt méretű növényevő állatról, amely a szemtanúk szerint hosszú nyakkal és farokkal rendelkezik és leginkább egy sauropodára emlékeztet.<ref>{{cite web|url=http://www.bioport.hu/masvilag/mitoszok/mokele_mbembe.htm|title=Mokele-mbembe|accessdate=2008-09-17}}</ref> Egy 2004 márciusából [[Pápua Új-Guinea|Pápua Új-Guineáról]] származó hír szerint [[Új-Britannia]] szigetének lakói egy 3 méter magas, szürke, két lábon járó ragadozó állatot láttak, ami kutyaszerű fejjel és krokodilszerű farokkal rendelkezett. Öt évvel korábban a [[Murray-tó, Pápua Új-Guinea|Murray-tó]] közelében egy ehhez hasonló állatot figyeltek meg, melyet a szemtanúk szintén dinoszaurusznak véltek.<ref>{{cite web|url=http://www.trueauthority.com/cryptozoology/newguinea.htm|author=Jordan P. Niednagel|title=Lost World Of Papua New Guinea|accessdate=2008-09-17}}</ref> Habár bolygónkon meglehetősen sok, nehezen megközelíthető lakatlan terület létezik, és évről évre számos új állatfajt fedeznek fel (például [[1938]]-ban [[Dél-Afrika (régió)|Dél-Afrika]] partjai közelében egy korábban kihaltnak vélt [[Bojtosúszójú halak és tüdőshalak|bojtosúszójú halat]] találtak), jelenleg nincs tudományos bizonyíték arra, hogy napjainkban is léteznének dinoszauruszfajok, így az ilyen témájú beszámolók hitelessége megkérdőjelezhető.
 
=== Aszteroida-becsapódás ===
[[Fájl:Chicxulub radar topography.jpg|bélyegkép|A [[Yucatán-félsziget]] csúcsán elhelyezkedő [[Chicxulub kráter]], amelyet az a becsapódás hozhatott létre, amely a meteorit-elmélet szerint a dinoszauruszok kihalását okozta]]
 
Az [[Kisbolygó|aszteroida]]-becsapódás elméletet, mely szerint a kréta időszak végén, 65,5 millió évvel ezelőtt egy [[kisbolygó]] becsapódása okozta a tömeges fajpusztulást, elsőként [[Luis Walter Alvarez]] javasolta az 1970-es években. Alvarez szerint a Földön egyébként ritkán előforduló, de az ehhez az időszakhoz tartozó kőzetrétegekben mindenhol jelen levő [[irídium]] réteg egyértelműen bizonyítja a becsapódás tényét.<ref name=Alvarezetal80>{{cite journal|title=Extraterrestrial cause for the Cretaceous–Tertiary extinction|author=Alvarez, LW, Alvarez, W, Asaro, F, and Michel, HV|year=1980|journal=Science|volume=208|issue=4448|pages=1095–1108|doi=10.1126/science.208.4448.1095|pmid=17783054}}</ref> A bizonyíték alapján feltételezhető, hogy a [[mexikó]]i [[Yucatán-félsziget]] környékén lévő 170 [[kilométer]] átmérőjű [[Chicxulub kráter]]t egy nagyjából 5–15 kilométeres kisbolygóval történő ütközés hozta létre, amely elindította a fajok tömeges kihalását.<ref name=ARHetal91>{{cite journal|author=Hildebrand, Alan R.; Penfield, Glen T.; Kring, David A.; Pilkington, Mark; Zanoguera, Antonio Camargo; Jacobsen, Stein B.; Boynton, William V.|title=Chicxulub Crater; a possible Cretaceous/Tertiary boundary impact crater on the Yucatan Peninsula, Mexico|year=1991|month=09|volume=19|issue=9|journal=Geology|pages=867–871|url=http://geology.geoscienceworld.org/cgi/content/abstract/19/9/867|doi=10.1130/0091-7613(1991)019<0867:CCAPCT>2.3.CO;2|accessdate=2008-09-17}}</ref><ref name=KPetal96>{{cite journal|last=Pope|first=KO|coauthors=Ocampo AC, Kinsland GL, Smith R|year=1996|title=Surface expression of the Chicxulub crater|journal=Geology|volume=24|issue=6|pages=527–30|doi=10.1130/0091-7613(1996)024<0527:SEOTCC>2.3.CO;2|pmid=11539331}}</ref> A kisbolygó-becsapódás elméletet egy nemzetközi tudóscsoport által 2010-ben megjelentetett tanulmány bizonyítottnak találta.<ref>{{cite news|url=http://hvg.hu/Tudomany/20100305_paleontologia_aszteroida|title=Egy óriási aszteroida okozta a dinoszauruszok kihalását|date=2010-03-05|work=hvg.hu|accessdate=20100402}}</ref> A tudósok nem biztosak abban, hogy mely dinoszauruszok gyarapodtak vagy fogytak a katasztrófát megelőzően. Egyes tudósok szerint a tárgy becsapódása hosszú és természetellenes lehűlést, [[nukleáris tél|nukleáris telet]] okozott a földi atmoszférában, míg mások szerint szokatlan hőhullámot indított el.
Az [[aszteroida]]-becsapódás elméletet, mely szerint a kréta időszak végén, 65,5 millió évvel ezelőtt egy [[kisbolygó]] becsapódása okozta a tömeges fajpusztulást, elsőként [[Luis Walter Alvarez]] javasolta az [[1970-es évek]]ben. Alvarez szerint a Földön egyébként ritkán előforduló, de az ehhez az időszakhoz tartozó kőzetrétegekben mindenhol jelen levő [[irídium]] réteg egyértelműen bizonyítja a becsapódás tényét.<ref name=Alvarezetal80>
{{cite journal|title=Extraterrestrial cause for the Cretaceous–Tertiary extinction|author=Alvarez, LW, Alvarez, W, Asaro, F, and Michel, HV|year=1980|journal=Science|volume=208|issue=4448|pages=1095–1108|doi=10.1126/science.208.4448.1095|pmid=17783054}}
</ref> A bizonyíték alapján feltételezhető, hogy a [[mexikó]]i [[Yucatán-félsziget]] környékén lévő 170 [[kilométer]] átmérőjű [[Chicxulub kráter]]t egy nagyjából 5–15 kilométeres kisbolygóval történő ütközés hozta létre, amely elindította a fajok tömeges kihalását.<ref name=ARHetal91>
{{cite journal|author=Hildebrand, Alan R.; Penfield, Glen T.; Kring, David A.; Pilkington, Mark; Zanoguera, Antonio Camargo; Jacobsen, Stein B.; Boynton, William V.|title=Chicxulub Crater; a possible Cretaceous/Tertiary boundary impact crater on the Yucatan Peninsula, Mexico|year=1991|month=09|volume=19|issue=9|journal=Geology|pages=867–871|url=http://geology.geoscienceworld.org/cgi/content/abstract/19/9/867|doi=10.1130/0091-7613(1991)019<0867:CCAPCT>2.3.CO;2|accessdate=2008-09-17}}
</ref>2010. március 5-én hivatalosan is ezt fogadták el.<ref>[http://hvg.hu/Tudomany/20100305_paleontologia_aszteroida Biztosan aszteroida pusztította ki a dinoszauruszokat]</ref> A tudósok nem biztosak abban, hogy mely dinoszauruszok gyarapodtak vagy fogytak a katasztrófát megelőzően. Egyes tudósok szerint a tárgy becsapódása hosszú és természetellenes lehűlést, [[nukleáris tél|nukleáris telet]] okozott a földi atmoszférában, míg mások szerint szokatlan hőhullámot indított el.
 
Habár a fosszilis maradványok segítségével nem állapítható meg a kihalás sebessége, a különböző modellek alapján úgy vélik, hogy a folyamat rendkívül gyorsan zajlott le. Az elméletet támogató tudósok megegyeznek abban, hogy a tömeges pusztulást közvetlen és közvetett hatások okozták: az aszteroida becsapódásából származó hő, valamint a becsapódás után felszálló és a nap sugarait visszaverő nagy mennyiségű por miatti globális lehűlés.
 
2007 [[szeptember]]ébenszeptemberében, William Bottke és kutatótársai a Southwest Research Institute-nál a [[Colorado]] állambeli [[Boulder]]ben, [[Csehek|cseh]] tudósokkal együtt egy [[számítógép]]es szimulácót készítettek a Chicxulub-becsapódás lehetséges okának beazonosítására. Számításuk szerint 90% a valószínűsége annak, hogy 160 millió évvel ezelőtt a [[298 Baptistina]] nevű, körülbelül 160 kilométer átmérőjű kisbolygó szülőégitestje a [[Mars]] és a [[Jupiter]] között elhelyezkedő [[kisbolygóöv]]ben nekiütközött egy másik, nagyjából 55 kilométeres, névtelelen aszteroidának. A becsapódástól a [[Baptistina]] darabokra tört, egy törmelékcsoportot alkotva, ami napjainkban [[Baptistina-család]] néven ismert. A számítások kimutatták, hogy egyes töredékek ütközőpályára álltak a Föld irányában, egy nagyjából 10 kilométer széles darab pedig 65 millió évvel ezelőtt becsapódott a Yucatán-félszigeten, létrehozva a 175 kilométer átmérőjű Chicxulub-krátert.<ref name='Billiards'>{{cite journal|title=Solar System: Lethal billiards|journal=Nature|date=2007-09-05|last=Claeys|first=P|coauthors=Goderis, S|volume=449|issue=7158|pages=30–31|doi=10.1038/449030a|pmid=17805281}}</ref>
{{cite journal|title=Solar System: Lethal billiards|journal=Nature|date=2007-09-05|first=Claeys|last=P|coauthors=Goderis, S|volume=449|pages=30–31|doi=10.1038/449030a}}</ref>
 
Egy másikhasonló, Alvarezéhezde hasonlójóval becsapódásivitatottabb elmélet szerint többa Nap feltételezett társcsillaga, a [[üstökösNemezis (csillag)|Nemezis]] vált ki az [[Oort-felhő]]bőln egytörténő elhaladóáthaladása csillag[[üstökös]]záport gravitációseredményezett.<ref vonzásánakname=Koeberl>{{cite hatásárabook|editor=Koeberl, melyekChristian & MacLeod, Kenneth G.|year=2002|title=Catastrophic Events and Mass Extinctions|publisher=Geological Society of America|isbn=0-8137-2356-6|oclc=213836505}}</ref> Az üstökösök közül egy vagy több körülbelül egy időben a Földnek ütközött, világméretű pusztulást okozva. Az egyetlen aszteroidához hasonlóan, a földfelszínt bombázó üstökösök is hirtelen globális hőmérséklet-csökkenést okoztak, amit egy hosszú hideg időszak követett.<ref name=Koeberl/>
{{cite book|editor=Koeberl, Christian & MacLeod, Kenneth G.|year=2002|title=Catastrophic Events and Mass Extinctions|publisher=Geological Society of America|isbn=0-8137-2356-6}}
</ref> Az egyetlen aszteroidához hasonlóan, a földfelszínt bombázó üstökösök is hirtelen globális hőmérséklet-csökkenést okoztak, amelyet egy hosszú hideg időszak követett.<ref name=Koeberl/>
 
=== Dekkán-trapp ===
{{fő|Dekkán-trapp}}
2000 előtt úgy vélték, hogy az [[india]]i [[Dekkán-fennsík]] részét képező [[Dekkán-trapp]] bazalttömbjeit kialakító vulkánosság fokozatos kihalási eseményt okozott, ami 68 millió évvel ezelőtt kezdődött és 2 millió éven át tartott. Azonban bizonyíték van arra, hogy a [[vulkán]]i takaró 2/3 része nagyjából 65,5 millió éve, csupán 1 millió év alatt keletkezett az egymást követő kitörések folyamán, melyek egy meglehetősen gyors, talán mindössze néhány ezer éven át tartó kihalási időszakot eredményezhettek, ami még mindig jóval hosszabb annál, ami egy becsapódási eseményt követhetett.<ref name=wwnjsd>{{cite journal|author=Hofman, C, Féraud, G & Courtillot, V|year=2000|title=40Ar/39Ar dating of mineral separates and whole rocks from the Western Ghats lava pile: further constraints on duration and age of the Deccan traps|journal=Earth and Planetary Science Letters|volume=180|pages=13–27|doi=10.1016/S0012-821X(00)00159-X}}</ref><ref name=Duncan>{{cite journal|title=Rapid eruption of the Deccan flood basalts at the Cretaceous/Tertiary boundary|author=Duncan, RA & Pyle, DG|year=1988|journal=Nature|volume=333|pages=841–843|doi=10.1038/333841a0}}</ref>
{{cite journal|author=Hofman, C, Féraud, G & Courtillot, V|year=2000|title=40Ar/39Ar dating of mineral separates and whole rocks from the Western Ghats lava pile: further constraints on duration and age of the Deccan traps|journal=Earth and Planetary Science Letters|volume=180|pages=13–27|doi=10.1016/S0012-821X(00)00159-X}}</ref><ref name=Duncan>{{cite journal|title=Rapid eruption of the Deccan flood basalts at the Cretaceous/Tertiary boundary|author=Duncan, RA & Pyle, DG|year=1988|journal=Nature|volume=333|pages=841–843|doi=10.1038/333841a0}}</ref>
 
A Dekkán-trapp kialakulása többféle módon is tömeges fajpusztuláshoz vezethetett, például a hamu és a [[kén]]tartalmú gázok levegőbe kerülése csökkenthette a növényekhez eljutó napfény mennyiségét, gátolva a [[fotoszintézis]]t. Emellett a Dekkán-trapp vulkanikus tevékenysége szén-dioxid kibocsátással járhatott, ami növelhette az [[üvegházhatás]]t addig, amíg a hamu és a gázok ki nem ürültek az atmoszférából.<ref name=Duncan/> A dinoszauruszok tömeges kihalását megelőzően a Dekkán-trapp vulkanikus gáz kibocsátása szerepet játszott egy nyilvánvalóan nagy mértékű [[globális felmelegedés]] kialakulásában. Egyes adatok arra utalnak, hogy az átlaghőmérséklet emelkedése 8&nbsp;°C volt a Chicxulubnál történt becsapódás előtti utolsó fél millió évben.<ref name=wwnjsd/><ref name=Duncan/>
 
Azokban az években, amikor a Dekkán-trapp elméletet a lassú kihaláshoz kapcsolták, Alvarez (aki [[1988]]-ban elhunyt) kijelentette, hogy az őslénykutatók megfeledkeztek a [[Signor–Lipps hatás]]ról, amely szerint többek között a fosszilis adatok alapján lehetetlen pontosan meghatározni, hogy egy adott faj pontosan mikor halt ki, és ez mennyi ideig tartott. Az állítás kezdetben nem talált kedvező fogadtatásra, később azonban a fosszilis kőzetágyak intenzív tanulmányozásával sikerült megalapozni. Végül az őslénykutatók többsége elfogadta azt az elméletet, ami szerint a kréta időszak végi tömeges kihalás nagyrészt, de legalábbis részben egy erőteljes becsapódás következménye volt. Ám Alvarez azt is elismerte, hogy ezt az eseményt más, nagy mértékű változások előzték meg, például a tengerszint csökkenése és a Dekkán-trapp erőteljes vulkánkitörései, melyek szintén közrejátszhattak a fajpusztulásokban.<ref>{{cite book|author=Alvarez, W|title=T. rex and the Crater of Doom|year=1997|publisher=Princeton University Press|isbn=978-0691016306|pages=130–146}}</ref>
 
== A felfedezések története ==
A dinoszaurusz kövületek már évezredek óta ismertek, de valódi természetük sokáig rejtve maradt; a kínaiak, akik a dinoszauruszokra a ''{{kínai|konglong|kunglung|恐龍|első=1}}'', azaz 'rettentő sárkány' szót használták, a csontokat a [[kínai sárkány|sárkányénak]] tulajdonították. Az első írásos feljegyzés a {{kínai|[[Jin-dinasztia (265–420)|Jin-dinasztia]]|[[Jin-dinasztia (265–420)|Csin-dinasztia]]}} idején (az [[I. e. 4. század]] táján) élt {{kínai|Zhang Qu|Csang Csü}} ''{{kínai|Hua Yang Guo Zhi|Hua Jang Kuo Cse}}'' című könyvében olvasható, amely egy, a [[Szecsuán]] tartománybeli {{kínai|Wuchengben|Vucsengben}} felfedezett sárkány csontjairól számol be.<ref>{{cite book|author=Dong Zhiming|year=1992|title=Dinosaurian Faunas of China|publisher=China Ocean Press, Beijing|isbn=3-540-52084-8|oclc=26522845}}</ref> Napjainkban Szecsuán Kína (és a világ) leggazdagabb dinoszaurusz-lelőhelyeként ismert.<ref>{{cite book|author=Dong Zhiming|title=Dinosaurian Faunas of China|publisher=Springer Verlag|location=Berlin|year=1992|isbn=978-3540520849}}</ref> Közép-Kína falvainak lakói hosszú időn át hasznosították a hagyományos gyógyászatban a sárkánycsontoknak vélt, felszínre került dinoszaurusz fosszíliákat, és ez a szokás még napjainkban is él.<ref>{{cite web|title=Dinosaur bones 'used as medicine'|publisher=BBC News|yeardate=2007-07-06|url=http://news.bbc.co.uk/2/hi/asia-pacific/6276948.stm|accessdate=2008-09-17}}</ref> Európában úgy hitték, hogy ezek a maradványok az [[Özönvíz (mitológia)|Özönvíz]] előtt élt óriásoktól és más lényektől származnak.
 
A napjainkban dinoszaurusz csontfosszíliákként ismert tárgyakról készült legkorábbi tudományos leírások a [[17. század]]iszázadi Angliában születtek meg. [[1676]]-ban, az [[Oxford]] közelében fekvő [[Cornwall]]ban egy mészkőlelőhelyen egy combcsont töredékre bukkantak, ami az [[Oxfordi Egyetem]] [[kémia]]professzorához és az [[Ashmolean Museum]] első kurátorához, Robert Plothoz került,<ref name=Plot1676>{{cite web|url=http://www.lindahall.org/events_exhib/exhibit/exhibits/dino/plo1676.htm|title=Plot's Unrecognized Dinosaur Bone, 1676|accessdate=2008-09-17}}</ref> aki az [[1677]]-ben kiadott ''Natural History of Oxfordshire'' ''(Oxfordshire természetrajza)'' című művében egy leírást jelentetett meg róla. Plot a kövületet egy, a ma élőknél nagyobb, ismeretlen állat combcsontjának alsó részeként azonosította, és úgy vélte, hogy egy olyan óriás lábcsontja lehet, amihez hasonlóról a [[Biblia]] tesz említést. Később a lelet elveszett, de a róla készült metszet alapján megállapították, hogy a ''[[Megalosaurus]]hoz'' tartozott.<ref name=WAS97>{{cite book|last=Sarjeant|first=William A.S.|editor=Farlow, James O.; and Brett-Surman, Michael K.|title=The Complete Dinosaur|year=1997|publisher=Indiana University Press|location=Bloomington|isbn=0-253-33349-0|pages=3–11|chapter=The earliert discoveries}}</ref> A tárgyról 1763-ban Richard Brooks újabb leírást készített, és „[[Herezacskó|Scrotum]] humanumnak” nevezte el, mivel a megjelenése egy pár emberi herére emlékeztette. Ez az elnevezés a [[A fajok tudományos neve|binomiális nevezéktan]] szempontjából nem tekinthető helyesnek.<ref name=halstead1970>{{cite journal|last=Halstead|first=L.B.|year=1970|title=''Scrotum humanum'' Brookes 1763 - the first named dinosaur.|journal=Journal of Insignificant Research|volume=5|pages=14–15}}</ref> [[1699]]-ben [[Sir Isaac Newton]] egyik barátja, Edward Lhuyd egy leírást és egy nevet alkotva végezte el az első publikált tudományos eljárást egy olyan lelethez (egy foghoz) kapcsolódóan, amiről a későbbiek során kiderült, hogy egy dinoszauruszhoz, a „Rutellum implicatumnak” nevezett sauropodához tartozik.<ref name=L99>{{cite book|last=Lhuyd|first=E|year=1699|title=Lithophylacii Britannici Ichnographia, sive lapidium aliorumque fossilium Britannicorum singulari figura insignium|publisher=Gleditsch and Weidmann|location=London}}</ref><ref name=DS02>{{cite journal|last=Delair|first=J.B.|coauthors=Sarjeant, W.A.S.|year=2002|title=The earliest discoveries of dinosaurs: the records re-examined|journal=Proceedings of the Geologists' Association|volume=113|pages=185–197}}</ref> Ezt a fosszíliát Caswellben, az Oxfordshire megyei WhitneyWitney közelében fedezték fel.<ref name=G45>{{cite book|last=Gunther|first=R.T.|year=1945|title=Early Science in Oxford: Life and Letters of Edward Lhuyd, volume 14|publisher=Author:Oxford}}</ref>
 
[[Fájl:William Buckland detail.png|bélyegkép|balra|135px|[[William Buckland]]]]
1815 és 1824 között [[William Buckland]], az Oxfordi Egyetem [[geológia]]professzora több fosszilizálódott ''Megalosaurus'' csontot gyűjtött össze, és elsőként ő jelentetett meg dinoszauruszról szóló cikket egy tudományos folyóiratban.<ref name=WAS97/><ref name=buckland1824>{{cite journal|last=Buckland|first=W.|year=1824|title=Notice on the ''Megalosaurus'' or great Fossil Lizard of Stonesfield|journal=Transactions of the Geological Society of London series 2|volume=1|pages=390–396}}</ref> A ''Megalosaurus'' lett az első olyan dinoszaurusz nem amelyről szakszerű leírás készült. A másodikként megtalált nem az angol geológus, [[Gideon Mantell]] felesége által, [[1822]]-ben felfedezett ''Iguanodon'' volt. Gideon Mantell felismerte a maradványok és a modern [[leguán]]ok közti hasonlóságot,<ref>{{cite web|url=http://collections.tepapa.govt.nz/objectdetails.aspx?oid=212194&coltype=history&regno=gh004839|title=Fossil Iguanodon Tooth – Collections Online – Museum of New Zeeland Te Papa Tongarewa, Wellington, NZ|accessdate=2009-01-14}}</ref> és 1825-ben publikálta felfedezését.<ref name=GM25>{{cite journal|last=Mantell|first=Gideon A.|year=1825|title=Notice on the Iguanodon, a newly discovered fossil reptile, from the sandstone of Tilgate forest, in Sussex|journal=Philosophical Transactions of the Royal Society|volume=115|pages=179–186|url=http://links.jstor.org/sici?sici=0261-0523(1825)115%3C179%3ANOTIAN%3E2.0.CO%3B2-W|accessdate=2007-02-21|doi=10.1098/rstl.1825.0010}}</ref><ref name=HDS97>{{cite book|last=Sues|first=Hans-Dieter|editor=James Orville Farlow and M. K. Brett-Surman|title=The Complete Dinosaur|year=1997|publisher=Indiana University Press|location=Bloomington|isbn=0-253-33349-0|pages=14|chapter=European Dinosaur Hunters}}</ref>
 
A „nagy gyíkok kövületeinek” tanulmányozása hamarosan egyre nagyobb érdeklődést váltott ki mind az európai, mind pedig az amerikai tudósok között, 1842-ben pedig az angol őslénykutató, [[Richard Owen]] megalkotta a „dinoszaurusz” szót. Owen felismerte, hogy az ''Iguanodon'', a ''Megalosaurus'' és a ''[[Hylaeosaurus]]'' maradványai számos hasonlósággal rendelkeznek és emiatt úgy döntött, hogy önálló [[taxonómia]]i csoportba kell besorolni őket. [[Viktória brit királynő|Viktória királynő]] férjének, Albert hercegnek a támogatásával a [[london]]i South Kensingtonban megalapította a Természetrajzi Múzeumot, ahol a biológiai és földrajzi leletek mellett, a dinoszaurusz kövületeket is kiállították.
 
Amerikában hivatalosan [[1858]]-ban fedezték fel az első dinoszauruszt, a New Jersey-i kisváros, Haddonfield márgabányájában (habár korábban is találtak már kövületeket, azokat nem sikerült beazonosítani). A faj a felfedezője [[William Parker Foulke]] után a ''Hadrosaurus foulkii'' nevet kapta. Ez a lelet rendkívüli fontosságú, ugyanis ez volt a legelső, majdnem teljes egészében előkerült dinoszaurusz csontváz (legelőször [[1834Iguanodon#Gideon Mantell, Sir Richard Owen és a dinoszauruszok felfedezése|legelőször]] 1834-ben az angliai Maidstone-ban találtak hasonlót), valamint ez volt az első olyan, amely egyértelműen egy két lábon járó lényhez tartozott. Mindaddig a tudósok úgy vélték, hogy a dinoszauruszok a gyíkokhoz hasonlóan négy lábon jártak, ez a forradalmi felfedezés azonban megváltoztatta a róluk alkotott elképzeléseiket és a hatására valóságos dinoszauruszmánia söpört végig az Egyesült Államokon.
 
[[Fájl:Edcope.jpg|130px|balra|bélyegkép|[[Edward Drinker Cope]], (19. századi fénykép)]]
[[Fájl:OthnielCharlesMarsh.jpg|jobbra|bélyegkép|130px|[[Othniel Charles Marsh]], (19. századi fénykép)]]
A dinoszauruszmániát jól példázza az [[Edward Drinker Cope]] és [[Othniel Charles Marsh]] közti heves rivalizálás. Kettejük új fajok felfedezésért való versengése [[Csontháború]] néven vált ismertté. Az ellentét feltehetően akkor kezdődött, amikor Cope hibásan rekonstruálta egy ''[[Elasmosaurus]]'' csontvázát, ugyanis tévedésből az állat fejét a csontváz farka végéhez illesztette. A két tudós közti harc mintegy 30 éven át tartott és [[1897]]-ben Cope halálával végződött, aki a teljes vagyonát ráköltötte a dinoszauruszvadászatra. Marsh azért aratott győzelmet, mert kapcsolatai révén támogatást kapott az Egyesült Államok Geológiai Szolgálatától. Sajnálatos módon számos dinoszauruszlelet sérült, illetve semmisült meg a két rivális durva módszerei miatt;: gyakran megesett például, hogy a kövületek felszínre hozásához [[dinamit]]ot használtak (ami a mai őslénykutatók számára megdöbbentő lehet). Emellett azonban nagy hatással voltak az őslénytan fejlődésére;: Marsh 86 és Cope 56 felfedezésével összesen 142-vel nőtt az ismert dinoszauruszfajok száma. Cope gyűjteménye jelenleg a New York-i Amerikai Természetrajzi Múzeumban található, míg Marsh leletei a Yale Egyetemen, a Peabody Természetrajzi Múzeumban tekinthetők meg.<ref>{{cite book|author=Holmes T|title=Fossil Feud: The Bone Wars of Cope and Marsh, Pioneers in Dinosaur Science|year=1996|publisher=Silver Burdett Press|isbn=978-0382391477|oclc=34472600}}</ref>
 
1897 után a dinoszauruszkövületek utáni kutatás idővel valamennyi kontinensre átterjedt, beleértve az Antarktiszt is, ahol elsőként egy ankylosaurust, találtak [[1986]]-ban, a [[Ross-sziget]]en, ami az ''[[Antarctopelta|Antarctopelta oliveroi]]'' nevet kapta, majd [[1994]]-ben egy tudományos folyóiratban hivatalos leírást jelentettek meg az első antarktiszi fajról, a ''[[Cryolophosaurus|Cryolophosaurus elliotiról]]''.
 
Napjainkban intenzív kutatás folyik Dél-Amerikában (különösen [[Argentína|Argentínában]]) és Kínában. Kínából számos kivételes tollas dinoszauruszfaj került elő, köszönhetően a fosszilizálódásnak kedvező földrajzi adottságoknak és a száraz klímának.
 
=== Dinoszauruszok Magyarországon ===
Hazánk területét a mezozoikum idején nagyrészt tenger borította,<ref>{{cite web|url=http://www.magyardinoszaurusz.hu/hun/hunlelohely/hunsantonian.htm|title=Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció – A Föld a bakonyi dinoszauruszok korában|accessdate=2008-09-25}}</ref> így nálunk aránylag kevés dinoszauruszfosszília található. [[1966]]-ban [[Pécs]] közelében Wein György geológus rábukkant néhány megkövesedett lábnyomra, amik feltehetően egy tengerparti mocsaras területről származnak. A lelet a későbbiekben megsemmisült, de az [[1980-as évek]]benévekben [[Komló]]n újabb nyomfosszíliákat fedeztek fel, amelyeket Kordos László egy új faj, a jura időszak elején élt theropoda, a [[Komlosaurus|Komlosaurus carbonis]] maradványaiként azonosított.<ref>{{cite web|url=http://www.mecsek.gportal.hu/gindex.php?pg=15005452&nid=2583816|author=Főzy István|title=A mecseki dinoszaurusz|accessdate=2008-09-25}}</ref> 2000 tavaszán a [[Bakony]]ban levő, késő kréta korban létrejött Csehbányai-formáció [[iharkút]]i részén Ősi Attila találta meg az első csontfosszíliákat.<ref>{{cite web|url=http://www.kisalfold.hu/szieszta/indiana_jones_dinok_utan_kutat_/2025813/|title=Indiana Jones dinók után kutat|date=2007-08-25|accessdate=2008-09-25}}</ref> Egy [[rhabodontidae|rhabodontida]] növényevő megkövült fogainak és csontjainak felfedezését<ref>{{cite web|url=http://www.magyardinoszaurusz.hu/hun/hunstory.htm|title=Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció – A kutatások története|accessdate=2008-09-25}}</ref> az ankylosaurusok közé tartozó új nem, a [[Hungarosaurus]] megtalálása követte. Az ezt követő években a lelőhelyre számos expedíció indult, melynek eredményeként több összefüggő csontvázra és több ezer különálló fosszíliára bukkantak rá, például egy [[pulyka]] méretű és egy körülbelül 4 méteres theropoda fogaira.<ref>{{cite web|url=http://www.magyardinoszaurusz.hu/hun/hunlelohely/lifeh/hundino.htm|title=Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció – Dinoszauruszok|accessdate=2008-09-25}}</ref> Ez idő tájt kerültek elő két pterosaurus, a [[Bakonydraco]]<ref>{{cite web|url=http://index.hu/tech/tudomany/dino070406|author=Stöckert Gábor|date=2007-04-14|title=Baranyai volt az első magyar dínó|accessdate=2008-09-25}}</ref> és egy, csak töredékek alapján ismert másik repülő hüllő maradványai is.<ref>{{cite web|url=http://www.magyardinoszaurusz.hu/hun/hunlelohely/lifeh/hunptero.htm|title=Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció – Repülő hüllők|accessdate=2008-09-25}}</ref>
 
== Dinoszauruszok a popkultúrában ==
{{fő|Dinoszauruszok ábrázolása a kultúrában}}
[[Fájl:Allosaurus Plastic.jpg|jobbra|bélyegkép|220px|[[Allosaurus]] modell]]
Emberi mércével szemlélve a dinoszauruszok fantasztikus külsejű, és gyakran hatalmas méretű állatok voltak. Megragadták az emberek képzeletét és a populáris kultúra maradandó részévé váltak. Alig három évtizeddel az első maradványokról készül tudományos leírások megjelenése után a londoni [[Crystal Palace, London|Crystal Palace]] parkjában felállították a híres dinoszaurusz szobrokat. A szobrok iránt olyan nagy volt érdeklődés, hogy az árukapcsolásos kereskedelem egyik korai példájaként árusítani kezdték a másolataikat. Az azóta eltelt idő alatt a parkokban és múzeumokban látható dinoszauruszkiállítások a világ minden táján felkeltik a téma iránti érdeklődést.<ref name=torrens1993>{{cite journal|author=Torrens, H.S.|year=1993|title=The dinosaurs and dinomania over 150 years|journal=Modern Geology|volume=18|issue=2|pages=257–286}}</ref> A dinoszauruszok népszerűsége sokáig fordított hatással volt a dinoszauruszkutatásra. A múzeumok népszerűségi versenye egyenesen a Mars és Cope között lezajlott Csontháború kitöréséhez vezetett, melyben mindketten arra törekedtek, hogy a másik félnél több látványos fosszíliát gyűjtsenek össze, a végeredmény pedig óriási hatást gyakorolt a tudományra.<ref name=breithaupt1997>{{cite book|author=Breithaupt, Brent H.|year=1997|chapter=First golden period in the USA.|editor=Currie, Philip J. & Padian, Kevin|title=The Encyclopedia of Dinosaurs|publisher=University of California Press|pages=347–350|isbn=978-0122268106}}</ref>
 
A dinoszauruszok megőrizték a helyüket a modern kultúrában. Abban az időben, amikor még ezeket az állatokat hidegvérűnek és lomhának tartották, az [[angol nyelv]]ben elterjedt a dinoszaurusz szó pejoratív használata, ami elavult, divatjamúlt vagy hanyatló dologra utal.<ref name=m-w>{{cite web|url=http://www.merriam-webster.com/dictionary/dinosaur|title=Definition of dinosaur Merriam-Webster's Online Dictionary|accessdate=2008-09-17}}</ref> A nyilvánosság dinoszauruszok iránti érdeklődése oda vezetett, hogy világszerte a populáris kultúra részévé váltak. Attól kezdve, hogy [[Charles Dickens]] futólag megemlítette a ''Megalosaurust'' az ''Örökösök'' című, [[1852]] és [[1853]] között megjelent regényének első oldalán,<ref name=bleakhouse>„''London. Michaelmas term lately over, and the Lord Chancellor sitting in Lincoln's Inn Hall. Implacable November weather. As much mud in the streets, as if the waters had but newly retired from the face of the earth, and it would not be wonderful to meet a Megalosaurus, forty feet long or so, waddling like an elephantine lizard up Holborne Hill.''” {{cite book|author=Dickens, Charles J.H.|title=Bleak House|year=1852|chapter=Chapter I: In Chancery|location=London|publisher=Bradbury & Evans|pages=1}}</ref> a dinoszauruszok számos fiktív műben tűntek fel. A nem fiktív művek szerzői, köztük neves őslénykutatók megpróbálták tovább növelni a dinoszauruszok népszerűségét, különösen a gyermekek körében, hogy ezzel olyan olvasókat neveljenek belőlük, akik érdeklődnek a dinoszauruszok és a tudomány iránt. A dinoszauruszok a reklámiparban is jelen vannak, ugyanis számos vállalkozás próbálja felhasználni a népszerűségüket a termékei eladására, illetve arra, hogy azok riválisait lassúnak és elavultnak tüntesse fel.<ref name=DFGlut1997>{{cite book|authorlast=Glut, |first=DF, & |coauthors=Brett-Surman, MK|year=1997|chapter=Dinosaurs and the media|editor=Farlow, James O. & Brett-Surman, Michael K.|title=The Complete Dinosaur|publisher=Indiana University Press|pages=675–697|isbn=978-0253213136}}</ref>
 
=== Könyvek ===
 
=== Filmek ===
''Az elveszett világ'' számos filmfeldolgozást ért meg. A ''Jurassic ParkotPark''ot 1993-ban filmesítették meg és azóta két folytatása is készült. Az [[1933]]-as és 2005-ös [[King Kong (film, 1933)|King Kong]] filmekben szintén szerepelnek dinoszauruszok. A [[BBC]] [[1999]]-es ''[[Dinoszauruszok, a Föld urai]]'' ''(Walking With Dinosaurs)'' című, hat részes dokumentumfilm-sorozata a dinoszauruszokat és a velük egyidőben élt más állatokat élethű, tudományos módon mutatja be. Azóta ennek több folytatása és különkiadása készült, melyek közül a ''Nagy Al balladája'' ''(The Ballad Of Big Al, 2000)'', ''Az Óriások földje'' ''(Walking With Dinosaurs: Land of Giants, 2003)'' és ''Az Óriási karom'' ''(Walking With Dinosaurs: The Giant Claw, 2003)'' kimondottan dinoszauruszokkal foglalkoznak, de a ''Tengeri szörnyek'' ''(Sea Monsters, 2003)'' trilógiában is feltűnik egy pár. A 2006-os ''Ősvilági kalandotkaland''ot ''(Prehistoric Park)'' az ITV készítette. A [[Discovery Channel]] ''Dinoszauruszok, az ősvilág urai'' ''(When Dinosaurs Roamed America, 2001)'' és a ''Dinoszauruszok bolygója'' ''(Dinosaur Planet, 2003)'' című műsorai ugyanilyen típusú dokumentumfilmek, ám általában szigorúbb kritikákat kapnak.
 
=== Rajzfilmek ===
 
== Lásd még ==
* [[Evolúció#Az élővilág evolúciós története|Az élővilág evolúciós története]]
* [[Dinoszauruszok listája]]
* [[Fosszília|Fosszíliák]]
* {{cite book|author=Paul Barrett|title=Dinoszauruszok|location=Budapest|publisher=Geographia|year=2002|isbn=9638624248}}
* {{cite book|author=Főzy István|title=A Kárpát-medence dinoszauruszai|location=Budapest|publisher=Focus|year=2004|isbn=9639468290}}
* [http://www.iskolateve.hu/iskola_tv_dinokonyv.html A Kárpát-medence dinoszauruszai c. könyv honlapja]
 
=== Angol nyelven ===
<!-- Áthelyezendő a "Jurassic Park" szócikkbe: {{cite book|author=Rob DeSalle, David Lindley|year=1997|title=The Science of Jurassic Park and the Lost World|publisher=Basic Books|isbn=0-465-07379-4}} -->
 
== HivatkozásokForrások és jegyzetek ==
{{fordítás|en|4=angol|n=a|Dinosaur|oldid=284618411355038143}}<!-- 20092010-04-1809 -->
{{források}}
<references />
{{PinjinMagyaros}}<!-- A [[Wikipédia:Szavazás/Archív-2007. június 9.#A kínai és japán nevek egységes átírása]] alapján. -->
 
 
;Ismertető
* {{cite web|url=http://www.gspauldino.com|title=The Science and Art of Gregory S. Paul|accessdate=}}
* {{cite web|url=http://skeletaldrawing.com|title=Skeletal Drawing|accessdate=2008-09-03}}
* {{cite web|url=http://www.nhm.ac.uk/nature-online/life/dinosaurs-other-extinct-creatures/index.html|title=Dinosaurs and other extinct creatures – Natural History Museum|accessdate=2008-09-03}}
* {{cite web|url=http://www.enchantedlearning.com/subjects/dinosaurs/|title=Zoom Dinosaurs – EnchantedLearning.com|accessdate=2008-09-03}}
* {{cite web|url=http://www.geol.umd.edu/~tholtz/dinoappendix/appendix.html|title=Dinosaur Genus List|accessdate=2008-09-03}}
* {{cite web|url=http://www.livescience.com/animals/090621-dinosaur-size.html|title=Giant Dinosaurs Get Downsized|work=LiveScience.com|date=2009-06-21}}
* {{cite web|url=http://www.dinodata.net/Discussions/dinosaurs.html|title=Discussions by Yann Oliver|accessdate=2008-09-03}}
 
Névtelen felhasználó